Mit mutat egy ország medián kora a jövőjéről?

A CIA Factbook adataiból az alábbi grafikákat hozták létre, hogy megmutassák a világ minden országának életkorát.

A mai világban 1,2 milliárd ember van 15 és 24 éves kor között, és ez azt jelenti, hogy sok országban fiatalabbak a korábbiaknál.

Vannak, akik úgy vélik, hogy ez a „ifjúsági felfutás” segíti a társadalmi nyugtalanságot – különösen akkor, ha a fiatalok munkanélkülisége magas. Az elmúlt évben a Guardian egyik cikkében John Podesta az amerikai Progresszív Központ igazgatója felhívta  a figyelmet arra hogy a fiatalok munkanélkülisége „globális bomba”, mindaddig, amíg  továbbra is akadályoznak a gyenge gazdaságok, diszkrimináció és esélyegyenlőség.

A világ 15 legfiatalabb országa Afrikában van. A kontinens 200 millió fiataljából mintegy 75 millió munkanélküli. A világ legfiatalabb országa Niger 15,1 éves medián korú, és Ugandában a második 15,5 éves.

A másik oldalon pedig az öregedő népesség különböző problémákat vet fel: Japán és Németország a világ legöregebb országai, 46,1 éves medián kor. Németország csökkenő születési rátája azt jelentheti, hogy a népesség 19 százalékkal csökken, 2060-ra  kb. 66 millióra csökken. Az öregedő népességnek óriási gazdasági hatása van: Németországban munkaerőhiányt jelent, ami a betöltetlen munkahelyek sokaságát eredményezte.

Afrika nagyon gazdag a természeti kincsekben

A világ népességének növekedése

Kr.e. 4000 és 3000 között a népesség növekedése szempontjából fontos lépést jelentett a politikai állami rendszerek kialakulása, melyek hatására nagy népességű városi civilizációk alakultak ki. Ezek a populációk az Alsó Nílus körzetében, Alsó Mezopotámiában, az Indus völgyében, a Sárga folyó körzetében és Közép Amerika maják lakta területein éltek.

Az ókor társadalmait további népességnövekedés jellemezte, ami a görög városállamokban és a Római Birodalomban követhető leginkább nyomon. Az első számszerű adatokat az Augustus császár által elrendelt népszámlálás biztosítja, Kr. u. 14-re vonatkozóan. E szerint az akkori Római Birodalom 3,3 millió négyzetkilométer területén 54 millió ember élt, ami négyzetkilométerenként 16 lakost jelentett. Ebből az európai részeken 23 millió lakost élt az ázsiai részeken 20 millió, Afrikában pedig 11 millió (ebből 8 millió embert élt Egyiptomban).

Időszámításunk kezdetén a Föld lakossága 100 és 300 millió között lehetett, és már ekkor is magas arányt képviseltek a Kína és India területén élők. Kínában Kr.u. 2-ben 71 millió embert számoltak össze.

A középkor elején, valamint a népvándorlások és a Nyugat-Római Birodalom szétesése után a világ népessége éveken át csökkenő tendenciát mutatott, csakúgy mint az 1340-es évekbeli pestisjárványok időszakában, amikor Európa lakosságszáma legalább 30 százalékkal visszaesett. A 18. század elején – amikor 580-610 millióan élhettek a Földön – megugrott a növekedés, és az 1800-as év körül elértük az egymilliárd főt. Innen már nem volt megállás: 1927-1930 táján két-, 1959-ben három-, míg 1999-ben már hatmilliárdan voltunk.

A videó szerint ma már 7,2 milliárdan élünk a bolygón (más számítások szerint már a 7,4 milliárdot is elhagytuk). Félelmetes belegondolni: 200 ezer évig tartott, amíg elértük az egymilliárdot, és csupán 200 évig tartott amíg ebből 7 milliárd lett. Az amerikai természettudósok szerint habár a trendek az utóbbi években megváltoztak (például a gyermekvállalási kedv az 1950-es évekbeli 5 gyermek/nő arányról lecsökkent 2 gyermek/nőre), a század végére akár 11 milliárdan is lehetünk.

Mérföldkövek

A világ népesség elérte:

• 1 milliárd : 1804
• 2 milliárd : 1927
• 3 milliárd : 1960
• 4 milliárd : 1974
• 5 milliárd : 1987
• 6 milliárd : 1999
• 7 milliárd : 2011
• 8 milliárd : 2024
• 9 milliárd : 2037
• 10 milliárd : 2056
• 11 milliárd : 2087

Pár szemléltető adat:

A következő országok lakosságszáma 1960-ban és 2015-ben (a Világbank adatai szerint)

Banglades: 48 millió – 160 millió
Brazília: 72 millió – 207 millió
Egyiptom: 27 millió – 91 millió
Etiópia: 22 millió – 99 millió
Indonézia: 87 millió – 257 millió
Irak: 7 millió – 36 millió
Mexikó: 38 millió – 127 millió
Nigéria: 50 millió – 190 millió
Pakisztán: 44,8 millió – 188 millió

Az 1900-as évek elején Afrikában, a teljes kontinensen élt annyi lakos mint ma Nigériában.

