Mikor találkozunk velük sokan nem is  tudjuk, vagy nem gondolunk rá hogy ezek a kis apró állatok milyen ősrégiek, illetve tulajdonképpen a túlélés nagy mesterei.

A sünöket már a kora eocén kor óta, mint­egy 50 millió éve segítik a tüskék a túlélésben – az egyik legrégebbi emlősfajról van szó, ami már magában is tiszteletre méltó. Az eocén kor folyamán jelent meg az első maihoz hasonló emlős fauna. Az éghajlat sokkal kiegyensúlyozottabb volt, mint ma.

Ebből a korból Grönlandon, valamint Alaszkában is találtak szubtrópusi, sőt trópusi fák és növények fosszíliáit.

Trópusi klíma az egész bolygón.

Az eocén korban a szárazföldek zöldek voltak, még a Déli-sarkon is. Jégsapka híján a világtengerek szintje jó 60 méterrel meghaladta a mait. Bár a kontinensek elrendeződése nagyjából már a jelenlegi képet mutatta, a magas vízszint miatt kisebb területűek voltak, partvonalaik mélyebben nyúltak be a szárazföldre.

Olyan állatok éltek még a sarkköri vidékeken is, mint a teknős, aligátor, főemlősök, tapír, de még víziló, és orrszarvúszerű emlősök is. A trópusi esőerdők észak felé Észak-Amerikáig és Európáig húzódtak. Pálmafélék nőttek Alaszkában és Észak-Európában is a korai eocén ideje alatt. Európában egészen a mai dél-Skandináviáig terjedt a pálmahatár, Közép-Európa területét pedig trópusi esőerdők borították.

Majd ahogyan változott az éghajlat és az életben maradási körülmények, úgy fokozatosan kellett alkalmazkodniuk a sünöknek is mindenhez hogy túlélők legyenek.

Ennek egyik kifejlesztett túlélési technikáját nézzük most meg, amelynek pontos megnevezése nem más mint a sci-fi mozifilmekből ismert

HIBERNÁCIÓ

A hibernáció az állatok számára azért szükséges, mert a téli, hideg időben lehetetlen a természetben elegendő táplálékot találni. Ez a folyamat tehát egy túlélési stratégia. Ezt alkalmazza a keleti sün is (Erinaceus roumanicus), akár 5 hónapot is átalszik, míg újra megfelelően bőséges rovarállomány áll rendelkezésre a táplálkozáshoz-fennmaradáshoz tavasszal. Jól kibélelt fészke mélyén összegömbölyödve alszik.

De tényleg alszik?

Igen. Kétféle állapot létezik, mely bár összetéveszthető, de igencsak különböző. A kábultság nem azonos a hibernációval, még ha első látásra azonosnak is tűnhet. Kábultságban egy sün hosszan alszik, de képes reagálni a külső ingerekre, felébredni és azonnal mozgásba lendülni. A testhőmérséklet sem nagyon változik, és az anyagcsere csak lassul kicsit. Ez az állapot rendszerint a hidegebb időjárás esetén, az élelem hiánya miatt áll be.

A hibernáció egy hosszabb folyamat, és ennek megfelelően mélyebb változásokkal jár. A testhőmérséklet, a hormonok és az anyagcsere aktivitása fokozatosan és jelentősen csökken: a testhőmérséklete megközelíti a sün környezetének hőmérsékletét, és a szervezet csak fagypont környéki időjárás esetén termel egy kis hőt, hogy fenntartsa a minimum testhőmérsékletét.

Tényleg szükséges ez?

Igen. Elsősorban a már említett táplálékhiány miatt. Ahogyan a természet az őszből a télbe fordul, eltűnnek a sünök táplálékát képező rovarok. Mivel a sün testét borító tüskék nem alkalmasak a téli hőszigetelésre, a sün zsírtartalékai szükségesek az éber állapotban általános testhőmérséklet – mely 35°C – fenntartásához. Ha viszont ez az energiaforrás nem biztosított, más megoldás kell – ez pedig a hibernáció.

A keleti sün számára az év egy aktív időszakra és a téli álom idejére tagolódik, amelyet avarból készült alomban tölt el. Tavasszal bújik elő, amikor a külső hőmérséklet már elég magas. A kritikus érték 15 Celsius-fok körül húzódik. Ily módon a téli melegbetörések megtéveszthetik és előcsalogathatják a sünt téli álmából, ami igen veszélyes, hiszen ilyenkor azokat a fontos tartalékokat használja fel, amelyek egy hosszabb utótél esetén talán éppen a túlélést jelentenék számára.

Ha a hőmérséklet télen kellően alacsony, az állat életfunkciói „alvás” közben erősen lecsökkennek. Belső hőmérséklete körülbelül 5 Celsius-fok. Ha környezete túlságosan lehűl, a sün egy szabályozórendszer segítségével pontosan annyira fűti testét, hogy hőmérséklete szinte változatlan maradjon. Amennyiben vacka jól védett, a téli álmot alvó keleti sünnek nincs különösebb gondja.

