Xuan Yuan, a nagy császár

csaszar1

Xuan Yuan, a nagy császár a kínai emberek ősének legendás története, aki régen, körülbelül 4800 évvel ezelőtt élt a Sárga -folyó térségében.

A film nagyon sokat tesz a korhű megjelenítésért, bemutatja milyen volt az élet akkoriban, és hogyan történhettek a dolgok a legendás Sárga Császár idején.

A Sárga Császár az ókori kínai mitológia egyik legjelentősebb uralkodója és hőse. Nem zárható ki, hogy alakját egy késő neolit kori törzsfő inspirálhatta. A hagyományos kronológia szerint i. e. 2698-tól i. e. 2598-ig uralkodott.

Alakja különösen a Hadakozó fejedelemségek és a korai Han-dinasztia idején vált kiemelkedővé, amikor is a központosított állam egyik korai megteremtőjének, valamint az ezoterikus művészetek pártfogójának tekintették. A hagyomány számos, a civilizáció megteremtéséhez nélkülözhetetlen találmányt, újítást, sőt írásművet is neki tulajdonít. A Sárga Császárt ma általánosan a kínai civilizáció létrehozójának és a kínai nép ősének tekintik.

csaszar2

A Sárga Császár legendájának korai kommentátora, Huangfu Mi szerint a Sárga Császár Soucsiuban született, amely a Santung tartománybeli Csüfu város határában található. Törzsével kezdetben a Csi folyótól (amely feltehetően a mai Fen folyó Sanhszi tartományban) északnyugatra élhetett, majd később áttelepültek a mai Hopej tartományban található Csuolu vidékére. Földművelő lehetett, de emellett több különleges vadállatot is megszelídített: medvét, leopárdot, párducot és tigrist.

A Sárga Császár éppúgy egy törzsfő lehetett, mint a vele rivális Jen császár, sőt a két törzs etnikai rokonsága sem zárható ki. Mindkét törzs a Sárga-folyó azon vidékén élt, amelyet ma a kínai civilizáció bölcsőjének tekintenek, és olyan társadalmi szerveződésben, amelyet a mai kínai történelemtudomány úgy nevezett ”primitív társadalomként” aposztrofál. A legendák szerint egy idő után a két törzs között a területi terjeszkedés, a hatalom megszerzése és a belső rend megszilárdítása miatt a fegyveres konfliktus elkerülhetetlenné vált.

csaszar3

A fennmaradt források, beszámolók tanúsága szerint a Sárga Császár fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy nomád-vadász törzse számára minél könnyebbé, kényelmesebbé tegye az életet, amellyel megvetette nem csupán a földművelés, hanem magának a civilizációnak az alapjait is. Megtanította népének, hogyan kell házat építeni, amely biztonságot nyújtó menedékként szolgálhat, hogyan kell megszelídíteni az állatokat, és hogyan kell megművelni a földeket, és termeszteni a táplálékként szolgáló gabonaféléket.

A hagyomány a Sárga Császárnak tulajdonítja az uralkodói fejdísz, a diadém, a trónterem, az íj és a nyíl, a mozsár, a ruházat, a cipő, az asztronómia, a matematika alapjait. Ő tanította meg az embereket harangot és három lábú áldozati bronzüstöt önteni, kutat fúrni, szekeret és csónakot ácsolni. Ő készített először hangszereket, például úgy vélték, hogy csodálatos dobot készített a mennydörgés istenének a bőréből, vagy a jellegzetesen kínai citerát, a ku-csint is ő alkotta meg.

A hagyomány az ő nevéhez kapcsolja az Isteni Földmíves, Sen-nung tevékenységének folytatását, a növények gyógyító tulajdonságainak felismerését, a gyógyítás, az orvoslás kezdeteit. A mitológiai hagyomány szerint a Sárga Császár egyik segítő társa Cang-csie alkotta meg a kínai írásrendszert, egy másik segítő társa vagy mestere pedig, bizonyos Zsung Csen alkotta meg a naptárt.