200 ezer év / 1 milliárd  —  200 év / 7 milliárd 

We love ❤️ Earth | We love ❤️ Mars | We love ❤️ Space 

Technológiai  Szingularitás – Mesterséges Intelligencia

Ez a folyamat már beindult és egyre jobban gyorsul napjainkban. Egy biológiai korlátoktól mentes emberi szintű MI amely önmagát szabadon fogja fejleszteni, a visszacsatolás miatt véges idő alatt tud majd saját magának bármilyen nagy számítási teljesítményt fejleszteni.

Időutazás / A 230 millió éves Galaktikus Rulett

Üdvözlet Kedves Látogató!

Most elindulunk egy időutazásra, emberi léptékkel nehezen felfogható időskála lesz amin utazunk. Ahol nem évszázadok, évezredek, hanem 10-30 millió év egy beosztás. Nagy távolságok, méretek és hatalmas erők, csodálatos élőlények, valamit információk várnak ránk.

Ahol megállt az idő – Kőkorszak a XXI. században

Lándzsák, dárdák és kések mellett egy jókora vesszők kilövésére alkalmas laposíjat is használnak. Hogy ki volt az első olyan aki összetalálkozott velük de szerencséjére élve menekült ki a karmaik közül, nos arról bizony eddig még nem tudni, az viszont eléggé beszédes hogy a tengerészek már az ókorban sem szívesen merészkedtek az Andamán- és Nikobár-szigetek közelébe.

Az Időkapszulák Nyomában

A világ érdeklődése a piramisokban rejlő különleges energia felé irányul egyre jobban az utóbbi időben. Mert az már nyilvánvaló hogy nem temetkezési célra szolgáltak. A világ összes kontinensén alkalmazták ezeket a titokzatos építményeket, melyekből több ezer vár még felfedezésre, most csak a szárazföldön nézzünk körül.

Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds – Welcome to ITAW

Az intergalaktikus utazás a galaxisok közötti hipotetikus, ember nélküli vagy pilóta nélküli utazás. Saját galaxisunk, a Tejút és még a legközelebbi szomszédaink pld. az Androméda (2,5 M fényév) között is a hatalmas távolságok miatt minden ilyen vállalkozás technikailag sokkal igényesebb lenne, mint a csillagközi utazás.

Az intergalaktikus távolságok nagyjából százezrekkel (öt nagyságrenddel) nagyobbak, mint a csillagközi társaik.

A Föld bolygón lakva mi magunk is komplett Naprendszerestül egy galaxisban vagyunk amelyet Tejútrendszernek nevezünk. Galaxisunk fizikailag semmiben sem különbözik a többi spirálgalaxistól, pusztán a Földről észlelt látványa más a megfigyelői pozíciónk miatt.

A Nap ugyanis a Tejútrendszer lapos, nagyjából néhány ezer fényév vastag korongjában található nagyjából félúton – kb. 25.000 fényévre – a látható korong középpontja és annak széle között. A korong átmérője 100.000 fényév méretű.

Ha ezekkel a méretekkel összehasonlítjuk Naprendszerünk méretét, pld. Nap és a Kuiper-öv két fényórás távolságát, egyszerűen megállapítható hogy bolygórendszerünk milyen apró, pontszerű kis helyet foglal el ebből a korongból. Tehát 100.000 fényév aránylik a 2 fényórához! Belátható hogy a mostani rakéta technológiával még a saját galaxisunk elhagyására sincs esély, ezért más működési elven alapuló technológiákat kell kidolgozni. Welcome to ITAW

Legszélsőségesebb bolygók, extrém helyek az Univerzumban

A legforróbb  *  A leghidegebb  *  Túlzott sugárzású bolygók, pulzárok  *   Az olvadt üvegesős bolygó  *  A legnagyobb sebesség  *  A legfiatalabb  *  A legöregebb  *  A legsötétebb bolygó  *  A legnagyobb gyűrűrendszer  *  A legtöbb víz  *  A legrosszabb időjárás  *  Üres folt a világegyetemben – egy párhuzamos univerzumot látunk?  *  Naprendszer  *  Tejút  *  Galaxisok *

We love Earth | We love Mars | We love Space 

Laniakea | Milky Way | Solar System | Planet Earth | 21st Century

THE FUTURE HAS ARRIVED

Le futur est arrivé — El futuro ha llegado — Die Zukunft ist angekommen

/// We are ready — Nous sommes prêt — Estamos listos — Wir sind bereit ///

Follow us on: