Tél van, Európában hideg van, de Alaszkában még alacsonyabb a hőmérséklet. Ott most az erdei fa békák mozdulatlanul állnak a fagyos talajban.
Megfagyva, de ezek a kétéltűek akár 8 hónap múlva is minden nehézség nélkül újra életre kelnek, amint visszatérnek a napsütéses napok. Van egy titkuk….
A természetben sok élőlény különféle módszereket alkalmaz a hideg leküzdésére. Egyesek a téli hónapok előtt melegebb helyekre vándorolnak, míg mások hibernálnak.
Az alaszkai erdei béka azonban sokkal érdekesebb áttelelési mechanizmussal rendelkezik: teste saját fagyállót készít, amely lehetővé teszi számára, hogy túlélje a telet. A leghidegebb téli hónapokat ezek az apró békák képesek túlélni fagyott állapotban.
Lefagyva a békák teljesen leállíthatják szívverésüket és légzésüket. Ebben a fagyos hibernációban a békák összes fizikai folyamata – az anyagcsere-tevékenységtől a hulladéktermelésig – szinte leáll. Télen az állatok többször megfagyhatnak és felolvadhatnak.
Hogyan csinálják ezt?
Egy amerikai csapat arra törekedett, hogy megállapítsa, mi tette lehetővé az északabbra fekvő kétéltű populációk számára, hogy jobban ellenálljanak a hidegnek. A The Journal of Experimental Biology folyóiratban megjelent eredményeik szerint az alaszkai fa békák sokkal több deglikogént tárolnak a májukban.
Ez a glikogén a glükóz polimer egy formája, és egy kompakt tárolóközeg. Téli felhalmozódása miatt ezeknek a békáknak a mája az átlagosnál akár másfélszeresére is megnagyobbodik. A glükóz minden sejtben eloszlik, amikor a hőmérséklet csökken.
Az alaszkai fa békák közel háromszor annyi karbamidot is felhalmoznak, amely egy kedvező védőelem. A csapat megemlít egy harmadik azonosítatlan anyagot is, amelyet csak az északi békák tartanak meg. Egyelőre nem tudjuk, hogy a krioprotektív szerepet játszik-e. Annyi bizonyos, hogy az erdei béka kiválóan alkalmazkodik a hideghez, és minden populáció kifejlesztette azt, amire szüksége volt a túléléshez.
Télen túlélik azt a hőmérsékletet, amelynél a testükben lévő víz kétharmada megfagy. A hideg évszak eltöltéséhez eltemeti magát, és szó szerint lefagy, amíg az összes létfontosságú funkció (légzés és vérkeringés) leáll. Vére szinte már nem kering, de glükózzal, cukorral van megtöltve, amely krioprotektánsként működik, ami megakadályozza a sejtek lebomlását a víz kristályosodásakor, illetve kiolvadáskor, amikor ezek a kristályok megolvadnak.
A hibernálásból az erdei békák azonnal aktívvá válnak, amint a hó elolvad. Az olvadékvíz által alkotott ideiglenes tavakban szaporodnak, kórusaik több mint egy hónapig – már azelőtt hallhatók, hogy az olyan vízi fajok, mint a zöldbékák vagy a leopárdbékák megkezdik saját zajos szaporodásukat.
De a föld felszíni hibernálásnak is megvan az ára. A békák nem áshatják be magukat a föld alá, mint a varangyok, ezért nedves alomban kell hibernálniuk, hogy elkerüljék a kiszáradást. Vízáteresztő bőrük nem akadálya a jégnek, így amikor a fagy behatol téli otthonukba, egyszerűen megfagynak.
Néhány órával azután, hogy az állatot nulla alatti hőmérséklet éri, a jéggé alakul az összes folyadék, például a hasüregben. Nagy, lapos jégkristályok képződnek a bőr és izomrétegek között, és a szemek kifehérednek, mert a lencse lefagy. Mivel a béka testvizének mintegy 65 százaléka jéggé alakul, a vér leáll, a légzés, a szívverés és az izommozgások is leállnak. A béka felfüggesztett animáció állapotában létezik, amíg fel nem olvad.
A fagytűrésnek három fő összetevője van.
Az első a fagyasztási folyamat szabályozása. Az alacsony hőmérséklet speciális gócokat indít el, hogy aktívan bevegyék a jégképződést a béka testében (képzeljünk el egy kezdőszemet, amelyen jégkristály nőhet – hasonlóan ahhoz, ami a hókészítésben történik), lehetővé téve az állatok számára, hogy 0 C alatt elkezdjenek fagyni.
