Üdvözlet a Holdon kedves látogató!
Hello, a nevem Ansyme XC722, hostess vagyok, én fogadom a látogatókat. Amint látod nem csak karcsú derék, sportos alak, hanem még szép és bizalomgerjesztő, nagyon barátságos mosoly is kell ehhez a munkához. :-))
Kerülj beljebb, csak bátran, – most egy érdekes téma következik: Szántóföldek és utak a Holdon.
Jól látod, és olvasod – nem elírás történt… a Robotok hamarosan elfoglalják az őket megillető helyüket a világban. De előtte most röviden tekintsünk át pár dolgot közösen, mi volt – van – és lesz a Holdon és a Marson. Induljunk tehát mi ketten együtt. Humán – Robot, irány a közeli jövő,… 5…4…3…2…1…
READY … SET … GO … ELKÉSZÜLNI … VIGYÁZZ … START
Szántóföldek és utak a Holdon
Az Apolló tette meg az első lépéseket a Holdon, és az Artemis nyitja meg az emberiség előtt az utat, hogy fenntartható módon dolgozhasson és élhessen egy másik bolygón.
Innovatív technológiákat használva a Hold felszín minden eddiginél nagyobb részének felfedezésére vállalkozik az emberiség.
Kereskedelmi és nemzetközi partnereinkkel együttműködve 2028-ra fenntartható kutatást fogunk megvalósítani. Ezután felhasználjuk a Holdon és környékén szerzett tapasztalatainkat a következő óriási ugráshoz – űrhajósokat küldünk a Marsra.
A Hold felszínét használva a Marson való élet kísérleti terepeként, a felfedezés következő fejezete örökre megalapozza jelenlétünket a csillagok világában.
Visszatérünk a Holdra – hogy ott maradjunk – és onnan menjünk tovább a Marsra!
A holdi hélium-3
A Hold átlagos távolsága a Földtől 384 400 kilométer, azaz nem egészen tízszer annyi, mint a Föld kerülete. Ez nem lesz egy leküzdhetetlen távolság. A Hold felszínét borító vékony talajréteg, a regolit pedig olyan anyagokat tartalmaz, amelyekért bőven megéri egy ekkora utat vállalni. Már nemcsak a tudósok, hanem a vállalatok is versenyeznek ezekért az ásványi kincsekért.
A cél nemcsak a hélium-3, hanem a vízjég, a ritkaföldfémek és nemesfémek, valamint számos más értékes elem kitermelése. A Holdról ugyanis már régóta tudjuk, hogy bővelkedik vasban, oxigénben és szilíciumban, amelyek szintén fontosak lehetnek az emberiség technológiai fejlődése szempontjából.
Az elkövetkező években a Hold nyersanyagainak kibányászása érdekében jelentős lépések történhetnek, amelyek alapjaiban változtathatják meg az űripart és a Föld energiaellátását. Már a következő öt évben olyan küldetések indulnak, amelyek célja a kiválasztott helyszínek és működőképes technológiák tesztelése, valamint az első minták, például a hélium-3 visszaszállítása a Földre.
Majd 2030 és 2040 között várható a kitermelési kapacitás bővítése, állandó, félautomata feldolgozó létesítmények felállítása, a Holdon létrehozandó felszíni közlekedési utak, valamint az űrlogisztika fejlesztése, amely csökkenti a szállítási kockázatokat és költségeket. Ebben az időszakban a vízjég és a holdi fémek bányászata is párhuzamosan fejlődik, támogatva a holdbázisokat és űripari tevékenységeket. E nyersanyagok helyi hasznosítása hozzájárulhat a Földről való szállítás szükségességének csökkentéséhez, így fenntarthatóbbá téve a holdi jelenlétet.
A nagybani bányászat 2040 után indulhat be. A hosszú távú célok 2040 után valósulhatnak meg, akkor következhet a holdi ipari bázisok kialakítása, amelyek támogatják a Földön és a mélyűrben végzett missziókat, például a Mars expedíciókat.
Kiemelt fontosságú a hélium-3-alapú fúziós energiatermelés megvalósítása, amely jelenleg még kísérleti fázisban van, de ha sikerül, forradalmi változásokat hozhat a tiszta energiaforrások területén. Ez a nyersanyag viszonylag nagy mennyiségben található a Hold felszínén, akár egymillió tonna is lehet belőle, amelynek egy része gazdaságosan kitermelhető lehet.
A Holdon a pólusok környékén – azokban a régiókban, amiket lényegében sohasem ér napfény – nagyobb mennyiségben lehet fellelni, mivel itt a molekulák nem bomlanak fel olyan könnyen az ehhez szükséges a külső hatások hiánya miatt – nagy kérdés jelent ezért, hogy ki ér ide elsőként, ki kezdi meg a kitermelést ezeken a területeken. Az Interlune elsősorban nem a pólusok környékét célozza, mivel itt jóval nehezebb a gépek működtetése, de a jövőben a verseny éleződésével akár itt is elkezdődhet a bányászat.
Hélium-3 szántóföldeket alakítanak ki a Holdon
Az anyag a regolitba a napszél hatására kerül, nem egyenletesen helyezkedik el, viszonylag kis koncentrációban található, és emiatt vagy néhány méternél mélyebbre vagy nagyon nagy területen kell a Hold felszínét felszántani a kitermelés során. Ezt az Interlune nagy, robotizált munkagépekkel tervezi megvalósítani, aminek prototípusát idén mutatták be, és amellyel a tervek szerint tényleg szó szerint hélium-3 szántóföldeket alakítanak ki a Holdon – méghozzá az elképzelések szerint már négy év múlva. Az első vásárlónak a 2029-től 2035-ig tartó időszakra több ezer liter hélium-3-at biztosít majd a cég a szerződés szerint.
A hélium-3-at és a létrehozásának sok más potenciálisan értékes melléktermékét folyamatosan plántálja a holdi talajba a napszél. A Holdról érkező hélium-3-mal működő fúziós erőművek a teljes emberi civilizációt el tudnák látni elektromos energiával, miközben a civilizáció a csillagok felé halad. A becslések szerint a holdi hélium-3 leszállítása a Földre a 21. század első felében körülbelül tonnánként 1 milliárd dollárba kerülne. Ez nagyjából megfelel hordónként 7 dolláros olajárnak a mai árfolyamon.
A benzinkutaknál nem gázolajat, hanem hélium-3 kapszulákat tankolunk majd, melyek egyenesen a Hold porából érkeznek
A Bluefors bejelentette, hogy partnerségre lépett az Interlune nevű űripari vállalattal, hogy hélium-3 izotóppal lássa el kriogén mérőrendszereit. Ezek rendkívül alacsony hőmérsékleten (–150 °C alatt) működnek, és csak ilyen körülmények között képesek pontos mérésekre vagy működésre.
Az Interlune vállalatot 2020-ban alapította Rob Meyerson, a Blue Origin korábbi elnöke és Gary Lai, a New Shepard űrhajó vezető mérnöke. Ha valakinek van esélye rakétákat eljuttatni a Holdig, akkor ők azok. Most azonban nem látványos űrutazásra, hanem nyersanyag kitermelésre összpontosítanak.
A hélium-3 a Földön rendkívül ritka, évente csupán néhány kilogrammot tudnak kinyerni, és a jelenlegi készletek is legfeljebb 100 kilogrammra tehetők. A Holdon viszont a becslések szerint több mint 1 millió tonna található. A terv persze nem egyszerű: az Interlune előbb robotokat küldene, melyek néhány méter mélyről begyűjtik a port, majd felmelegítik, hogy a benne lévő gázok (köztük a hélium-3) felszabaduljanak. Ezeket tartályokban szállítanák a Földre. A vállalat egyelőre titokzatos a műszaki részleteket illetően, de annyit elárult, hogy a bányászati technológia nagy része már földi körülmények között elkészült, és az első holdi teszteket még ebben az évtizedben elvégzik.
A terv üzleti oldala sem kevésbé merész. A Földön annyira kevés a hélium-3, hogy kilónkénti ára 20 millió dollár. Ha a Holdra juttatni 1 kg terhet 1 millió dollár, visszahozni is nagyjából ennyi, a bányászat pedig 13 millió dollárba kerül, akkor így is 5 millió dollár haszon marad kilogrammonként. Ha az Interlune akár csak néhány száz kilogrammot hozna haza, az is dollármilliárdokat érne, és elindíthatná a világűr első valódi bányászati iparágát.
