Mai témánk nagyon érdekes lesz, a pozsgás növények Csodálatos világa

Megismerünk  egy csodálatosan komplex, csúcsra fejlesztett vízgazdálkodást és élettani működést – mindezt egy parányi kis növényben.

Minden kaktusz pozsgás – de nem minden pozsgás kaktusz

A kaktuszokat és a pozsgás növényeket gyakran együtt említik, és valahogy hasonlóak is. A kaktuszok és a pozsgás növények valójában ugyanahhoz a növénynemzetséghez tartoznak, a kaktuszok pedig egyszerűen a pozsgás növények legismertebb családja. Tehát igazság szerint minden kaktusz pozsgás – de nem minden pozsgás kaktusz.

Mindkét növénycsalád folyadékot tárol a szövetében. A legtöbb kaktuszt és pozsgás növényt vastag viaszréteg borítja, amely védi a párolgás és az égési sérülések ellen. Azonban csak a kaktuszok rendelkeznek areolával, puha párnákkal a növény külső bőrén, amelyből a tüskék kibújnak.

Furcsán megvastagodott szár, húsos, viaszos levél. A levéllemezt puha szőr ( pozsgások ) vagy riasztó tüskék ( kaktuszok ) borítják.  Ezekkel a trükkökkel a növények a lehető legkisebbre csökkentik a párologtatást, így tudnak a legszárazabb körülmények között is megélni. A pozsgás növényeket két nagy csoportba oszthatjuk: a valódi kaktuszokra és az egyéb pozsgásokra.

A kaktuszok eredete

Amikor ki akarjuk deríteni az eredetüket 80-60 millió évet kell visszamennünk, a krétakorszak idejébe.  Abban az időben hagyományos növények voltak, egyszerű, spirális úton elosztott levelekkel, olyan szárral, amelynek fája (másodlagos xilémje), virágpora és magjai voltak, amelyek a mai Dél-Amerika területén éltek, de amelyek egykor a Pangea részét képezték.

A Pangea nagyjából vastag kifli alakú volt, a két begörbülő vége a Tethys-tengert fogta közre. A szárazföldi állatok a Pangeán keresztül gyakorlatilag a mai Északi-sarktól a Déli-sarkig szabadon vándorolhattak. Ahogy idővel a földrengések és a vulkánkitörések megosztották, a ma ismert kontinensek mindegyike a jelenlegi helyük felé tartott.

Ez fontos változást okozott, mind az állatvilágban, mind a növényvilágban. A kaktuszok esetében, amikor olyan területen találták magukat ahol egyre kevésbé esett az eső, és a napsugarak meredekebben érték őket, testük az  új körülményekhez való alkalmazkodáshoz fejlődött. Néhányan kezdtek gömbölyödni, a talajszint közelében maradni, mások ehelyett a magasságukban nőttek.

De a legdrámaibb változás volt a levelek tüskével való pótlása, amelyek tulajdonképpen levélgerincek (ezért például amikor akaratlanul is kirántjuk az egyiket, egy idő után ismét kihajt egy másik). Nem tudtak fotoszintetizálni rajtuk keresztül, de nem volt probléma: a szár elkezdett klorofillt termelni, és ennek következtében zöld lett.

Eddigi ismereteink szerint több mint 200 kaktusz nemzetség létezik, mintegy 3000 fajjal. Nagy túlélők és alkalmazkodók.

A pozsgások eredete

A pozsgás növények a kaktuszok után megjelent növények, amikor az az ősföldrész, amely ma az afrikai kontinens, mindig apránként és évmilliók alatt helyezkedett el jelenlegi helyzetében. Sajnos azonban nem tudni pontosan, hogy a pozsgások mikor kezdték el evolúciójukat.

Amit biztosan tudunk az hogy a sokféle pozsgás növényfaj, főként az Aizoaceae botanikai családba tartozik. A családba 119 nemzetség és körülbelül 1900 faj tartozik. Többségük Afrika déli részén honos, pozsgás, évelő növény. Megtalálhatjuk őket a Szahara sivatagjától délre Namíbiában, Botswanában, Lesothóban vagy Dél-Afrikában. De vannak olyan pozsgás növények is, amelyek nem őshonosak ezeken a helyeken, hanem többek között a Kanári-szigetekről, az Alpokból, a Kárpátokból, a Balkánról vagy Törökországból származnak.

