Új év van a Marson, és míg az új év telet jelent a Föld északi féltekén, a vörös bolygó ugyanazon északi régiójában a tavasz kezdete. Ez pedig azt jelenti, hogy a jég felolvad, ami nagyon sokféle érdekes jelenséghez vezet ezen a bolygón.
A földi téli pihenő időszak helyett a Mars északi féltekéje aktív – sőt robbanásveszélyes – tavaszi olvadáson megy keresztül.
Fénylő sarki jégsapkák és a rozsdaszín felszín felett gomolygó felhők mutatják, hogy a Mars ma is egy dinamikusan változó, saját időjárással rendelkező bolygó.
A fénykép meglepő részletességgel mutatja meg a bolygót: a jobb oldalon látható sötét régió például a Syrtis Major Planitia, az egyik első marsi képződmény, amit a csillagászok azonosítani tudtak, még a 17. században. Ma már tudjuk, hogy egy hatalmas, inaktív pajzsvulkán, amelynek csúcsát, ahogy a képen is látszik, délutánonként vastag felhőpárna koszorúzza.
A Syrtis Majortól délre fekvő ovális képződmény a Hellas Planitia medence. A több mint 1700 kilométer széles, 8 kilométer mély kráter egy 3,5 milliárd évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás során keletkezett.
A felvétel közepén látható, hatalmas narancsszínű terület az Arabia Terra: az északi féltekén fekvő, nagy kiterjedésű síkföld, helyenként több mint 4500 kilométer széles, és a bolygókutatók szerint a Mars egyik legrégebbi területe. Az erősen lekopott síkföldet kráterek és kanyonok tarkítják, amelyek közül több egészen a jóval távolabbi alföldekig vezet.
Az Arabia Terrától délre, az egyenlítővel párhuzamosan fut kelet-nyugati irányban a Sinus Sabaeus és a Sinus Meridiani. Ezeket a területeket sötét vulkanikus kőzet és homok borítja, és már az első bolygókutatók térképein is szerepelnek.
A Mars, a vörös bolygó az északi póluson látható jégsapkával / Forrás: NASA
Az északi jégtakaró felülnézeti képe, és a jéggel teli Korolev-kráter / Forrás: NASA
A 81,4 kilométeres Korolev-kráter délre fekszik a Mars északi pólusát körbevevő dűnerendszertől (Olympia Undae). A krátert szinte a pereméig jég tölti meg egész évben.
A Földhöz hasonlóan a Marson is vannak évszakok. És a melegebb évszakok folyamán a jég visszahúzódik – éppúgy, mint a Földön. Azonban a Korolev-kráter amelyet egy hatalmas meteoritbecsapódás hozott létre a Mars távoli múltjában, bizonyos szempontból kivételt jelent.
A kráter egyfajta hidegcsapdaként működik, amely a környezeténél jóval tovább őrzi a hideget. A kráter nagyon mély, az alja 2 kilométerrel lejjebb van a pereménél. A kráter aljáról 1,8 kilométer vastag és 60 kilométer átmérőjű vízjégkupola emelkedik ki, amely sosem olvad el az évszakok folyamán.
Az európai csillagászok a műholdfelvételek alapján egy berepülős videót tettek közzé a kráterről. Az alkotást nézve így olyan érzése támadhat az embernek, mintha a Marson repülné körbe a bolygó jeges kráterét.
A videót utólagos szerkesztéssel tették olyanná, ahogy látszik, és igen sok munka volt vele. A vörös bolygó környékén állomásozó szatelit, a Mars Express nélkül eleve nem lehetett volna lehetőség elkészíteni, hiszen a látottakat elsősorban ennek a műszernek, és különleges sztereokamerájának, a nagyfelbontású HRSC-nek köszönhetjük.
A 3D-s kép megjelenítéshez a HRSC adatait topográfiai információkkal bővítették ki, hogy a videóban megjelenő elemek pontosan ott helyezkedjenek el, ahol azok a valóságban is megtalálhatók. Ha az ember előbb-utóbb kolonizálja a Marsot, ez a terület valószínűleg népszerű turisztikai célpont lesz.
