Titokzatos Holdak – Rejtélyes Kísérők

Néhány különösen titokzatos, rejtélyes égi kísérőt fogunk meglátogatni.

hold28

Körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt Naprendszerünk heves gáz- és porfelhőből született. A csillagközi anyagból üstökösök, aszteroidák, bolygók és holdak jöttek létre.

A NASA honlapja szerint 214 hold van a Naprendszerben: 158 megerősített hold és 56 ideiglenes hold  – olyanok, amelyeket gyanítunk, hogy ott vannak, vagy egyszer észleltek, de még nem erősítették meg.  Ahogy a világűr megfigyelési képessége kifinomultabbá válik, minden bizonnyal több holdat fogunk észlelni, amelyek Naprendszerünk távoli bolygói körül keringnek.

Most ezek közül néhány különösen titokzatos, rejtélyes égi kísérőt fogunk meglátogatni.

CALLISTO

hold3

A tudósok úgy vélik, hogy a Jupiter holdjának – amely a Naprendszerben a harmadik legnagyobb – van a legrégebbi, legtöbb kráteres felülete a Naprendszerben. A legfrissebb becslések szerint körülbelül 4,5 milliárd éves lenne – nagyjából megegyezik a Jupiter életkorával. Persze, vannak ilyen korú földi és holdi kőzetmintáink is,  itt az a meglepő, hogy Callisto teljes felülete olyan régi.

Réges-régen valami becsapódott és belemerült a jeges holdba, és a felszínen a legfigyelemreméltóbb nyoma maradt – a Vahalla nevű kráter, egy 600 km átmérőjű fényes központi régióval és 3000 km átmérőre kiterjedő gyűrűkkel. Ennek a becsapódásnak a súlya benyomta a felületet ebben a régióban, koncentrikus körökből álló gyűrűt képezve a kráter körül.

A titokzatos holdnak nagyon vékony légköre van, úgynevezett exoszféra, amely gazdag szén-dioxidban és nyomokban tartalmaz oxigént és nitrogént. A legújabb kutatások arra jutottak, hogy a holdnak sós vizű óceánja is lehet mélyen a kéreg alatt.

TETHYS

hold5

hold4

Tethys felszínét fagyott vízjég borítja. Az egyik legfurcsább tulajdonsága a vörös árnyalatú ívek halmaza, amelyek áthatolnak a felszínen, és ezeket a tudósok szerint kémiai szennyeződések okozzák. Ez egy viszonylag ritka látvány. A Naprendszerben csak néhány tárgy felületén vannak rozsda színű jelek.

Mindkét  hold  – Tethys és Mimas – különleges hőtérképpel rendelkezik. A Cassini által 2011-ben elvégzett hőmegfigyelések Pac-Man alakú jeleket tártak fel. A kutatók úgy vélik, hogy a holdak hűvösebb régióit elektronokkal bombázzák, amelyek megkeményítik a jeges felületeket, és ez nehezebbé teszi a felszíni felmelegedést.

708470main_pia16198-43_946-710

MIMAS

hold8

“Az nem hold!” Obi-wan Kenobi-nak igaza volt a Halálcsillaggal kapcsolatban. Ez az égi tárgy azonban hold. Mimas, a Szaturnusz sok holdjának egyike, nagyjából azonos méretű, mint a szomszédja, az Enceladus, és úgy tűnik, hogy van egy felszíni óceánja is.

hold29

De a legismertebb Herschel-kráterről, amely – a sci-fi rajongók tanúsítják – a holdnak sokkal jobban néz ki, mint a Halálcsillagon a műkráter. Nagyszerű lenne kitalálni, milyen ütközés okozta az óriási krátert, miért olyan hatalmas egy ilyen kicsi testnél, és miért nem hasadt szét az égitest.

MIRANDA

hold9

A Miranda felszíne túlnyomórészt vízjégből áll, úgy néz ki mintha szétszakadt volna, és ezerszer összevarrták azután. Az Uránusz öt fő holdjának legbelső része, nagyon érdekes felszíni jellemzőkkel rendelkezik. A felszínén  koncentrikus gerincek “koronái” vagy krátermentes foltjai vannak, amelyek a kutatók szerint ammónia-víz lávából állhatnak –  de ez csak egy ötlet, amely szerint a holdnak túl hidegnek kell lennie a geológiai tevékenység támogatásához.

Számos módja lehet annak, hogy Miranda lehetetlenen feldarabolódott felülete kialakuljon. Az egyik azt sugallja, hogy a holdat egy hatalmas ütés nyitotta meg, majd gyorsan összehúzta. Mások úgy vélik, hogy ezek a régiók valószínűleg megolvadtak és megfagytak egy sor meteorit csapás után.

És akkor ott van a Miranda legszembetűnőbb vonása, a Verona Rupes, a Naprendszer legmagasabb sziklafala. A mérete kb. 20 km, vagyis a Grand Canyon mélységének tízszerese. Ha valaki ott bázisugrást végezne, lenne rá ideje egy újságot elolvasni az úton a nyolc perc hosszú esés alatt, mivel ott kisebb a gravitáció.

hold11

A Miranda 20 km mélységűnek mért sziklafalának képe: tízszer mélyebb, mint a Földön a Grand-kanyon.