Pozsgások –  Succulents

A pozsgás növények megvastagodott, húsos törzsében vagy leveleiben raktározó sejtekből álló szövetek vannak az esős időben felvett víz tárolására. Rendszerint olyan, többnyire meleg éghajlatú helyeken élnek, ahol hónapokig nincs eső. Úgy alkalmazkodtak ehhez, hogy szervezetük hosszabb idő alatt használja fel az egyszerre és gyorsan felvett, aránylag kevés vizet és a benne oldott tápanyagokat.

Aszerint, hogy szárukban vagy leveleikben tárolják-e a vizet, a pozsgás növényeket két nagy csoportra: törzsszukkulensekre és levélszukkulensekre osztják. Előbbiek közé tartoznak az Amerikából származó kaktuszfélék nagy többsége mellett az Afrikában honos Euphorbia-fajok. A másik csoportba, a levélszukkulensekhez soroljuk az amerikai agávé- és az afrikai aloéféléket és még sok más pozsgás növényt.

A pozsgások vízgazdálkodása

A pozsgások életmódja lényegesen eltér a szárazságtűrő, de nem szukkulens növényekétől. A pozsgások meglepő sajátossága, hogy sejtnedvük rendkívül híg, annak ozmotikus nyomása nagyon alacsony.

A kevés vizet tároló talajokból azt csak a nagy ozmotikus nyomású növények képesek felszívni – a kaktuszok tehát nem. A növények sejtfala, tehát a gyökérszőröké is átengedi a vizet (a benne oldott tápanyagokkal együtt). A sejtek szívó hatása, azaz ozmotikus értéke a sejtnedv töménységével arányos. A csapadékkal rendszeresen ellátott növények ozmotikus nyomása többnyire 10–20 bar közötti. Ez ugyanazon növény különféle típusú sejtjeiben is különbözik; a gyökérszőrökben például többnyire kisebb, mint a belső sejtekben. A sivatagi, félsivatagi tájak nem szukkulens szárazságtűrő növényeiben ez az érték akár 80 barra is megnőhet: azért képesek a nagy szárazságban is életben maradni, mert még az agyagásványok felületén megkötött kapilláris vizet is fel tudják szippantani.

A vízinövények ozmotikus nyomása ennél sokkal alacsonyabb, csak 5 bar körüli, és nagyjából ennyi a pozsgásoké is; ezek tehát csak akkor tudják felvenni a vizet, ha a talaj nagyon nedves. Ekkor azonban nagyon gyorsan megtöltik vele víztároló sejtjeiket, és az így elraktározott vízzel a következő bővizű időszakig rendkívül takarékosan gazdálkodnak, amit sejtnedvük vízmegkötő képessége is segít.

Pozsgások élettana

Olyan helyeken élnek, ahol meleg van és vízhiány, ezért napközben zárva tartják a gázcsere nyílásaikat, hogy minél kevesebbet párologtassanak, így nem tudnak szén-dioxidot (CO2) sem felvenni nappal. Azokat éjjel nyitják ki, amikor hűvös van, ekkor veszik fel a CO2-t, amit a PEP-karboxiláz köt meg, és oxálecetsav (OA) keletkezik belőle, ami almasavvá alakul, és éjjel almasavként raktározódik ezért ilyenkor savas a pH-juk.

Reggel becsukódnak a gázcsere nyílások, az almasav bontásából CO2 szabadul fel, van fény, tehát keletkezik ATP és NADH, beindul a Calvin ciklus és ez az almasavból felszabaduló CO2-t köti meg. Időbeli elkülönülés van az elsődleges CO2 megkötés (PEP-karboxiláz) és a másodlagos (Calvin ciklus) CO2 megkötés között. Lehetséges, hogy van a pozsgás növényekben fotorespiráció, de nem érdekes, mert nappal zárva vannak a gázcserenyílások, és csak nappal lehetne fotorespiráció, mert akkor tudna felszabadulni CO2, de zárva vannak és ezért a CO2 nem tud távozni.

Pozsgások szaporítása

A pozsgásokat szaporíthatjuk vegetatív módon is. Az anyanövény egy darabját leválasztjuk, és ezt használjuk fel szaporításra. Tőosztáskor minden növénynek kell, hogy legyen gyökere. Így főleg tavasszal, a növények átültetésekor szaporítunk. Bujtáskor a növény szárrészét lehúzzuk a talajba, azzal takarjuk, s a járulékos gyökerek kifejlődéséig az anyanövényen hagyjuk.

Hajtásdugványokat gyűjtsünk, de az is elég ha önálló leveleket dugunk homokkal kevert földbe. A cserépre húzzunk szellőzőnyílásokkal ellátott fóliát. A dugványok egy-két hét elteltével gyökeret eresztenek. Ha ismerőseinknek van már pozsgájuk, elég egyetlen levelet vagy hajtáscsúcsot kérnünk, nem okozunk vele nagy kárt. Megtalálhatóak a pozsga kisebb példányai a virágpiacokon kínált pozsgások és kertészetek pozsgás növényei között is.

Dugványozás során az anyanövényről hajtást vagy levelet választunk le, ezt szaporító közegbe tartjuk mindaddig, míg önálló egyeddé nem fejlődik. Ennek az ideje a nyári hónapokban van, de a tavaszi átültetéskor is alkalmazhatjuk. A frissen dugványozott szaporítványokat árnyékolnunk kell, fokozatosan szoktassuk a fényhez és kevés vizet adjunk neki. Egyes pozsgások indákkal, hagymákkal vagy sarjakkal is szaporíthatók. A sarjak idősebb növények gyökérnyakáról kerülnek le.

10 népszerű beltéri pozsgás növény

A pozsgás növények népszerű szobanövények, mert kevés gondozást igényelnek, könnyen gondozhatóak, és nagyon sokféle formában, méretben és színben kaphatóak, így biztosan mindenki talál legalább egyet, ami ízlésének megfelel.

Nagyszerűek ezek a növények kezdő kertészeknek és olyanoknak, akik gyakran elfelejtik megöntözni a beltéri növényeket. A pozsgások száraz, meleg területektől származnak, Afrika és Közép-Amerika sivatagjairól, ahol nagyon kevés a páratartalom, és képesek vizet tárolni a leveleikben, annak érdekében, hogy víz nélkül hosszú ideig fennmaradjanak.

A legtöbb helyen a pozsgás növényeket beltérben csak hetente kell öntözni.A beltéri pozsgás növények az alacsony páratartalmat kedvelik, ezért a legjobb, ha nem fürdőszobába helyezzük őket. Sok fényt igénylnek, ezért közvetett fényű helyen jól fognak növekedni.

1. Aloe vera (Aloe barbadensis)

Az aloe vera az egyik legnépszerűbb beltéri pozsgás növény. Kicsi, kevés gondozást igénylő szobanövény, tüskés és húsos zöld levelekkel. Az aloe vera belsejében lévő gélt gyakran használják napégés, vágások és a bőr betegségei ellen, tehát egy nagyon hasznos növény, amit érdemes otthon is tartani.

Az aloe vera képes nedvességet tárolni a leveleiben, ezért nem kell gyakran öntözni. Jó ötlet az öntözés előtt ellenőrizni, hogy a talaj kiszáradt-e már és csak utána öntözni. Az aloe verát könnyű szaporítani az új hajtásokról, amelyek a növény tövéről növekednek.

2. Pozsgafa (Crassula ovata)

A pozsgafa a kis pozsgások családjába tartozik, ami vastag zöld lekerekített levelekkel rendelkezik. A pozsgafa egyes fajtáinak vörös levélcsücskei vannak, és kis, csillag alakú fehér virágokkal rendelkeznek.

Kevés gondozást igénylő beltéri növények ezek, amelyek évekig élhetnek ugyanabban a virágedényben. A pozsgafa jól megvilágított helyen növekszik a leginkább, és az öntözés között érdemes hagyni, hogy kiszáradjon a talaj.

3. Szemölcsliliom (Haworthia)

Egy másik népszerű beltéri pozsgás növény a szemölcsliliom, amely nevét a levelein található fehér szemölcs alakú csíkjairól kapta. A szemölcsliliom sok fajtája kapható. Ez a növény lassan növekszik és évekig elél ugyanabban a virágedényben. A szemölcsliliom élénk sárga virágokat hajt, amelyek körülbelül egy hétig virágoznak.

4. Fáskövirózsa (Echeveria elegans)

A fáskövirózsának sokféle típusa létezik, beleértve a zöld, a szürke, a vörös és a lila fajtákat. Kövér, húsos levelei rozetta alakban nőnek. A fáskövirózsa jól növekszik erős, közvetett fényben.

5. Gyöngyfűzér (Senecio rowleyanus)

A gyöngyfűzér egy tökéletes pozsgás növény beltéri függőkosarakba. Kicsi, kerek, zöld gömb alakú levelei vannak, és szára akár 60 cm hosszúra is megnő. A gyöngyfűzér rendszeresen visszavágható, hogy ösztönözzük a több szár növekedését, és a levágott szárak felhasználhatók új növények szaporítására. A gyöngyfűzér enyhén mérgező, ezért gyermekektől és háziállatoktól távol kell tartani.

