Kongó trópusi erdővidéke 1,7 milliárd km2 területe egyenlő Németország területének ötszörösével. A Kongó medencéje 6 állam felszínét foglalja magába, (Kongói Köztársaság, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon) tartalmazza és megőrzi Földünk trópusi esős erdei teljes, felhalmozott karbonjának 25%-át.
A Kongó-medence egy lépcsős medence Afrikában, Közép-Afrika legnagyobb természetföldrajzi képződménye. A medence az amerikai Amazonas-medence után a világ második legnagyobb trópusi erdővidéke. A medence egyetlen szűk kijáraton át kapcsolódik az Atlanti-óceán partvidékéhez.
A Kongó-medence csaknem egész területét trópusi esőerdők borítják. Az erdőben 50 méternél magasabbra nőnek a fák, köszönhetően a medence egész évben párás és csapadékos éghajlatának. A csapadékvizet több száz apróbb folyó gyűjti, majd a medence északi peremén kígyózó hatalmas Kongó-folyóban egyesülnek. A hatalmas folyam a torkolatánál 42 000 m³/s vizet enged az óceánba, víztelenítve ezzel a medencét.
Hosszúsága szerint a közép-afrikai Kongó folyó 4371 kilométeres hosszával a 12. a bolygón, de mélységét tekintve ez földünk legmélyebb folyóvize. A Kongó egyes szakaszai az Egyenlítőtől északra folynak, más részeivel pedig a déli féltekét érintve hömpölyög az Atlanti-óceán felé. Ennek köszönhetően kiegyenlített a vízhozama, mivel a folyam víztömegét egyenletes eloszlásban érik az esőzések. Az Amazonas után a Kongó a Föld második legnagyobb vízhozammal rendelkező folyama.
A Kongó legmélyebb pontja a folyam szurdokvölgybe mélyülő szakaszán található 245 méteres mélységben. Ez már olyan mint egy alap tengeri szint. A világ legmélyebb folyójában különleges édes-mélyvízi élővilág található, olyan halfajokkal, amelyek tengeri társaikhoz hasonlóan a nyomáskülönbség következtében elpusztulnak, ha a mederaljzat körüli mélységekből a felszínre emelik őket.
Az erős sodrás és a lebegő hordalék miatt rosszak a látási viszonyok a vízben, így különleges kihívást jelent a Kongó mélyvízi szakaszának kutatása, sokkal nagyobb feladatot jelent, mint az ennél nagyobb tengermélységekben végrehajtott vizsgálatok.
Az egyik helyi ragadozó: a tigrishal
Nincs még egy folyó a földön, amely ekkora, a tengereket idéző vízmélységet érne el. Hogy mit rejthet a Kongó mélye, azt többnyire csak találgatják a tudósok.
Olyan különleges állatfajok honosak a Kongó menti esőerdőkben, mint a csak 1901-ben felfedezett és a zsiráfok harmadidőszaki ősére emlékeztető, élő kövületként számon tartott okapi, vagy a színes pofájú erdőlakó nagytestű cerkófmajom-féle, a mandrill.
Nemcsak a Kongó hatalmas víztömege, hanem a folyam vízgyűjtő területén burjánzó buja trópusi esőerdő is még sok felfedezni való titkot rejteget.
A Kongó a helyi bennszülött törzsek legendáriumát is megihlette: a misztikus és az esőerdő mélyén élő titokzatos, dinoszaurusz szerű „Mokele Mbembe” – lingala nyelven ez azt jelenti, „egy, aki megállítja a folyót”.
Soha ne ússz a Kongóban, és kerüld a sűrű sötét dzsungel mélyén Mokele Mbembet …. itt soha nincs második esélyed ….
Ahol megállt az idő – Kőkorszak a XXI. században
We love Earth | We love Mars | We love Space