IAPETUS

hold12

A Szaturnusz 17. holdja. Legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egyik fele, ami a pálya haladási irányába néz, fekete, mint az aszfalt, a másik irányban lévő oldala olyan világos, mint a hó. A tudósok egyetértenek abban, hogy a haladási irányban lévő oldala simára söpörhette az ott keringő sötétebb anyagot,ami talán a Phoebe-ről származott

Világos fele több mint ötször olyan fényes, mint a másik. Pályája majdnem kör alakú, a Szaturnuszhoz képest hajlott. Kötött keringésű. A Iapetus valószínűleg melegebb, mint bármely más hold felszíne a szaturnuszi rendszerben, mivel a sötét felszíne a rá eső napfény nagy részét elnyeli. Ezen kívül a Iapetus lassan kering a Szaturnusz körül (79 nap alatt tesz meg egy kört), így hosszú ideje van elnyelni a napfényt és felmelegedni.

A sziklás, jeges törmelék fekszik Iapetus éjszakai oldalán, és a szemcsék részek a hold pólusai felé vándorolnak .

De talán leginkább  furcsa még egy dolog: a Szaturnusz holdjainak többsége, azok amelyek vele együtt alakultak ki, ugyanabban a síkban fekszenek. De Iapetus körülbelül nyolc fokra van ezen a síkon kívül. Ez arra utal, hogy nem egy időben alakult ki a bolygóval – talán elfogott hold.

GANYMEDE

hold13

A Jupiter egyik holdja, a legnagyobb hold a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne. Mérete a Mars háromnegyedét teszi ki, nagyobb a Merkúrnál. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek nyilvánvalóan tektonikus eredetűek.

Az Europa nevű holdhoz hasonlóan itt is találunk oxigén nyomokat a légkörben, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymede ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymede kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony alatta valószínűleg hatalmas meleg, sós vizű óceánja van.

hold14

A Galileo űrszonda első közelrepülésekor felfedezték, hogy a Ganymedenek saját mágneses tere van, amely interakcióban van a Jupiterével. Ez az egyetlen hold saját mágneses térrel. Ezt is valószínűleg ugyanaz okozza, mint a földi mágneses teret, elektromosan vezető anyag mozgása a hold belsejében.

IO

hold16

Az Io az egyetlen hold a Naprendszerben, amely működő vulkánokkal rendelkezik. Az Io felszíne kinézetben különbözik a Naprendszer többi szilárd égitestétől, mert szinte teljesen hiányoznak a meteoritbecsapódások következtében létrejött kráterek. A hold felszínén számos hegység található, amelyek átlagosan 4–6 km magasságúak.

Felszíne változatos. Megtalálható itt néhány kilométer mélységű völgy, olvadt kéntó, néhány száz kilométer hosszúságú lávafolyam és intenzív vulkáni aktivitás. A lávafolyamok olvadt szilikátokból is állhatnak. A Hubble űrtávcső legújabb megfigyelései szerint az anyag gazdag lehet nátriumban. A kén és annak vegyületei különleges színekben tüntetik fel a holdat. Az Io legforróbb részei elérhetik a 2300 °C-ot

A vulkánok olyan nagyok, hogy valójában a Földön működő távcsövekből láthatjuk őket. Amikor az csillagászok az erőszakos világot térképezték, több mint 400 vulkánt számoltak (amelyekből mintegy 150 aktív) a felszínén. Néhányan közülük a láva kitöréseket száz mérföld magasságba, az űrbe lővelték ki magukból.

Amikor az Io a Jupiter takarásába kerül, a részecskék bevonják a felszínét, kicsi magnetoszférát vagy plazma torust képezve a hold körül. Vékony, ártalmas légköre szinte teljes egészében kén-dioxid-gázból áll, amely kén-dioxid jéggé kondenzálódik, amikor áthalad a Jupiter árnyékán.

Miért olyan aktív a hold vulkanikusan? Ez a nagy gravitációnak köszönhető. Az Io az gravitációs mezők közepén van. Io intenzív vonzásban részesül a Jupiter erős gravitációs mezőjéből, valamint a szomszédos Ganymede és az Europa gravitációs tereiből. Valamint szintén ki vannak téve a Naprendszer legerősebb árapályerőinek. Felszíni kitüremlések és dudorok keletkeznek, néha akár 100 méteresek, és folyamatosan kiárad belőlük az új láva.

hold15

Mivel a Jupiterhez legközelebb eső hold és gyorsan halad át a bolygó mágneses mezőjén, az Io komoly elektromos áramot is képes generálni, körülbelül 3 millió ampert. Ez a villamosenergia visszakerül a Jupiter felé, és villámot képez a bolygó felső légkörében.

TRITON

hold17

A Naprendszer hetedik és a Neptunusz legnagyobb holdja. Mérete, sűrűsége, hőmérséklete és kémiai összetétele hasonló a Plútóéhoz. Keringése kötött, azaz mindig ugyanazt az arcát mutatja a Neptunusz felé, emellett retrográd, vagyis a bolygó forgási irányával ellentétes. Ez és a Plútóhoz hasonló felépítése azt valószínűsíti, hogy a hold nem a Neptunusszal egyszerre alakult ki, hanem a Kuiper-övben jött létre, és a Neptunusz csak később foghatta be.