Egy könyvespolc vagy szekrény tetejére helyezhető, valamint a mennyezethez rögzített függőkosarakban ins nagyon jól néz ki.

6. Csüngő varjúháj (Sedum morganianum)

A csüngő varjúháj egy másik népszerű pozsgás növény, amely kiválóan alkalmas függőkosarakba. Vastag szárakkal és levelekkel rendelkezik, amelyek a fonás vagy szövés mintáira hasonlítanak.

A csüngő varjúháj egy törékeny növény, és levelei a legkisebb érintésnél leesnek, ezért a legjobb, ha nem mozgatjuk túl sokat. A leesett levelek felhasználhatóak a növény szaporításához. Néhány évente osztani és szaporítani lehet, ha már kinőtte a jelenlegi edényt.

7. Karácsonyi kaktusz (Schlumbergera truncata)

A karácsonyi kaktusz egy másik népszerű, könnyen gondozható pozsgás növény, gyönyörű, hosszan tartó rózsaszín és lila virágokkal. A brazíliai esőerdőkben őshonos, ezért ellentétben a többi pozsgás növénnyel, inkább a nedves és párás környezetet részesíti előnyben.

A karácsonyi kaktusznak 14 órányi sötétségre van szüksége éjjel, ahhoz hogy virágozzon. Ha a növényt éjszaka mesterséges fény éri, akkor lehet, hogy be kell takarni és megvédeni ettől a fénytől, ha azt szeretnénk, hogy virágozzon. Időnként a karácsonyi kaktuszt vissza lehet vágni, hogy ösztönözzük a bokrosodást és a virágok termelését.

8. Szőröslevelű kalanchoe (Kalanchoe tomentosa)

A szőröslevelű kalanchoe egy világos zöld, bársonyos, levelekkel rendelkező pozsgás növény. Leveleinek csúcsán vöröses, barna foltok vannak. A beltéri tartás során ritkán virágzik, ezért elsősorban levélzete miatt kedvelik. A szőröslevelű kalanchoe akár 30–60 cm magasra is megnőhet, ha beltéren tartják.

9. Anyós nyelv (Sansevieria trifasciata)

Az anyós nyelv egy népszerű pozsgás növény, hosszú, kard alakú levelekkel. Kevés gondozást igényel és képes elviselni a gyenge fényviszonyokat, ezért tökéletesen illeszkedik a szoba bármelyik sarkába. Az anyós nyelv könnyedén szaporítható levél dugványokból vagy a tőosztással.

10. Szemölcskaktusz (Mammillaria crinita)

A szemölcskaktusz, nevét a fehér tüskéiről kapta, amelyek a növény felületét befedik és hasonlítanak egy tűpárnára. Kicsi, menő és felkapott szobanövény, amely 15 cm magasra nő meg, és nagyon tüskés, ezért gondozásakor vastag kesztyűt kell viselni.  A szemölcskaktusz legjobban kavicsos, jó vízelvezető tulajdonságokkal rendelkező talajban nő, és kora tavasszal kaktusz táppal gondozható a virágzás ösztönzése érdekében.

Végszó

Az utóbbi időben a pozsgás növények népszerűsége folyamatosan növekszik, és ez nem meglepő, ugyanis ezek kiváló, kevés gondozást igénylő szobanövények.

Forrás: Kertinfo

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

Üdvözlet Kedves Látogató!

Mai témánk nagyon érdekes lesz, amint az a blog címéből is kitűnik: Avatar – ne keresd, már régóta itt van a bolygón a szemed előtt. Egy komplex, csodálatosan működő rendszert fogunk most megismerni. A blog elolvasása, és a videók megtekintése után remélhetőleg sokan fognak másként tekinteni a környezetükben lévő növényekre, – akár a benti szobanövényekre, de főleg a kinti erdők világára –  ezen a Föld nevű bolygón.

A természetes állapotú erdők olyan szuperorganizmusoknak tekintendők, amelyekben  az azonos fajú fák kapcsolódnak egymáshoz, és közös ellátó, illetve hírközlő rendszert hoznak létre. Gyakorlatilag egy internet hálózat van a föld felszíne alatt, de ez több attól ez már egy élő avatar rendszerszinten, mint azt majd látni fogjuk.