A kvantumszámítógépek mellett a hélium-3 másik ígéretes felhasználása a jövő fúziós erőműveiben lehet. Egyetlen kilogrammja több millió liter benzin energiatartalmával vetekszik, így forradalmasíthatná az energiatermelést. Igaz, ezek még csak tervezési fázisban vannak, miközben a jelenlegi kísérleti reaktorok többnyire deutérium és trícium elegyével kísérleteznek. Ez a reakció azonban nagy mennyiségű nagy energiájú neutront termel, mely roncsolja az erőmű szerkezetét, és radioaktív hulladékot is létrehoz. A hélium-3 ezzel szemben biztonságosabb és tisztább: aneutronos fúzió valósítható meg vele, mely közvetlenül elektromos árammá alakítható részecskéket termel.
Bár működő, áramot előállító fúziós reaktor még nincs, több ország és magáncég is gőzerővel dolgozik rajta. Az Interlune alapítói abban bíznak, mire ők hélium-3-at szállítanak, addigra lesz, aki felhasználja.
A Hold bányászata tehát már nem csak a sci-fi írók képzeletében létezik. Néhány évtized múlva a benzinkutaknál nem gázolajat, hanem hélium-3 kapszulákat tankolunk majd, melyek egyenesen a Hold porából érkeznek.
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is!
NÉZZÜNK SZÉT A FÖLDÖN – HOLDON – MARSON – ÉS A VILÁGŰRBEN 2122-BEN
De indulásunk előtt még tekintsünk vissza egy kicsit a múltba, és nézzük meg milyen is volt a helyzet a Földön, ezelőtt 100 évvel a 2010-es, 20-as években, az első űrtelepesek indulása előtt.
Üdvözlet a Jövőből
A Stanford Torust ezelőtt 100 évvel, a 2000-es évek elején gondolhatták akár az idegen civilizációk űrhajójának is. A Stanford Torus az akkori tudomány vélekedése szerint egy Unidentified Flying Objects (UFO) beépített időgéppel. Lényegében majdnem jól gondolták, ha megnézik ezt visszaküldött videot, talán kapnak majd pár dologra választ.
Az IDŐ…. Földön / nap —- Marson / sol —- Milky Way / Galaktikus Idő / 203-209X
Ajánljuk szíves figyelmetekbe a 204X korszakot…
Információ: Föld – Hold – Mars – 2122
Három fő látnivaló a bolygón, amit életében minden marslakónak, vagy űrturistának legalább egyszer meg kell látogatnia – csodálatos helyek!
Információ: Nüwa – Fuxi – Abalos – Marineris – Ascraeus | Ahol a földi törvények nem érvényesek
IDEGEN LÉTFORMÁK – IDŐTLEN GALAKTIKUS SZUPERCIVILIZÁCIÓK
Nem lesz könnyű, még így sem, hogy csak a legminimálisabb, az alapinformációkat adjuk át. Az első kisebb megdöbbenés talán már a 2 galaxisnál indul…. Látható, hogy a Milky Way apró porszem az IC 1011 galaxishoz képest. És ez még csak egy másik galaxis.
Nézzük a számokat és az esélyeket röviden ezzel kapcsolatban. Mindenképp a mi galaxisunkban maradjunk belül mert a nagyobb – több galaktikus – lépték számunkra már szinte felfoghatatlan (majd teszünk egy kis kitérőt és látni fogjuk hogy miért is az).
És bizony még így nagyon leredukálva, csak a földi élethez hasonló paraméterekkel is már hatalmas számok jönnek ki. Mai becslések alapján 150-400 milliárd csillag található galaxisunkban. Legújabb ismereteink szerint valószínűleg minden csillag körül kering bolygó. Legalább egy, de inkább több… minden csillag körül.
Ezen csillagok közt nagyon sok a mi Napunkhoz hasonló égitest van, de még sokkal több ami tőle kisebb. Ezek a vörös törpék és körülöttük keringő bolygókon is lehet élet, de most mi szigorúak vagyunk és csak a földi élethez hasonló helyeket nézzük.
A Nap típusú csillagok egyötöde körül kering a Földhöz hasonló exobolygó, amely a miénkhez hasonló kőzetanyagból áll, és esély van arra, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ez borzasztó nagy szám, nagyon nagy, és ez még csak a Tejútrendszer.
Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban legalább néhány milliárd ilyen potenciálisan lakható bolygó létezhet. Nagy részük bizonyára nem lakható, de ha az egymilliárdnak csak egy kis része élhető, az is még mindig sok, több milliós nagyságrendű.
Nagy számok…de még emberi léptékkel felfoghatók, viszont tegyük meg azt a kis kitérőt. De csak óvatosan, mert a világűr, az univerzum olyan mint az óceán, – húz, vonz befele a mélybe.
A Földön készített csillagtérképek már nem sokat érnek, például a Marson is más az ottani reális nézet, a Naprendszeren kívül, vagy pláne egy másik galaxisban aztán már végképp hasznavehetetlenek.
De az egy más szintű szupercivilizációs történet és blog, inkább itt most ne menjünk bele mélyebben a gondolat által vezérelt űrhajók, valamint a real time idejű, dinamikusan változó 3D holografikus csillagtérképek témakörbe.
A Milky Way apró porszem az Ic 1011 galaxishoz képest
A fenti képen GALAXISOK láthatók, kint a világűrben nincs lent és fent… ha majd XXII. századi detektáló eszközünk lesz, akkor majd kint a világűrben bármerre nézünk végtelen számú galaxist látunk körülöttünk egy hatalmas gömbszerű kiterjedésben. Lábunk alatt, fejünk felett, tőlünk jobbra-balra, elől- hátul, mindenhol. Ez csak egy kis részlet, de már önmagában ez is jól érzékelteti a dolgokat. Tehát….ezek nem csillagok mint a mi Napunk, hanem galaxisok…. mindenhol…. az apró fénypontok is a távoli galaxisok fényei…. döbbenetes.
És mindegyik galaxisban több száz milliárd csillag, közülük pedig több száz millió a mi Napunkhoz hasonló csillag található, amelyek körül több milliárd bolygó, és azok körül a holdjaik keringenek. Ha ismét csak a földi élethez hasonló helyeket vesszük számításba.
De ez még csak egy másik galaxis, nézzünk rá ismét a fenti képre, mindenhol galaxisok, – az apró fényes pontok is azok – amerre csak a mostani technikával rendelkező űrteleszkóp ellát….mindenhol. És persze még úgymond a látóhatár, az általunk eddig észlelt világon kívül ott van bizony még a többi galaxis. Természetesen nem csak a Földhöz hasonló bolygókon van élet, és nem csak szén alapú rendszerekben kell gondolkozni.
Sombrero galaxis
Androméda galaxis
A Hubble új adatai valamint egy kutatócsapat elképzelései alapján amíg korábban a tudósok úgy gondolták 100-200 milliárd galaxis van az univerzumban, az új becslés szerint ennél tízszer több, nagyjából 2 billió.
Aki azt állítja hogy csak a Földön van élet azzal nem érdemes vitatkozni, mert nincs értelme. De ebbe a témába ne menjünk bele mélyebben, az egy másik blog.
A galaxisok Hubble-féle osztályozása. Jobbra fent a közönséges spirálisok, lent a küllős spirálisok, balra az elliptikusok láthatók.
A mi galaxisunkban ennyi csillagot látunk este ha felnézünk az égre.
Naprendszerünk 225 millió évente tesz meg egy fordulatot Tejút galaxis központja körül. Amikor legutóbb volt a jelenlegi helyzetében, a dinoszauruszok éppen csak elkezdtek kóborolni a Földön.
Bemelegítés 3000 km. Azután START – Térben is Időben határok nélkül.
A CIVILIZÁCIÓK TECHNOLÓGIAI FEJLETTSÉGE, ALAPVETŐEN HAT FOKOZATBAN
Ez a besorolás az energiahozzáférés mellett a tudás birtoklását is elég jól jelzi. A két szempont az energiatermelés és a technológiai fejlettség, amelyek egymással szoros összefüggésben vannak: minél több felhasználható energiával rendelkezik egy adott civilizáció, annál gyorsabban tud fejlődni a technológia, és minél fejlettebb a technológia, annál hatékonyabban tudják kitermelni az energiát.