Nagyon nagy hold, ami azt jelenti, hogy a  befogása és a rögzítés nehéz volt, hacsak nem része egy bináris objektumnak. A Naprendszerben levő nagy holdak közül ez az egyetlen, amely a bolygójával ellenkező irányába forog.

A sűrű Triton sziklásabb, mint a többi jég óriások a Neptunusz és Uránusz körüli holdak, amelyek  felszínei gyakran teljes egészében jégből vannak.

Valószínűleg  egy óceán van a jeges felszíne alatt, ahol sziklás mag található. A Triton ebben a tekintetben elég egyedülálló.

A hold hőmérséklete hideg. Amikor a Voyager 2 a Neptunusz és a Triton mellé közelített, a felület hőmérséklete leolvasott, amelyből kiderült, hogy a hold felszíne -391 Fahrenheit fokra eshet. A bolygó tudósai szerint az ammónia lehet a kulcs a rejtett óceán folyadékának megőrzéséhez a fagyos hőmérsékletek ellenére.

A Triton ragyogó, jéggel borított felülete a kapott fény 70 százalékát tükrözi, vékony, nitrogénben gazdag atmoszférájában metánnyomok vannak, ami azt jelzi, hogy geológiai szempontból valószínűleg életképesebb, mint azt korábban gondolták. A Voyager 2 adataiból kiderült, hogy az Enceladushoz és az Európához hasonlóan ez a hold is magas vízoszlopokat  bocsájt ki.

Enceladus 

hold18

A NASA kutatói a földihez hasonló élet szinte minden összetevőjét megtalálták a Szaturnusz holdján. Az Enceladus jeges felszínén hidrogénmolekulák jelenlétét mutatták ki a Cassini űrszonda mérései. A jégpáncél alatt vízóceán húzódik. A csillagászok szerint a hidrogén a víz, és a tengerfenék kőzetrétege közötti hidrotermikus reakció eredménye lehet. Ebből viszont az következik, hogy az óceán mélyén metán jöhet létre.

Az Enceladus a ráeső fényt szinte hiánytalanul visszaveri: ez a naprendszer legreflektívebb objektuma. Kivételesen magas 1,4-es fény-visszaverődési aránnyal rendelkezik – köszönhetően annak is, hogy vastag külső kérgét zömmel jég, azon belül is fagyott víz alkotja. 2005-ben a Szaturnusz környezetének feltérképezésére gyártott Cassini szonda ment közel hozzá, amely a különös jégvulkanizmus jeleit fedezte fel az Enceladus déli pólusa körül. Itt a hold kürtőrendszerén keresztül folyékony, meleg víz, vízgőz, kismértékben még metán és szén-dioxid tör fel – s ez az állandó működés viszonylag stabil összetételű légkört is biztosít.

A  kutatók régóta feltételezik, hogy a hold szilárd vastag jégkérge alatt állandó, alulról fűtött óceán hömpölyög, mely vélhetően e szilárd kőzetaljzattal érintkezve gazdag lehet ásványi anyagokban is – a kilövellt matériában kimutatták az általunk konyhasóként fogyasztott nátrium-klorid jelenlétét is. Az egyelőre még csak sejtelem, hogy e sajátos levesben szerves molekulák is előfordulhatnak (mindenesetre a metán jelenléte biztos, a szén-dioxid és a víz pedig szintén ígéretes kiindulópont egy jég alatti spontán vegyi üzem beindításához).

A stabil kéreg alatti óceán fennmaradásához nem árt, ha olyan anyagok is vannak a “levesben”, amelyek csökkentik az olvadáspontját – sók és mindenekelőtt ammónia, melynek nyomát szintén felfedezték a jégvulkáni kilövellésekben. Ráadásul az Enceladus múltja még gazdagabb is lehetett, mint a magában is izgalmas jelen – elképzelhető, hogy egy korábbi periódusban, megfelelő pályaadatok megléte nyomán a vulkanizmus és ezzel együtt a kéreg alatti óceán a hold nagy részére kiterjedt.

planete

A hold pályaingadozásából és gravitációs mérésekből számoltak alapján az óceán átlagosan 30 km-rel található a jégpáncél alatt és nagyjából ugyanilyen mély is; mindez pedig egy több, mint 400 km átmérőjű sziklás magot vesz körül. Egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen mechanizmus olvasztja meg a jégréteget, viszont az óceán összetételéről immáron vannak eredményeink.

A Cassini ugyanis keresztülrepült az Enceladus vízgejzírjein és mindeközben mintát is vett belőlük. Az analízise alapján az űrbe kilövellt anyag 98%-as víz, 1%-a molekuláris hidrogén, a maradék pedig ammónia, szén-dioxid és metán keveréke. A hidrogén az óceánok mélyén csak hőforrások közelében hidrotermális folyamatok útján keletkezhet. Ez azért fontos, mert ha léteznek primitív életformák, mondjuk baktériumok az Enceladus tengerében, azok a hidrogént és szén-dioxidot felhasználva nyerhetnek energiát, melléktermékként pedig metánt termelnének.