Bolygónkon 3000 milliárd  fa él, azaz nagyjából 422 fa jut egy emberre – állítja a Yale Egyetem kutatása, amit a Nature magazinban publikáltak. Globálisan, mondják, az erdőirtás évente 15 milliárd fát vesz fel a Földön. Szerintük tizenkét ezer évvel ezelőtt, mielőtt az emberiség megkezdte a gazdálkodást és az urbanizációt, a bolygónak 6600 milliárd fája volt. Ma 46% maradt meg ebből, és napról napra fogy.

Kezdjük rögtön az elején, – tekintsük át röviden a Föld történetét – és feltűnik egyből hogy az emberiség bizony csak nagyon rövid ideje van jelen ebben a történetben, (kb. 400-500 millió év aránylik a 10 ezer évhez…) de mégis mekkora nagy károkat okozott már ezen a bolygón, és ezekben a csodálatosan kifejlődött rendszerekben.

Avatar – ne keresd, már régóta itt van a szemed előtt ezen a bolygón is!

Alapvetően háromféle kommunikáció létezik  a növényeknél:  – föld alatt  – föld felett (hangok, illatok, rezgések) – morfogenetikus mező.

“Egy erdő sokkal több, mint amit látunk belőle” – mondja Suzanne Simard ökológus. A kanadai erdőkben 30 éven át végzett kutatásai elképesztő felfedezést hoztak: a fák beszélgetnek – gyakran óriási távolságokból is. Tudjunk meg többet a fák harmonikus, mégis bonyolult társadalmi életéről, és kezdjük más szemmel nézni a természet világát!

A fák is társas lények, akik túlságosan függenek egymástól, mivel a túlélésük múlik ezen. Suzanne Simard ökológus kutatásai során megállapította, hogy a fák a talajlakó gombák hálózatának segítségével közlik a szükségleteiket, valamint ezeken a rendszereken keresztül a többi növény számára is segítséget tudnak nyújtani.

Suzanne az erdőt összetett szervezetnek látja, mint a neuronok hálóját az emberi agyban. Sosem gondoltuk volna, de a fák úgy kommunikálnak egymással, mint az emberek:
– ezeken az érzékeny összekötő fonalakon keresztül jelezni tudják a másik számára, ha veszély közeleg,
-tápanyagot tudnak küldeni, ha épp az adott növényt a kiszáradás fenyegeti
-de érzékelni tudják a rokoni kapcsolatokat is egymás között.

Azt tudnunk kell a fákról, hogy a világ minden táján békés szimbiózisban élnek együtt a talajon élő gombafonalakkal, amiket mikorrhizáknak nevezünk. Ez azért is fontos, mert a gombák nem képesek fotoszintézisre, de rendkívül fontos társaivá váltak a fáknak, mivel vizet és ásványi anyagokat szállítanak nekik. Persze cserébe a gombák cukrokat, vagy más fotoszintézissel előállított tápanyagokat kapnak, így mindenki jól jár. A két növény barátságának mégsem ez a legkülönlegesebb része, hanem az, hogy a gombafonalak összekötik a fák gyökérrendszereit és így hatalmas, földalatti hálózatokat alkotnak, amelyeken keresztül a fák tápanyagot és ásványi anyagokat tudnak küldeni egymásnak.

Senki sem hitt neki, amikor azt állította, hogy a fák nem csak kommunikálnak egymással, de a gyökereiken keresztül tápanyagot is el tudnak juttatni egy másik fajtársukhoz. Kifejezetten nehezen jutott csak kutatási támogatáshoz, szinte nulla pénzből, szívességeknek köszönhetően tudta csak megvalósítani a laboratóriumi körülmények közt már bebizonyított feltevéseit: egy valódi erdő fái is képesek információt cserélni a föld alatt. Végül a mezőgazdasági boltban beszerzett házi barkácseszközök és az egyetemtől kölcsönkért tudományos felszerelés segítségével izotópos vizsgálatok révén sikerült bebizonyítania, hogy a fák nemcsak információt küldözgetnek egymásnak, de tápanyagot, cukrot is. Nemcsak versenytársak tehát a különböző fajú fák, hanem tökéletes szimbiózisban is élnek egymással.

Bármilyen furcsa is, de a gombák segítségével is tudnak kommunikálni: a talajban a fákkal szimbiózisban élő gombafonalhálózat bújik meg, amely minden egyes talajrészecskét körbeölel, ez a mikorrhiza, szó szerint gombás gyökeret jelent. A föld felett, amiket láttunk, a gombák, ezeknek a föld alatti kiterjedt okos rendszereknek csupán a szaporítószervei. Egy talpalatnyi föld alatt több száz kilométernyi gombafonalhálózat lapul. Ahol az apró, láthatatlan gyökérsejtek és a szintén mikroszkopikus nagyságú fonalak találkoznak, ott megy végbe az információcsere. Ez gyakorlatilag egy erdei föld alatti internet, sőt sokkal több attól, egy avatar.