De addig is nézzük meg hogy milyen is a marsi tavasz a bolygó északi felszínén.
Lavinák, jeges robbanások és VÁNDOR dűnék – ilyen egy tavasz a Marson
A Földön december 31-én van szilveszter, a Mars 2024. november 12-én fejezte be a Nap körüli utazását, ott akkor kell koccintani.
De egy marsi év amely 687 földi napból áll, egészen másképp ér véget a bolygó északi féltekéjén, mint a Föld északi féltekéjén: míg itt beköszönt a tél, ott kezdődik a tavasz. Ez azt jelenti, hogy a marsi hőmérséklet emelkedik és a jég elvékonyodik, ami fagylavinákhoz vezet a sziklák oldalán, a szén-dioxid felrobbanásához a talajból, és erős szelekhez, amelyek elősegítik az északi pólus átformálását.
„A Földön a tavasz sok csordogálással jár, ahogy a vízjég fokozatosan elolvad. De a Marson minden egy robajjal történik” – mondta Serina Diniega, aki a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratóriumában vizsgálja a bolygófelületeket.
A Mars légköre nem engedi, hogy a folyadékok összegyűljenek a felszínen, mint a Földön. Az olvadás helyett a jég szublimál, és közvetlenül gázzá alakul. A tavaszi hirtelen átmenet sok heves változást jelent, mivel mind a vízjég, mind a szén-dioxid jég – a szárazjég, amely sokkal nagyobb mennyiségben fordul elő a Marson, mint a fagyott víz – meggyengül és megtörik.
„Sok repedést és robbanást kapunk az olvadás helyett. Azt hiszem, nagyon zajos lesz.” – mondta Diniega
A NASA 2005-ben elindított Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) kamerájának és egyéb érzékelőinek segítségével a tudósok mindezt a tevékenységet tanulmányozzák, hogy jobban megértsék a dinamikus marsi felszínt formáló erőket. Íme néhány, amit követnek.
Fagylavinák
2015-ben az MRO High-Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE) kamerája egy 66 láb széles (20 méter széles) szén-dioxid fagyott szárazjég darabot rögzített szabadesés közben. Az ehhez hasonló véletlen megfigyelések arra emlékeztetnek, hogy a Mars mennyire különbözik a Földtől, mondta Diniega, különösen tavasszal, amikor ezek a felszíni változások a legszembetűnőbbek.
A marsi tavasz sok repedező jéggel jár, ami ehhez a 20 méter széles szén-dioxid fagyott szárazjég darabhoz vezetett, amelyet a NASA Mars Reconnaissance Orbiter fedélzetén lévő HiRISE kamera szabadesés közben rögzített 2015-ben. NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem
„Szerencsénk van, hogy olyan űrszondánk van, mint az MRO, ami olyan régóta figyeli a Marsot” – mondta Diniega. „Majdnem 20 éves nézése lehetővé tette számunkra, hogy elkapjunk olyan drámai pillanatokat, mint ezek a lavinák.”
Gázgejzírek
Diniega a HiRISE-re támaszkodott, hogy tanulmányozza a marsi tavasz egy másik furcsaságát: a gázgejzíreket, amelyek kitörnek a felszínből, és kidobják a homok és a por sötét legyezőit. Ezek a robbanósugarak a szén-dioxid jég energetikai szublimációja következtében jönnek létre. Ahogy a napfény átsüt a jégen, az alsó rétegei gázzá válnak, nyomást növelve, amíg a gáz a levegőbe nem tör, létrehozva az anyag törmelék sötét legyezőit.
A Marson lévő szén-dioxid jégen átvilágít a fény. Amint a fény átsüt a Mars szén-dioxid jegén, felmelegíti annak alsó rétegeit, amelyek ahelyett hogy folyadékká olvadnának, gázzá alakulnak. A felhalmozódó gáz végül robbanásveszélyes gejzíreket eredményez, amelyek a törmelék sötét legyezőit a felszínre dobják. NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem
De ahhoz, hogy a legújabb legyezők legjobb példáit láthassák, a kutatóknak 2025 decemberéig kell várniuk, amikor is tavasz kezdődik a déli féltekén. Ott a legyezők nagyobbak és világosabban meghatározottak.