A csillagászok szerint a holdon meglehet az összes hozzávaló, ami jelen tudásunk szerint az élet kialakulásához szükséges: a víz, a hőmérséklet, valamilyen energiaforrás, illetve olyan emelek, mint a szén, a hidrogén, a nitrogén, a kén, és a foszfor. A földi óceánok legmélyebb részein találtak már olyan mikrobákat, amelyek metánból szerzik az energiát, mert a napsütésből nem tudják, túl mélyen élnek hozzá. Az Enceladus óceánjaiban pedig most ugyanezt a potenciális energiaforrást találták meg.

A következő lépés a foszfor és a kén kimutatása lesz, illetve az élet alapvető építőkockáinak számító aminosavak megtalálása.

A csillagászok azért különösen lelkesek az Enceladus és az Európa holdakkal kapcsolatban, mert azokon nagyjából 4,5 milliárd éve változatlanok a körülmények, vagyis az élet kialakulására annyi idejük volt, mint a Földnek.

EURÓPA

hold20

Az égitesten az 5-20 kilométer vastag jégpáncél alatt a földi világtengernél elméletileg kétszer több vizet tartalmazó óceán húzódik. Ennek összetétele egyelőre közvetlenül nem vizsgálható, azonban durván mégis becsülhető, például a felszínt alkotó jég vizsgálata segítségével. A jégpáncélon olyan jelek azonosíthatók, amelyek alapján például a vízréteg alján vulkáni hőforrások lehetnek, és ezek főleg redukált anyagokat bocsátanak a vízbe.

Egy új eredmény szerint azonban oxigénből is sok lehet az óceánban. A kutatás a jégpáncél és az óceán kapcsolatát vizsgálta. Modellje szerint a felszínt bombázó töltött részecskék és az elektromágneses sugárzás hatására a jégben helyenként a vízmolekulák lebomlásával oxigén keletkezik, amely benne is maradhat – miközben a hidrogén elszökik a világűrbe.

A hold jégpáncéljának kora a rajta megfigyelt kráterek alapján nem több 50 millió évnél. A jeget részben a tektonikus erők tördelik, részben az óceán fenekén lévő vulkánok olvasztják. Ennek megfelelően lassan, globális skálán cserélődik a jégpáncél: olvad és újra fagy az anyaga, és időnként visszajut az óceánba. A beolvadt jég pedig a mélybe magával szállítja a benne korábban felhalmozódott oxigént is.

Az oxigén a fejlett életformák szempontjából érdekes, ugyanis hatékony energiaforrás. Bolygónkon is a légköri oxigén nagyobb arányú megjelenésével azonos időben gyorsult fel az élővilág fejlődése. Az Európa óceánja így elméletileg nem csak mikrobáknak, hanem például a földi sejtmagvas, sőt a többsejtű élőlényekhez hasonló szervezeteknek is megfelelő környezetet nyújthatna.

A modell alapján a folyamat keretében olyan gyorsan kerül oxigén az Európa vízébe, hogy oxigéntartalma elméletileg akár néhány millió év alatt elérhetné a földi óceánok átlagos értékét. Durva becslés alapján nagyságrendileg millió tonnányi átlagos földi hal is megélhetne a feltételezett oxigénmennyiségből – ha mindezt egyéb tényezők is lehetővé tennék.

hold22

Az Európa mágneses terének vizsgálata során a Galileo újabb rejtély nyomára bukkant. Miközben a hold a Jupiter körül kering, a mágneses tere is változik. Az Európának bizonyára van egy vezető rétege, amely átengedi a Jupiter mágneses terét. Ezt csak egyvalami okozhatja, és ez nagy meglepetést okozott a Galileóval dolgozó csoportnak: a jég alatt húzódó kiterjedt óceán, amely a kutatók szerint az egész bolygót elborítja 160 kilométer mélységig, így ez a legnagyobb folyékony víztömeg a Naprendszerben.

Ha így van, akkor először egy alapvető kérdést kell megoldani. Az Európa felszíni hőmérséklete a mínusz 93 fokot is elérheti. Miért nem fagy meg egy ekkora óceán, ilyen távol a Naptól? A csillagászok szerint az ok ugyanaz, ami az Io vulkánjait működteti. A Jupiter tömegvonzása megnyújtja és összenyomja a holdat, és ezzel hőt fejleszt a belsejében. Ez a hő tartja állandó mozgásban a felszínt.

Ugyanez adhat magyarázatot az Európán megfigyelt különös képződményekre is. A Galileo felvételein hegyvonulatok hálózzák be az Európát. Ezek a különös formák több ezer kilométer hosszan nyúlnak el, általában párosával, amelyek egy hegygerincből, egy közbülső völgyből és még egy gerincből állnak. Különös alakzatok, amilyenekhez hasonlót sem látunk a Földön.