Hogyan történik?

Amikor a külső hőmérséklet eléri az 5° C-t, a sünik szervezete szépen lassan elkezd hőt termelni, hogy megvédje magát a fagytól. A téli álom alatt minden életfunkciója a lehető legkisebbre csökken.

Az anyagcsere folyamat például az aktív állapot kb. 1.5% -ára csökken:
– testhőmérséklet: a bőre megközelíti a környezete hőmérsékletét
– szívverés: lelassul a kb. 200-ról 2-12 –re percenként
– légzés: kb. 50-ről 13-ra csökken percenként
– egyéb hirtelen és jelentős változások, például a vércukorszint lecsökkenése

Mennyi ideig tart?

A téli álom kb. 5-6 hónapig tart. Az normális, ha időnként felébred, de ilyenkor is a búvóhelyén marad, majd lassacskán újra elalszik. Van, amikor néhány napig aktívak és elhagyják a helyüket. Ilyenkor élelmet kereshetnek, vagy másik nyugvóhelyet.

Hogyan alszanak el, és hogyan ébrednek fel?

A hibernáció egy 5-6 órás folyamattal kezdődik. Ez idő alatt a sün a teljesen éber és aktív állapotból jut el a téli álom lecsökkent hőmérsékletű és anyagcseréjű állapotába. Ekkor kezdi el felélni a szervezete energiatartalékait. A felébredés akkor kezdődik, amikor a természetben a hőmérséklet már tartósan 10°C fölött van. Ez a folyamat is néhány óra alatt zajlik, a testük maradék zsírtartalékából tudják az ehhez szükséges energiát aktivizálni: a vérkeringés ötszörösére erősödik, ezáltal a szívverés és a légzés is gyorsul, az izmok – főként a lábak – is megtelnek élettel, mozgással.

Hamarosan eléri rendes testhőmérsékletét, ami mintegy 35-37 Celsius-fok. Ekkorra már felhasználta zsírtartalékának nagy részét, amelyből a téli álom idején táplálkozott. Szinte lötyög rajta a bőr. Az állat ébredés után rengeteget eszik és iszik, próbálja bepótolni súlyveszteségét. Kilométereken keresztül vándorol, hogy olyan helyet keressen, ahol bőséges táplálékot talál.

A hibernációhoz és a felébredéshez a sün átlagosan a testtömege 30%-át használja fel. Ezért is nagyon fontos az, hogy minél előbb élelemhez jusson ébredés után, mert a kiürült tartalékait fel kell töltenie, és a tavaszi időben még a testhőmérséklete fenntartásához is kell energia.

Mind egyszerre alszanak el? És mikor?

Nem egyszerre kezdődik, az ideje pedig az időjárástól és a gyűjtött zsírtartaléktól is függ. Először a felnőtt hím sünök térnek nyugovóra, ők gyűjtik össze leghamarabb a szükséges energiabázist. Ha hideg az ősz, akár már október elején is elalhatnak. Utánuk következnek a felnőtt nőstények. Az ő tartalékaikat a nyári vemhesség és utódgondozás is igénybe vette, ezért a hímeknél később képesek biztonsággal elvonulni a téli álomra. Legtovább a fiatal sünök maradnak ébren, ők még fejlődésben vannak, eleve kisebb a testük, nehezebb elérni azt a kritikus pontot – kb. 500 g testtömeg -, amely a kulcsa a hibernáció túlélésének. Ebben mi, emberek is tudunk segíteni nekik: kertben, park közelében lehet nekik kitenni ennivalót és innivalót.
Source: sunbarat.hu

Reméljük hasznos volt számodra pár információ. Kérjük, segítsd ezeket az aranyos kis állatokat ha előbukkannak a kertedben, és főleg ne zavard meg őket a téli álmukban. Gondolj arra hogy ők már 50 millió éve laknak ezen a bolygón, ez már önmagában is nagyon tiszteletre méltó.

Megalodon

A Megalodon páratlan erejének és sebességének köszönhetően egy kilenc tonnás bálnát a fogai közé kapva képes volt ki is ugrani  a vízből. Megközelítőleg 70 ezer newton volt  a harapásának ereje, ami elképesztő, ezzel az erővel egy teherautót is ketté lehet harapni ( a ma élő nagy fehér cápának 6-7 ezer newton ). Az összes ősbálna rettegett tőle.

Közel 20 millió éven át ő volt az óceánok királya, a valaha élt legnagyobb ragadozó a bolygón. Fogak százai tettek hatalmas kárt áldozatában. Állkapcsa kitárva elérte a 3  méteres szélességet és 2 méteres magasságot, teste pedig legalább a 15 méteres hosszúságot.