A Huaj-nan-ce című mű szerint a Sárga Császár írta elő először, hogy a férfiak és a nők különböző ruhát viseljenek. Első felesége, Lei-cu fedezte fel a selyemhernyó-tenyésztést és a selyemkészítést, a selyemszövést. A Sárga Császár soha nem pihent, hegyoldalakat tisztított meg, hogy növelje a földművelés alá vonható területeket, valamint utakat is épített.

csaszar4

A Sárga Császár mesterien forgatta a fegyvereket, és elhatározta, hogy megbünteti a nép azon vezetőit, akik nem jelennek meg előtte az adóval. Amikor azok meghallották a szándékát, mindannyian ajándékokkal járultak elébe. Csak Dél kormányzója, Jen császár nem akart meghajolni a Sárga Császár akarata előtt. Egyes források szerint Jen császár a Sárga Császár féltestvére volt.

A Sárga Császár ekkor összegyűjtötte a maga idomította tigriseket, medvéket és más fenevadakat, s összecsapott Jen császárral. A hagyományos kínai történetírás erről a csatáról, mint a legelső kínai fegyveres konfliktusról emlékezik meg. A csatából a Sárga Császár került ki győztesen. A kései filozófiai szövegekben ezt a háborút, mint az eső, a víz és a tűz csatája magyarázzák.

csaszar

Ezt követően a Sárga Császár másik legnagyobb ellenfele a kilenc li nevű törzs vezetője, Cse Ju volt. Egy i. e. 2. századból származó domborművön Cse Jut félig embernek, félig állatnak ábrázolják, párducfeje van, tigriskarma, a feje fölött pajzs, egyik kezében fejsze, a másikban kard, bal lábával számszeríjon tapos, jobb lábával bárdon. Egyéb lírásokban emberi teste van, bikapatája, négy szeme és hat keze.

Cse Ju, aki a Jen császár leszármazottja volt, azért támadt rá a Sárga Császárra, hogy bosszút álljon Jen császárért. Olyan legendák is léteznek, amelyek szerint Cse Junak szarva volt, és felöklelte a Sárga Császárt. A Cse Juval vívott ütközetre a feljegyzések szerint Csolunál került sor, amely szintén a Sárga Császár Győzelmével végződött, aki megölte a legyőzött Cse Jut.

A legendák szerint a Sárga Császár valószínűtlenül magas kort élt meg. Már elmúlt száz esztendős, amikor találkozott a legendás főnixszel (feng-huang) és az egyszarvúval (csi-lin), majd pedig elhunyt. A történetíró feljegyzései szerint a Csiao-hegyen temették el. A mai Senhszi tartományban található hegyen egy máig látható mauzóleumot építettek a számára.

A jelenleg idegenforgalmi nevezetességként látogatható, téglafallal körülvett, 3,6 méter magas, 48 méter kerületű, ciprusokkal borított sírdombon a Ming-korban egy kősztélét emeltek a következő felirattal: ”A Csiao-hegy sárkánylovasa” amely arra a történetre utal, amely szerint a Sárga Császár egy aranysárkány hátán szállt fel az égbe. A Sárga Császárnak további síremlékei találhatók Hopej, Honan és Kanszu tartományban.

Következzék a film, amely angol feliratos, de a látvány és a történet minden nyelvtudás nélkül jól követhető. Nagyon sok fent említett dolgot lehet most látnunk a kb. 4800 évvel ezelőtti korból, és amikor 2021-ben nézzük a történéseket, ez most olyan mintha vissza utaznánk a távoli múltba.

Mindezek ismeretében nézzük meg ezt a híres történetet, ide kattintva látható a teljes film, mindenkinek kellemes filmnézést és ” időutazást” kívánuk.

Xuan Yuan The Great Emperor

fold

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ. Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

bar.

bar

Ha nincs saját barlangod

fold

kok1

skorp11

Stone Age Adventures – Kőkorszaki Kalandok

fold

maja17

A maják titkai

fold

meg2

ori10

Egy biztos: ezt ember nem építhette – vagy mégis?

fold

p30

Az Időkapszulák Nyomában

fold

atlantis

A Föld elveszett kontinensei, eltűnt civilizációk

fold

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 THANK YOU FOR VIEWING!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s