Pókok
Egy másik különbség a jéggel kapcsolatos akciók között a két féltekén: Miután néhány északi gejzír körül a jég szublimálódott nyáron, a koszban súrlódási nyomok maradnak, amelyek az űrből úgy néznek ki, mint egy óriási pókláb. A kutatók nemrégiben újraalkották ezt a folyamatot egy JPL-laborban.
A Mars déli féltekéjén pók alakú tereptárgyak, úgynevezett araneiform terep találhatók. Néha, miután a szén-dioxid gejzírek kitörtek a Mars jéggel borított területeiről, súrlódási nyomokat hagynak a felszínen. Amikor nyárra elfogy a jég, ezek a hosszú súrlódási nyomok úgy néznek ki, mint az óriási pókok lábai. NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem
Erőteljes szelek
Isaac Smith, a torontói York Egyetem munkatársa számára a tavasz egyik leglenyűgözőbb témája a texasi méretű jégsapka a Mars északi sarkán. A jeges kupolába örvénylő vályúk vannak bevésve, felfedve az alatta lévő vörös felület nyomait. A hatás olyan, mint a tej örvénye a café latte-ban.
„Ezek a dolgok óriásiak” – mondta Smith, megjegyezve, hogy egyesek olyan hosszúak, mint Kalifornia. „Az Antarktiszon találhatsz hasonló mélyedéseket, de ilyen nagy méretekben ott sem fordul el.”
A hőmérséklet emelkedésével erős szelek támadnak, amelyek mély vályúkat vésnek a Mars északi sarkának jégsapkájába. Néhány ilyen vályú Kalifornia hosszúságú, és a Mars északi sarkának védjegyeként szolgáló örvényeket ad. Ezt a képet a NASA jelenleg inaktív Mars Global Surveyor nevű eszköze készítette. NASA/JPL-Caltech/MSSS
A gyors, meleg szél eonokon át véste a spirális alakzatokat, és a vályúk csatornákként szolgálnak a tavaszi széllökések számára, amelyek erősebbé válnak amikor az északi sarkon a jég olvadni kezd. Csakúgy, mint a Santa Ana szelek Dél-Kaliforniában vagy a Chinoo szelek a Sziklás-hegységben, ezek a széllökések felgyorsulnak és felgyorsítják a hőmérsékletet, ahogy lefelé haladnak a vályúkon – amit adiabatikus folyamatnak neveznek.
Vándordűnék
Az északi pólus vályúit kimetsző szelek a Mars homokdűnéit is átformálják, aminek következtében az egyik oldalon felhalmozódik a homok, míg a másik oldalról eltávolítják a homokot. Idővel a folyamat a dűnék elvándorlását idézi elő, csakúgy mint a földi dűnék esetében.
Tavaly szeptemberben Smith társszerzője volt egy tanulmánynak, amely részletezi, hogyan telepszik le a szén-dioxid jég a sarki homokdűnék tetejére télen, és fagyasztja le azokat. Amikor tavasszal a fagy elolvad, a dűnék újra vándorolni kezdenek.
Marsi dűnék a Mars északi féltekén A fagyos marsi dűnéket a Mars északi féltekéjén felülről rögzítette a NASA Mars Reconnaissance Orbiter a HiRISE kamerájával 2022. szeptember 8-án. NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem
Minden egyes északi tavasz egy kicsit más változatai a jég gyorsabb vagy lassabb szublimációjához vezetnek, és szabályozzák a felszínen tapasztalható jelenségek ütemét. Ezek a furcsa jelenségek pedig csak a Marson tapasztalható évszakos változások részei.
További információ NASA
Forrás: NASA / JPL-Caltech / MSSS / Texas A&M Univ.
Kis kirándulásunk lassan véget ér, még nézzük meg Gale-kráternél a gyönyörű szép kék naplementét a vörös bolygón. A NASA Curiosity roverje készítette ezt a fotót a misszió 956. marsi napjának (sol) végén.
Küldhetünk egy üdvözlő képeslapot is, valamint tekintsük meg az időjárás jelentést.
Az éjszakai fagyos körülmények sokkal rosszabb időjárást okoznak, mint ahogy azt korábban gondolták. A mélybe zuhanó marsi minimum hőmérséklet kedvez a hóviharok kialakulásának. Ez veszélybe sodorja, megnehezítheti a jövendőbeli Mars expedíciókat. Ezek az éjszakai hideg hőmérsékletek óriási viharokat generálnak, amivel eddig senki nem számolt.
A kutatók új, kisebb térbeli felbontású modellekkel vizsgálták a Mars időjárását és sikerült hóviharokat és felhőképződési folyamatokat modellezniük. A korábbi globális modellekben nem szerepelt a felhőképződés, turbulencia és a vízpára szerepe a légkörben.
A fagyott jégfelhők 10-20 km-es magasságban úsznak a bolygó felszíne felett és melegen tartják a felszínt, mint egy üvegházban. De amint a Nap lemegy, a hőmérséklet zuhanni kezd a felhők belsejében. A hideg levegő lesüllyed és találkozik a a felszínről felszálló meleg levegővel. ez olyan szeleket hoz létre, ami magával hozza a hópehelyhez hasonló fagyott felhőrészeket.
Már 2008-ban észrevették, hogy a sarkok közelében hó esik. Kiszámították, hogy 4 órába telik egy hópehelynek 1-2 km-t esni a marsi légkörben, aztán elpárolog.
A turbulens széllel azonban a hópelyhek igen veszélyesek tudnak lenni. Ha a felhő elég közel van a felszínhez, akkor akár a hótakaró meg is maradhat.
Bár földi körülmények között a Marson mérhető szélsebesség csak mérsékletnek mondható, a vörös bolygó vékonyabb légköre felerősíti a turbulens mozgásokat, ami a Marsra szállás robotikáját jelentősen megnehezíti.
Azt is felfedezték, hogy a Mars légköre speciális mozgásokat végez. A légköri keveredés során a vízgőz a felsőbb rétegekbe kerül, ahol könnyen elszökhet az űrbe. Ez a magyarázata annak, hogy szökik el a légköri víz, és hogyan képez a sarkok környékén felhőket.
A Mars az intenzív porviharairól is híres, amelyek a kis tornádóktól kezdve az egész bolygószintű jelenségekig terjedhetnek. Ez utóbbiak egybeesnek azzal, hogy a marsi szelek a port a légkörbe fújják, aminek következtében a Naptól felmelegedik. A melegebb porral töltött levegő megemelkedik és a szél megerősödik, és akár több ezer kilométer szélességű viharokat hozhat létre, amelyek hónapokig tartanak. Amikor ekkorák lesznek, valójában eltakarják a felszíni terület nagy részét a kilátástól.
Aurorákat is észleltek a Marson, amelyek szintén a mágneses mezők és a napsugárzás kölcsönhatásának eredményei. Míg a Marsnak csak kevés magnetoszférája van, a tudósok megállapították, hogy a múltban megfigyelt aurorák egy olyan területnek felelnek meg, ahol a legerősebb mágneses mező a bolygón található. Erre a következtetésre jutottak miután a kéreg mágneses rendellenességeinek térképét elemezték, amelyet a Mars Global Surveyor adataival állítottak össze.
Végül nézzük meg ezt a csodálatos videót!
Csodálatos, ahogy a kőzet, a homok és a gáz kombinációja milyen sokféle formát képes létrehozni a Marson.
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg a Titánt is!
A Szaturnusz legnagyobb holdja jobban hasonlít a Földhöz, mint gondoltuk. A Titán roppant érdekes hold, különösen vastag légköre egyedivé teszi Naprendszerünk összes holdja között. A Földet leszámítva az egyetlen test a Naprendszerben, melyen nagy mennyiségű folyadék található.
A Titán felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.
Információ: Titán Misszió 2034 | Felszínen – Tengerben – Levegőben
NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
Intercontact Marketing Network 