A hegyvonulatok kezdetben rejtélyesnek tűntek, de a csillagászok gyorsan előálltak a magyarázattal. Amikor az Európát eltorzítja a Jupiter tömegvonzása, a felszíne meghajlik és felreped. Az összepréselt és meghajlított kéreg a repedések mentén oda-vissza csúszkál. Az egymáson elmozduló tömbök között hő fejlődik, s a melegebb kéreg torlódik fel azokká a különös gerincekké, amelyeket megfigyelhetünk, és amelyek behálózzák az Európa tundráit. A Galileo egy szüntelenül mozgásban lévő világot tárt fel, bizonyítva, hogy a jég alatt meleg rejtőzik.

A felszíni anyag áramlásai jégvulkánok vagy gejzírek jelenlétére utalhatnak. A jégen megfigyelhető barnásvörös foltok ott keletkeznek, ahol a jég repedésein feltör a hold belsejének sós vize. Gödröket, foltokat és domborulatokat látunk az Európa felszínén. Ezek a felemelkedő melegebb jéggel állhatnak kapcsolatban, amely úgy száll felfelé, mint egy lávalámpában. A hold belsejének melege akár melegvizes kürtőket is létrehozhatott az óceánban. A Földön a tengerfenék ilyen kürtői az élet csomópontjai. A Galileo adataiból arra lehet következtetni, hogy az Európa felszínén fagyott széndioxid is van, ami talán a lenti óceánból szállt fel. Ha így van, akkor ez nagy jelentőséggel bír, hiszen a széndioxid elengedhetetlen az élethez.

hold21

Azt jelentené mindez, hogy az Európán élet is van? Ahol a víz és az élethez szükséges többi anyag is jelen van, ott jó eséllyel élet is létezik. Úgy tűnik, hogy az Európán mindez együtt van. Ha életre találnánk az Európa óceánjában, azzal hatalmas lépést tennénk annak kiderítése felé, hogy egyedül vagyunk-e a Világegyetemben, vagy az élet mindenütt elterjedt. Az élet utáni kutatás ellenállhatatlan kísértés. A tudósok mindent elkövetnek, hogy visszatérhessenek az Európára. Abban bíznak, hogy a következő évtized végére forradalmian új szondát állíthatnak pályára a hold körül.

Az emberiség egyik legnehezebb, összetett vállalkozása lesz  Már önmagában odáig eljutni, és a felszínén leszállni sikeresen is egy nehéz küldetés, de a bejutni az Európa jege alá, a vastag jégpáncél rétegen át, majd pedig az ottani óceánban mozogni, kutatni, és adatokat, képeket, filmeket küldeni  a Földre… már igazán csúcsteljesítmény lesz.

Az emberiség történelmének egyik legkomplexebb feladata, egy hatalmas kihívás minden tekintetben.

Nézzünk meg egy rövid videót, hogyan lesz majd  a kivitelezése ennek a  feladatnak. – Világűrben történő utazás – idegen égitesten történő sikeres landolás  – majd az ottani 5-20 km vastag jégpáncélon át  –  az alatta lévő óceán világának felfedezése.

TITÁN

planett

A Szaturnusz legnagyobb holdja  jobban hasonlít a Földhöz, mint gondoltuk. A Titan roppant érdekes hold, különösen vastag légköre egyedivé teszi Naprendszerünk összes holdja között. A Földet leszámítva az egyetlen test a Naprendszerben, melyen nagy mennyiségű folyadék található. A Titan felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.

hold24

A Titán légköre extrém sűrű, még a Földénél is vastagabb és főként nitrogénből áll. Mivel a Titan az egyetlen olyan hold a Naprendszerünkben, melynek jelentős légköre van, régóta fennáll a kérdés, honnan származhat.

A Titan légkörének egy másik furcsa tulajdonsága, hogy körülbelül 5 százalékban metán alkotja, mely (csillagászati értelemben véve) gyorsan szerves anyagokat formál és fokozatosan a felszínre hullik. Ennek eredményeképpen a légköri metánt vagy valaminek pótolnia kell, vagy a jelen időszak valamiért különleges a Titan történetében.

hold26

A NASA drón stílusú quadcoptert küld a Titanhoz, a Szaturnusz legnagyobb holdjához. A Dragonfly 2026-ban indul, és 2034-ben érkezik meg a holdhoz.

Egy órán belül a Dragonfly több tíz kilométert képes felderíteni, messzebb eljut mint bármely más bolygójáró.

2004-ben, a Cassini-Huygens űrhajó sikerrel járt, ott ahol mások kudarcot vallottak. A Cassinit speciális szűrőkkel látták el, amelyek átláthatták a hold ködét. A metánfelhőket és a kevés kráter hatású komplex geológiai felületet láthatta.

A légkör is lenyűgözőnek bizonyult.  “A Cassini megmutatta, hogy a titán légköre a kémiailag legösszetettebb a Naprendszerben” – mondja a NASA. “A napfénytől és a metántól egyre összetettebb molekulák képződnek, amíg elég nagyokká nem válnak, hogy szmogot képezzenek, amely az óriási holdat takarja. A közelben a felület, a metán, az etán és más szerves anyagok kondenzálódnak és a felszínre esnek, ahol valószínűleg más prebiotikus kémiák is képesek zajlanak.”

hold25

Az Cassini sok kérdésre válaszolhatott a Titánnal kapcsolatban. De amint az űrkutatásban gyakran előfordul, egy válasz egy tucat további kérdésre utalhat.

“A Titán felfedezése olyan, mint egy rejtélyes regény elolvasása” – mondta Dr. Charles Elachi, a NASA sugárhajtómű laboratóriumának igazgatója és a Cassini-i radarkészlet csapatvezetője. “Minden alkalommal, amikor az oldalt elolvassa valami újat tanul, de nem ismeri az egész történetet, amíg el nem olvasta az egész könyvet. A Titan története közvetlenül a szemünk előtt bontakozik ki, és az amit látunk érdekes.”

hold27

A Dragonfly visszatér, hogy még több választ kapjon. A quadcopter már felhasználja a Cassini során szerzett ismereteket, meghatározva, hogy a hold időjárása mikor teszi lehetővé a biztonságos leszállást. A NASA szerint a Dragonfly az Egyenlítői „Shangri-La” dűnés mezőkbe fog szállni, földi szempontból hasonló a Namíbia Caprivi-szalagához.

A Caprivi-szalag Namíbia északkeleti részén, amely hasonló lehet a Titán felületével. Fent felülről a NASA azt sugallja, hogy a föld úgy néz ki, mintha egy óriás egy gereblyét húzott volna a táj felett.

Drónként egy felhős világban a Dragonfly nem tudja hasonlóan alkalmazni a Mars felszínén utazó napenergiás roverok, például a Curiosity teljes képességét. A napenergia nem elérhető opcióban, ezért egy multissziós radioizotóp termoelektromos generátor (MMRTG) fogja táplálni. Tehát amikor a Dragonflynek nincs napenergiája, az biztosítja annak képességét, hogy felfedezze a terepet. “Egy órán belül a Dragonfly több tíz kilométert fog megtenni, messzebb jut mint bármely más bolygójáró.” – mondja a Johns Hopkins csapata.

“A Titan nem hasonít más helyekre a Naprendszerben, a Dragonfly pedig nem olyan küldetés, mint egy másik küldetés” – mondja Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos munkatársa az ügynökség washingtoni központjában, a projekt bejelentését követően.

“Figyelemre méltó az a gondolat, hogy ez a forgószárnyas repülőgép sok mérföldet repül a Szaturnusz legnagyobb holdjának organikus homokdűnéin át, feltárva azokat a folyamatokat, amelyek formálják ezt a rendkívüli környezetet. A Dragonfly ellátogat egy olyan világba, amely sokféle szerves vegyülettel van tele, amelyek az élet építőkövei és megtaníthatnak nekünk maga az élet eredetét. ”

Source: NASA



Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

A képek alatt van az adott blog linkje és egy rövid bevezető szöveg. A linkre kattintva olvasható mindig a további érdekesség, információ az adott témákban.

galax

futurespaces

Látogatók…ne várd őket

Egy napon majd megérkeznek a Látogatók, akár a mi galaxisunkból – akár egy másikból, ne várd őket… mert nem lesz benne sok örömünk.

Nézzük  a számokat és az esélyeket röviden ezzel kapcsolatban.  Mindenképp  a mi galaxisunkban maradjunk belül mert a nagyobb – több galaktikus – lépték számunkra már szinte felfoghatatlan (majd teszünk egy kis kitérőt és látni fogjuk hogy miért is az).

És bizony még így nagyon leredukálva, csak a földi élethez hasonló  paraméterekkel is már hatalmas számok jönnek ki. Mai becslések alapján 150-400 milliárd csillag található galaxisunkban. Legújabb ismereteink szerint valószínűleg minden csillag körül kering bolygó. Legalább egy, de inkább több… minden csillag körül.

e3b59-milky252c

Ezen csillagok közt nagyon sok a mi Napunkhoz hasonló égitest van, de még sokkal több ami tőle kisebb. Ezek a vörös törpék és körülöttük keringő bolygókon is lehet élet, de most mi szigorúak vagyunk és csak a földi élethez hasonló helyeket nézzük.

A Nap típusú csillagok egyötöde körül kering a Földhöz hasonló exobolygó, amely a miénkhez hasonló kőzetanyagból áll, és esély van arra, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ez borzasztó nagy szám, nagyon nagy, és ez még csak a Tejútrendszer.

Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban legalább néhány milliárd ilyen potenciálisan lakható bolygó létezhet. Nagy részük bizonyára nem lakható, de ha az egymilliárdnak csak egy kis része élhető, az is még mindig sok, több milliós nagyságrendű.

Nagy számok…de még emberi léptékkel felfoghatók, viszont tegyük meg azt  a kis kitérőt. De csak óvatosan, mert a világűr, az univerzum olyan mint az óceán, – húz, vonz befele  a mélybe. A Földön készített csillagtérképek már nem sokat érnek, például a Marson is más az ottani reális nézet, a Naprendszeren kívül, vagy pláne egy másik galaxisban aztán már végképp hasznavehetetlenek. De az egy másik történet és blog, inkább abba most  ne menjünk bele, a 3D – és real time / dinamikusan változó – csillagtérkép témakörbe.

galax1

A Milky Way apró porszem az Ic 1011 galaxishoz képest.

galax2

A fenti képen GALAXISOK láthatók, kint a világűrben nincs lent és fent… ha majd XXII. századi detektáló eszközünk lesz, akkor majd kint a világűrben bármerre nézünk végtelen számú galaxist látunk körülöttünk egy hatalmas gömbszerű kiterjedésben. Lábunk alatt, fejünk felett, tőlünk jobbra-balra, elől- hátul, mindenhol. Ez csak egy kis részlet, de már önmagában ez is jól érzékelteti a dolgokat. Tehát….ezek nem csillagok mint a mi Napunk, hanem galaxisok…. mindenhol…. az apró fénypontok is a távoli galaxisok fényei…. döbbenetes.

És mindegyik galaxisban több száz milliárd csillag, közülük pedig több száz millió a mi Napunkhoz hasonló csillag található, amelyek körül több milliárd bolygó, és azok körül a holdjaik keringenek. Ha ismét csak a földi élethez hasonló helyeket vesszük számításba.

De ez még csak egy másik galaxis, nézzünk rá ismét a fenti képre, mindenhol galaxisok, – az apró fényes pontok is azok – amerre csak a mostani technikával rendelkező űrteleszkóp ellát….mindenhol. És persze még úgymond  a látóhatár, az általunk eddig észlelt világon kívül ott van bizony még a többi galaxis. Természetesen nem csak a Földhöz hasonló bolygókon van élet, és nem csak szén alapú rendszerekben kell gondolkozni.

A Hubble új adatai valamint egy kutatócsapat elképzelései alapján amíg korábban a tudósok úgy gondolták 100-200 milliárd galaxis van az univerzumban, az új becslés szerint ennél tízszer több, nagyjából 2 billió.

Aki azt állítja hogy csak a Földön van élet azzal nem érdemes vitatkozni, mert nincs értelme. De ebbe a témába most ne menjünk bele mélységében, az egy másik blog.

univ3

Figyelembe véve hogy ezeknek a lényeknek van technológiájuk a Földre való utazáshoz, valószínűleg képesek voltak nagyon erős fegyverek kifejlesztésére is.

Egy napon majd megérkeznek a Látogatók, akár a mi galaxisunkból – akár egy másikból, ne várd őket… mert nem lesz benne sok örömünk ha nem készülünk fel.

Információ: Látogatók…ne várd őket

galax

a0033

Kőkorszak vagy űrhajó

Nagyon nagy a Földön jelenleg a civilizációk közötti fejlődési szintkülönbség. Ritkaság az ilyen nagy fokú eltérés egy bolygón, fent űrhajó – lent kőbalta, egy idősíkon mindez.

A Föld… nem lapos, nem korong… nem körülötte kering a Nap… nem körülötte kering az összes csillag… nem csak 1 galaxis van… nem csak 1 univerzum van… nem csak a Földön van élet… nem csak 5 elem alkothatja a DNS-t… nem csak szénalapú élet van már a Naprendszeren belül sem…stb.

Viszont… jó hír hogy végre már van hivatalosan: anyag – antianyag… tér – antitér… gravitáció – antigravitáció… gravitációs hullámok – antigravitációs hullámok… fény – antifény… fekete lyuk – fehér lyuk… intelligencia – mesterséges intelligencia…stb.

És ma már lehet ezekről a dolgokról gondolkozni, mert ha kiejti az ember azt a szót hogy antifény, fehér lyuk, antigravitációs hullámok, negyedik dimenzió stb. akkor nem ad a doktor bácsi egy szúrit, illetve barátságos ápolók sem hozzák sietve a hátulgombolós kabátkát, egy bizonyos gondozó intézet bentlakásos beutalójával együtt:-)

Elektromotoros autók, tértechnológia, kvantumfizika, nanotechnológia, kibernetika, robotika, és főleg a mesterséges intelligencia már most egy új ipari forradalom része, melyet az internet indított el pár évtizede.

4c896-futurekr

Az emberiség fejlődési útját nézve elméleti szakemberek szerint ahogy egy civilizáció fejlődik és kiterjed a térben is, energiaszükségletei egyre meredekebb ívben növekednek az egyedszámmal és a gépeik igényeivel együtt. Ez alapján készült el a Kardasev-skála, amely egy-egy civilizáció technológiai fejlettségét tudja vizsgálni az alapján, hogy mennyi energiát birtokol.

Eredetileg a besorolást 1964-ben dolgozta ki az orosz asztrofizikus Nikolaj Kardasev, 3 alaptípust írt le energiafelhasználásuk alapján: I. típus (1016W), II. típus (1026W) és III. típus (1036W). Később a csillagászok kiegészítették még több kategóriával, a IV. típussal (1046 W) és az V. típussal. Ez utóbbinak annyi energia áll rendelkezésére, ami meghaladja a mi univerzumunkban található mennyiséget: ők az összes univerzum minden idővonalának energiáját felhasználhatják tetszés szerint.