A második összetevő a krioprotektánsok termelése – magas koncentrációjú cukrok és cukoralkoholok, amelyek megakadályozzák a sejttérfogat túlzott csökkenését és növelik a megkötött víz tartalmát. Az autónk hűtőjébe ugyanebből a célból hozzáadott glikolokhoz hasonlóan a fagyvédők is megóvják a sejtek belsejét a fagyástól. Így a jég inkább a belső szervek körül képződik, nem pedig rajtuk keresztül, vizet szívva belőlük, de sűrű, szirupos oldatot hagyva a meg nem fagyott sejtekben.
Végül, mivel a vér megfagyott, a szerveknek fokozott túlélési képességre van szükségük az oxigén vagy tápanyag rendszeres szállítása nélkül. A felolvasztás során az antioxidánsok ellenállnak az oxigén hirtelen visszajuttatása során keletkező celluláris stressznek, és a javítómechanizmusok fokozott éberséggel működnek – például a véralvadást okozó fehérjék szintje megemelkedik, hogy megakadályozza a szervek jégkárosodásából eredő vérzést.
A viselkedés is szerepet játszik. Amikor a békák megfagynak, felveszik azt a “víztartó” helyzetet, amelyet általában az állatok alkalmaznak, hogy elkerüljék a kiszáradást: fejet lehajtva, végtagokat behúzva. Ez a helyzet csökkenti a párolgási vízveszteséget, a folyamatos fagyás alatt. Amit még nem vizsgáltak alaposan a tudósok, hogy a légzés a szívverés és az agyműködés jelei hogyan aktiválódnak újra a felolvadás során, amikor két órán belül csodával határos módon minden szervi funkció újraindul.
Abszolút brilliáns! Ha egy zseniális tudós le tudja majd másolni ezt a természetből…
Amellett, hogy tudományosan hihetetlen jelenség, képes az élő szövetek és szervek lefagyasztására és felolvasztására anélkül, hogy károsítaná azokat, megoldást adhat a szervátültetési kutatásokra. A mai viszonyok között egyes élő szövetek, például a spermiumok és az embriók mélyhűtéssel tartósíthatók, de ez a módszer még egyetlen élő szerven sem járt sikerrel. Ha sikerülne lefagyasztani az emberi szerveket, akár rövid időre is, az óriási előrelépés lenne, mert ezeket a szerveket eljuttathatnánk a világ különböző részein lévő rászoruló emberekhez.
Virtuális halhatatlanságban lehet részünk, vagy hibernálhatjuk egy űrhajó személyzetét a hosszabb csillagközi űrutazások alkalmával.
Ez nyilván még majd kis idő kérdése – pár év, esetleg egy évtized, de már ott van az emberiség előtt az egész folyamat működésének a receptje, csak jól meg kell figyelni, és adaptálni.
Addig is nézzük meg ezt a rövid videót, mely bemutatja hogy mit is tud – mire képes a hideg alaszkai vadonban a hibernáció Nagymestere… Csobbanjunk egyet, ugorjunk egy fejest, akár az alaszkai fa békák, bele a frissítő, tiszta vízbe ebben a szép napos, tavaszias strandidőben :-))
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is!
Hibernáció
Gondolj arra hogy ők már 50 millió éve laknak ezen a bolygón, ez már önmagában is nagyon tiszteletre méltó. A szárazföldek zöldek voltak, még a Déli-sarkon is. Jégsapka híján a világtengerek szintje jó 60 méterrel meghaladta a mait. Grönlandon, valamint Alaszkában is találtak szubtrópusi, sőt trópusi fák és növények fosszíliáit.
Olyan állatok éltek még a sarkköri vidékeken is, mint a teknős, aligátor, főemlősök, tapír, de még víziló, és orrszarvúszerű emlősök is. A trópusi esőerdők észak felé Észak-Amerikáig és Európáig húzódtak. Pálmafélék nőttek Alaszkában és Észak-Európában is a korai eocén ideje alatt. Európában egészen a mai dél-Skandináviáig terjedt a pálmahatár, Közép-Európa területét pedig trópusi esőerdők borították.
De azután megváltozott minden, és ki kellett valamit találni a túlélés érdekében…..
További információ: Hibernáció
Víz és jégbolygók, holdak ahol szintén lehet földön kívüli élet
Ideje átértékelni az eddigi lakható bolygókról és holdakról alkotott múlt századi elméleteket.
A tudomány eddigi álláspontja szerint központi csillag körüli azon tartományt, amin belül keringve a bolygón elméletileg folyékony víz és a földihez hasonló élethez elegendően magas hőmérséklet létezhet, lakhatósági zónának nevezzük. Ezen a régión belül keringő bolygók lehetnek kellemes meleg, mérsékelt bolygók, mint a Föld, de lehetnek teljesen fagyottak is.
Geológus kutatók szerint a Föld körülbelül 1-3 ilyen fagyott perióduson mehetett keresztül a múltban, az óceánokban élő mikroorganizmusok pedig legalább egyet valószínűleg túléltek. (lásd lent: Jégbolygó és a Nagy Robbanás) Tudjuk, hogy a Föld a saját jégkorszakainak során is lakható maradt, mert az élet még a fagyott epizódok előtt kezdődött és jóval utána is létezik. Minden életforma azonban az óceánokban létezett akkoriban.
Az élet lehetséges előfordulási helyeként a kőzetbolygókon kívül egy másik kategóriát is figyelembe kell tehát venni. Ez pedig konkrétan a fagyott jégbolygók – jégholdak világa, melyek felszínét folyadék, vagy fagyott jégréteg borítja, amely alatt mély óceánok találhatók.
A jég alatti vizet az ottani vulkánok, és a bolygó – vagy hold belső magjának hője melegítheti és ezáltal a körülmények hasonlóak lehetnek a földi óceánok életfeltételeihez. Tehát hasonló hőmérséklet, nyomás és folyékony víz esetén az élet ugyanúgy kialakulhatott és létezhet ezekben az óceánokban, víz alatti világokban, mint a Föld bolygón.
A fenti rövid bevezető után most pedig nézzünk szét pár helyen, egyenlőre csak a saját csillagrendszerünkben, lesz néhány érdekes hely.
Mint látni fogjuk a Naprendszerben is van néhány hold ahol jellemzően fagyott jégréteg, de pld. a Titánon nagy mennyiségű folyadék van. A Titan felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.
EURÓPA – TRITON – ENCELADUS – GANYMEDE – CALLISTO – TITÁN
Távoli, idegen világok tengerei, óceánjai amelyek mélysége titkokat rejt, és felfedezésre vár
További információ: Víz és jégbolygók, holdak ahol szintén lehet földön kívüli élet
Felismered ezt a bolygót?
A FÖLD TÖRTÉNETÉT VIZSGÁLVA AZ EGYIK LEGNAGYOBB EVOLÚCIÓS REJTVÉNY, HOGY MI TÖRTÉNT A KAMBRIUMI KORSZAK ELEJÉN
Az 541 millió évvel ezelőtt kezdődő földtörténeti korszakot megelőzően ugyanis az addig, és az akkor ott létező életformák nagyon egyszerűek voltak. Ekkoriban a baktériumok már körülbelül hárommilliárd éve jelen voltak a Földön, de nagyon hosszú ideig szinte magukénak tudhatták a bolygót.
Az első tengeri moszat, hínárfajták, tengeri szivacsok, medúzák, és a furcsa férgek mindössze pár millió évvel a kambrium kezdete előtt jelentek meg a bolygón. A fog és a köröm azonban a Precambrian időszakban az ősóceánokban nem volt – mert sem fogak, sem karom nem létezett. Természetesen páncél sem volt, minden akkori mozgó lény egyszerű volt. Eltelt szép csendben nagyon sok idő, és közben fejlődés sehol.
A KAMBRIUMI ROBBANÁS ÉS AZ ÁLLATVILÁG FELEMELKEDÉSE
A kambrium időszakának 54 millió éves ideje során azonban valami gyökeresen megváltozott. A Földön az élet addigi lassú fejlődése rohamléptekbe váltott, és 20 millió év alatt különféle állatcsoportok sokasága fejlődött ki. Megjelentek az ízeltlábúak, a pörgekarúak, az űrbelűek, a tüskésbőrűek, a csigák és még a gerincesek őseinek, azaz gerinchúrosok képviselőinek fosszíliái is felbukkannak a korszak emlékeit őrző kőzetrétegekben.
A ma élő állatok őseinek ezen, földtörténeti szempontból elképesztő hirtelenséggel bekövetkező felbukkanását nevezik kambriumi robbanásnak. Két évszázaddal azután, hogy megtalálták az első leleteket a walesi hegyekben, amelyek után a kambriumi időszakot elnevezték, senki sem tudja még ma sem, mi robbantotta fel.