Amikor nemkívánatos élőlények, például kártékony gombák vagy rovarok kerülnek egy növényre, az a hálózaton keresztül kémiai jelekkel figyelmezteti a társait a veszélyre, hogy azok már felkészültebben, felturbózott védelemmel nézhessenek szembe a támadással.

De ami még ennél is csodálatosabb, az, hogy léteznek úgynevezett központi, csomóponti fák, anyafák – ők nevelik a legfiatalabb, az aljnövényzetben növekedő csemetéket. Egy anyafának akár több száz magonca is lehet, akikhez a számukra felesleges tápanyagot, szenet juttatják el, sőt, ha úgy alakul, ő maga visszavonul, nem terjeszkedik olyan intenzitással, amikor a „gyerekeknek” nagyobb térre van szüksége. Ha pedig pusztul, utolsó erejével még képes üzenetet, vészjelzéseket küldeni a többi fának, figyelmeztetni őket. Az erdő tehát tényleg nem csupán egymás mellett élő fák összessége, hanem egy élő, vibráló, egymással kommunikáló, egymásról gondoskodó közösség.

A videók megtekintése után remélhetőleg sokan fognak másként tekinteni a környezetükben lévő növényekre, – akár a benti szobanövényekre, de főleg a kinti erdők világára.

Az erdő él, saját világa van, s ma már azzal is tisztában vagyunk, hogy a fák képesek kommunikálni egymással. Sőt, ennél sokkal többre képesek.

További érdekes információk:

A növények is éreznek fájdalmat

A lágy dallamok hatással vannak a növények fejlődésére

Sok évmilliós szimbiózis áll fenn a rovarok és a virágos növények között

Bambuszok virágzása azonos időpontban

Avatar – ne keresd, már régóta itt van a  szemed előtt ezen a bolygón is

Soha ne ússz a Kongóban, és kerüld a sűrű sötét dzsungel mélyén Mokele Mbembet …. itt soha nincs második esélyed ….

Kongó-medence, a világ második legnagyobb esőerdeje

Awesome, the President Tree, the mind to think this tree was alive when Ramesses II ruled Egypt!—the Old Hara is so old, in fact, that it has been around since the Bronze Age. It predates even the great pyramids!

The Oldest, Tallest, Biggest and Most Majestic Trees in the World

These trees have been around on the Earth for thousands of years. They have many stories to tell, and if you happen to see them, you will be astounded.

Trees carry with them a sense of grandeur and wisdom. In the presence of an ancient tree it’s difficult to not stop to wonder – what has this tree seen? Many trees have borne witness to the rise and fall of many civilizations.

Trees are sacred gifts of creation. Hopefully, humanity will learn to appreciate mother earth and protect our trees from unnecessary felling. Here are some photos showing the giants of the trees of the world.

Baobab trees in Senegal and Madagascar

RESPECT / Africa

The Great Green Wall is an African-led movement with an epic ambition to grow an 8,000 km natural wonder of the world across the entire width of Africa.

A decade in and roughly 15% underway, the initiative is already bringing life back to Africa’s degraded landscapes at an unprecedented scale, providing food security, jobs and a reason to stay for the millions who live along its path.

The Wall promises to be a compelling solution to the many urgent threats not only facing the African Continent, but the global community as a whole – notably climate change, drought, famine, conflict and migration.

Once complete, the Great Green Wall will be the largest living structure on the planet, 3 times the size of the Great Barrier Reef.

The Great Green Wall

RESPECT / India

RESPECT / Brazil

For years, Antonio Vicente begged his neighbors to listen to his warning. The water in Pouso do Rochedo, Brazil, was going to disappear and, with it, so would the life in this piece of the rainforest. And he was right. But now, after dedicating the last 40 years to reforesting his land, the water is coming back…and it is all thanks to him.

Salvemos la Amazonia! SAVE THE AMAZON RAINFOREST! Défendre la forêt amazonienne!

Money isn’t the most important thing in life. The humanity shows that it is bigger than money.

You cannot win hearts by money but by caring, helping others you may win…

Watch here some videos, which don’t need it further words just the blog title: RESPECT

THANK YOU FOR VIEWING!