Bolygónk 72 százalékát víz borítja. A világűrből nézve gyönyörű szép kék. Valójában nem is a Föld, hanem Víz, vagy inkább a Kék Bolygó elnevezés illene rá. A vizekben több százmillió éves fajok is élnek, némelyik közülük egészen elképesztő és hihetetlen megjelenésű valamint a zsákmányszerzése sem átlagosnak mondható.

Megalodon és a Kék Bolygó

Kongó-medence, a világ második legnagyobb esőerdeje

Soha ne ússz a Kongóban, és kerüld a sűrű sötét dzsungel mélyén Mokele Mbembet ….itt soha nincs második esélyed….

Kongó-medence, a világ második legnagyobb esőerdeje

Időutazás | A 230 millió éves Galaktikus Rulett

Üdvözlet Kedves Látogató!

Most elindulunk egy időutazásra, emberi léptékkel nehezen felfogható időskála lesz amin utazunk.  Ahol nem évszázadok, évezredek, hanem 10-30 millió év egy beosztás. Nagy távolságok, méretek és hatalmas erők, csodálatos élőlények, valamit információk várnak ránk.

Időutazás | A 230 millió éves Galaktikus Rulett

Tuvalu valódi gazdagsága az emberekben rejlik

Tuvalu a világ legkisebb országai közé tartozik, 11 000 lakosa van. A félúton Ausztrália és Hawaii között lévő kilenc sziget maximális magassága 4,5 méter. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama.

Fidzsitől északra repülve, Tuvalu fővárosi atollján, Funafutiban a Fogafale vékony zöld szalagként emelkedik ki a hatalmas Csendes-óceánból. A levegőből az ember és az AI egyaránt azonnal érzékeli a sebezhetőséget.

Tuvalu valódi gazdagsága az emberekben rejlik. A 2000 éve ott lakó nép ezen a távoli helyen tartós kultúrát fejlesztett ki. Tuvaluban a polinéziai kifejezés, a Te Fenua, az otthoni sziget, leírja az embereket, őseiket és hagyományaikat, valamint a földeket és a tengereket is, amelyektől kezdve és belőlük minden tápláló megnőtt.

Az ősöket tisztelik, az öregeket tisztelik, a családok nagyok és kiterjedtek, és tudják azt hogy Tuvalu reményteljes jövője a gyerekek. Minden reggel nevetéssel és játékkal ébresztik őket.

A „Tuvalu mo te Atua”, a Mindenható Tuvalu, az ország nemzeti mottója, hangsúlyozva mély keresztény hitét. Sok tuvalui nem hiszi, hogy Isten megengedi, hogy a tenger elárasztja otthonaikat.

Tuvalu emlékeztet minket arra is, hogy a kultúra öröksége a hely eredménye, és a hely eltűnésével eloszlatjuk a kultúrát – véglegesen, visszavonhatatlanul, örökre.

Az egyik legkevésbé ismert ország. Ha egyáltalán hallottunk már Tuvaluról, valószínűleg azért, mert más alacsony fekvésű szigetországokkal, például a szomszédos Kiribatival és a Maldív-szigetekkel együtt veszélyeztetve vannak, hogy eltűnnek a térképről a tengerszint emelkedése miatt.

Most már a „King Tides” dagályok és a vihar hullámai rendszeresen elárasztják Tuvalut. A Pam ciklon egy évvel ezelőtt elpusztított néhány külső szigetet, és Tuvalu miniszterelnöke, Enele Sopoaga egyre inkább hangot adott az országának az éghajlatváltozással szembeni sebezhetősége miatt. ( A King Tides kifejezés az árapályjelenség egy különleges esete, a legnagyobb magasságú dagály. Kizárólag újhold idején jön létre, mert ekkor a Nap és a Hold egy irányból vonzza a Földet.)

Tuvalu valódi gazdagsága az emberekben rejlik

Save the Planet Earth! Innovations & Future Technology

¡Salva el planeta tierra! Innovaciones y tecnología futura

🌳 Amazonia forever 🌳 ❤️❤️❤️ 🌳 Amazonia por siempre 🌳 ❤️❤️❤️

Salvemos la Amazonia! SAVE THE AMAZON RAINFOREST! Défendre la forêt amazonienne!

Save the Planet Earth! Innovations & Future Technology

Track sharks, whales, turtles, seals, dolphins, alligators

Track sharks, whales, turtles, seals, dolphins, alligators

The OCEARCH an collaborative, inclusive and open-sourced project to geared to helping scientists collect previously unattainable data on animal movements from deep in the world’s oceans.

We love ❤️ Earth | We love ❤️ Mars | We love ❤️ Space

We love Earth | We love Mars | We love Space  

STONE AGE ADVENTURES – Kőkorszaki kalandok

STONE AGE ADVENTURES – Kőkorszaki kalandok