A folyamat gyorsasága és az a tény, hogy a kambriumi fauna látszólag azonosítható előzmények nélkül jött létre, lassan kétszáz éve foglalkoztatja a szakértőket. A korábbiakhoz képest élettel telinek számító kőzetrétegek első felfedezése óta eltelt időszak alatt persze számos kérdés is felmerült a leletekkel kapcsolatban. Többen azt állítják, hogy a kambriumi robbanás egyáltalán nem is hozott olyan nagy változásokat, mint az fosszíliák alapján kikövetkeztethető: egyszerűen arról van szó, hogy ebben az időszakban jelentek meg a vázzal rendelkező élőlények, amelyek már tényleges maradványokat hagytak hátra a kőzetekben.
A kambriumi robbanás léte vagy nemléte tehát az evolúcióelmélet legvitatottabb pontjai közé tartozik, már csak azért is, mert mindeddig az elmélet legelszántabb hívei sem tudtak kielégítő magyarázatot nyújtani arra, hogy mi állhatott a gyors ütemű fejlődés hátterében.
Ezt a korszakot, és a kambriumot közvetlenül megelőző ediakara korszakát a Föld történetének legintenzívebb jégkorszakai jellemezték, amelyeket viszont olyan forró időszakok szakítottak meg, amikor a bolygó átlaghőmérséklete akár az 50 Celsius fokot is meghaladhatta.
További információ: Jégbolygó és a Nagy Robbanás
Yonaguni Monument – Ősi víz alatti város vagy természetes képződmény?
Az emberi civilizáció története még sok titkot rejt.
Abban az értelemben, hogy fogalmunk sincs arról, milyen messzire nyúlik vissza a civilizációnk eredete. Az emberi civilizáció – mai tudományos főirányzat szerint – legkorábbi példái az ókori Sumériában (Irak) találhatók, nagyjából 4400 évesek.
Az ember alkotta tárgyak, épületek, szimbólumok funkciója, keletkezési körülményei, célja átlagosan már két – háromezer év távlatában is homályba vész. Sok dologról azt sem tudjuk hogyan tervezték és miért építették őseink.
A Földünk felületének 71%-át víz borítja. Ezért is nevezik kék bolygónak. Egyértelmű hogy a klímaváltozás mindig is közvetlen hatással volt az emberiségre.
Kr. e. 7500-5000 között özönvizek voltak a Földön, nagyon sok helyen és jelentős változásokat hoztak létre.
A tengerszint emelkedésével világszerte megváltoztak a tengerek partvonalai. A Beringia szubkontinens eltűnt, akárcsak az ázsiai szárazföldet, Japánt és Indonézia nagy szigeteit összekötő földhidak, például a Szunda-föld. Örökre megszűnt a szárazföldi kapcsolat Ausztrália és Új-Guinea között, India és Ceylon, továbbá Afrika és Madagaszkár között. A világon mindenhol nagy tengerparti régiók kerültek víz alá, amelyek korábban lakott területek voltak.
Kr.e.5.500 körül csobogás hallatszott a Boszporusznál, majd a víz a Niagara-vízesésnel 400-szor hatalmasabb erővel tört át, ami az európai történelem legnagyobb árvízi katasztrófájának kezdetét jelezte. Az egykori nagy édesvizű tóból a Fekete tenger lett. Ezt az özönvizet sokan a Gimages eposz történetével és a bibliai özönvízzel kötik össze. A korai történelmi időszakból a tengerek melletti kultúrák maradványai azóta a tenger alatt fekszenek eltemetve. Nagyon keveset ismerünk közülük, többségük a víz alatt van több ezer éve már, és várja hogy egy napon majd felfedezzük őket.
További információ: Yonaguni Monument – Ősi víz alatti város vagy természetes képződmény?
Csak 2×22 másodpercen múlt…. – TROODON –
Alternatív történelem – haladóknak
Ha az égi bomba pár pillanattal előbb vagy később (pár száz kilométerrel arrébb, az Atlanti- vagy a Csendes-óceánban) landol, akkor jóval kisebb pusztítást okozott volna.
Csak 2×22 másodpercen múlt, amennyiben annyival hamarabb – vagy később történik a becsapódás, az aszteroida a mély óceáni vizekbe zuhan bele, és akkor minden másként alakul a bolygón.
Csak 2×22 másodpercen múlt…. / TROODON
ÜDVÖZLET KEDVES LÁTOGATÓ!
Most elindulunk egy időutazásra, emberi léptékkel nehezen felfogható időskála lesz amin utazunk. Ahol nem évszázadok, évezredek, hanem 10-30 millió év egy beosztás. Nagy távolságok, méretek és hatalmas erők, csodálatos élőlények, helyszínek, valamit érdekes információk várnak ránk.
Térben és időben nagy utat fogunk megtenni a Föld születésétől egészen a távoli jövőig.
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
Intercontact Marketing Network 