Tulajdonképpen ha találkoznánk ilyen V. típusú civilizációval, lehet, hogy annyira meghaladnák elménket, hogy fel se fognánk, hogy egy másik élőlénnyel állunk szemben. Ha pedig a VI. típusú civilizációt nézzük akkor az már ahhoz hasonló ahogyan az isteneket elképzeljük, már nem csak a tér-idő ura hanem teremteni is tud.

A Földön jelenleg az a helyzet hogy ez a civilizáció az energiát még a több millió évvel ezelőtt elpusztult, megkövesedett növényi és állati tetemekből, fosszíliából nyeri, amit nagyon rossz hatásfokkal éget el (kőszén, kőolaj) és a bolygóját sem nagyon tudja elhagyni. Jelenleg sajnos ezen a listán kívüli, 0-s típusú civilizáció vagyunk, és még nagyon hosszú az út és idő az I. típusú civilizáció eléréséhez is.

1f366-galaxy11

Naprendszerünk 225 millió évente tesz meg egy fordulatot Tejút galaxis központja körül. Amikor legutóbb volt a jelenlegi helyzetében, a dinoszauruszok éppen csak elkezdtek kóborolni a Földön.

ufo20

A CIVILIZÁCIÓK TECHNOLÓGIAI FEJLETTSÉGE, ALAPVETŐEN HAT FOKOZATBAN

Ez a besorolás az energiahozzáférés mellett a tudás birtoklását is elég jól jelzi. A két szempont az energiatermelés és a technológiai fejlettség, amelyek egymással szoros összefüggésben vannak: minél több felhasználható energiával rendelkezik egy adott civilizáció, annál gyorsabban tud fejlődni a technológia, és minél fejlettebb a technológia, annál hatékonyabban tudják kitermelni az energiát.

I. típus: civilizáció, amely a lakóhelyéül szolgáló bolygóra szórt csillagenergiát hasznosítja.
II. típus: szupercivilizáció, amely saját csillagának energiáját teljes egészében hasznosítja.
III. típus: szupercivilizáció, amely a saját galaxisának teljes energiáját uralja és hasznosítja.
IV. típus: univerzum szintű civilizáció, amely az egész világegyetem energiaforrásai felett rendelkezik.
V. típus: multiverzum civilizáció, amely uralja az egész multiverzumot, az összes létező univerzum minden energiája a rendelkezésére áll.
VI. típus: legfelsőbb szintű civilizáció, amely felette áll az időnek és a térnek, így képes akár új univerzumokat is létrehozni.

Információ: Kőkorszak vagy űrhajó

galax

5d194-planet3

Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW

Az intergalaktikus utazás a galaxisok közötti hipotetikus, ember nélküli vagy pilóta nélküli utazás. Saját galaxisunk, a Tejút és még a legközelebbi szomszédaink pld. az Androméda (2,5 M fényév) között is a hatalmas távolságok miatt minden ilyen vállalkozás technikailag sokkal igényesebb lenne, mint a csillagközi utazás. Az intergalaktikus távolságok nagyjából százezrekkel (öt nagyságrenddel) nagyobbak, mint a csillagközi társaik.

A Föld bolygón lakva mi magunk is komplett Naprendszerestül egy galaxisban vagyunk amelyet Tejútrendszernek nevezünk. Galaxisunk fizikailag semmiben sem különbözik a többi spirálgalaxistól, pusztán a Földről észlelt látványa más a megfigyelői pozíciónk miatt.

A Nap ugyanis a Tejútrendszer lapos, nagyjából néhány ezer fényév vastag korongjában található nagyjából félúton – kb. 25.000 fényévre – a látható korong középpontja és annak széle között. A korong átmérője 100.000 fényév méretű.

Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben, a Naprendszer becsült pozíciója sárga pont, amely azonban közel sem a méretét mutatja. (NASA)

Ha ezekkel a méretekkel összehasonlítjuk Naprendszerünk méretét, pld. a Nap és a Kuiper-öv két fényórás távolságát, egyszerűen megállapítható hogy bolygórendszerünk milyen apró, pontszerű kis helyet foglal el ebből a korongból. Tehát 100.000 fényév aránylik a 2 fényórához! Belátható hogy a mostani rakéta technológiával még a saját galaxisunk elhagyására sincs esély, ezért más működési elven alapuló technológiákat kell kidolgozni.

Ezeket az intergalaktikus utazásra javasolt módszereket fogjuk röviden áttekinteni a blogban.

Fénynél lassabb utazás:
Személyzet nélküli utazás / Emberi tudattal rendelkező gépek.
Személyzettel történő utazás / Hibernáció. Fúziós torlósugár-hajtómű.

Fénysebességű utazás:
Teleportáció.

Fénynél gyorsabb utazás: Warp drive, térbuborék, helyi tér-idő, féregjárat, hipertér, térugrás, dimenzió váltás.

Információ: Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW

gombh

We love ❤️ Earth | We love ❤️ Mars | We love ❤️ Space 

planets,

We love Earth | We love Mars | We love Space 

gömb

planet5

Save the Planet Earth!  Business Opportunity | Innovations & Future Technology

Renewable Energy – Water Management – Cleantech – Ecosystem – Biogas and Biofuels – Projects – Innovative Technologies

gombhat

cropped-c682a-ship6

NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 Thank you for viewing!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s