I. típus: civilizáció, amely a lakóhelyéül szolgáló bolygóra szórt csillagenergiát hasznosítja.
II. típus: szupercivilizáció, amely saját csillagának energiáját teljes egészében hasznosítja.
III. típus: szupercivilizáció, amely a saját galaxisának teljes energiáját uralja és hasznosítja.
IV. típus: univerzum szintű civilizáció, amely az egész világegyetem energiaforrásai felett rendelkezik.
V. típus: multiverzum civilizáció, amely uralja az egész multiverzumot, az összes létező univerzum minden energiája a rendelkezésére áll.
VI. típus: legfelsőbb szintű civilizáció, amely felette áll az időnek és a térnek, így képes akár új univerzumokat is létrehozni.
A Földön jelenleg az a helyzet hogy ez a civilizáció az energiát még a több millió évvel ezelőtt elpusztult, megkövesedett növényi és állati tetemekből, fosszíliából nyeri, amit nagyon rossz hatásfokkal éget el (kőszén, kőolaj) és a bolygóját sem nagyon tudja elhagyni. Jelenleg sajnos ezen a listán kívüli, 0-s típusú civilizáció, és még nagyon hosszú az út és idő az I. típusú civilizáció eléréséhez is.
– Ha a Föld négy és félmilliárd éves létezését 24 órába sűrítenénk, 10.000 év leforgása egyetlen másodperc töredékének felelne meg. Ezt az analógiát követve az idő amit az emberiség eddig a Földön töltött úgy maximum fél percet tenne ki.
– Induljunk el a fenti rövid bevezetés után, és nézzük meg – egyáltalán hogyan lehet elképzelni gondolati síkon – hogy milyenek is lehetnek az olyan ( számunkra időtlen, ősidőktől létező ) idegen létformák amelyek már több százezer, de akár több millió éves supercivilizációk.
– Nem 24 órából fél perc, hanem több óra. Sok-sok óra, akár 4-5, de akár 10 óra is lehetséges a földi analógiához képest.
– Fél perc aránylik az 5-10 órához, brutális különbség, főleg ha nem lineáris, hanem exponenciális fejlődésben gondolkozunk, mert egy adott technológiai szint elérése után az utóbbi törvényszerű.
– Ha csak a földi robot evolúció – önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok, és a nanotechnológia jövőképét vesszük alapul, már az is megdöbbentő változásokat hoz majd a bolygón még ebben az évszázadban. Amely időtartam a galaktikus idővonalon, mint léptéket tekintve szinte nem is mérhető.
Információ: Idegen Létformák – Időtlen Galaktikus Szupercivilizációk
SZIMULÁLT VILÁGOK
A Mátrix alapkérdése – ha a tudomány és a virtuális valóság egyre inkább képes arra hogy átverje az emberi agyat, akkor hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az agyunk éppen most nincs átverve?
Ha egy civilizáció (akármilyen, akárhol) túl tud haladni önmagán, azaz el tudja érni azt a fejlettségi állapotot, amit mi emberek poszthumánnak nevezünk, képessé válik univerzum szintű és méretű szimulációk létrehozására és futtatására. Ha ezt elfogadjuk, és hozzáadjuk az univerzumunk méretét – galaxisok milliárdjaiban csillagok milliárdjai körül keringő milliárdszor milliárd bolygó – , akkor igen valószínű, hogy ez már meg is történt.
Olyannyira valószínű hogy akár azt is jelentheti, hogy egy olyan nagy és kiterjedt láncolatban vagyunk egy láncszem, amely szimulációkban létező szimulációkban létrehozott szimulációkból áll.
Ez akármennyire is riasztónak vagy degradálónak is hangzik, sokkal valószínűbb, mint az hogy a világegyetemben létező első civilizáció vagyunk mi, emberek.
Információ: Szimulált Világok
We love ❤️ Milky Way | We love ❤️ Pleiades | We love ❤️ Laniakea
Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW
Az intergalaktikus utazás a galaxisok közötti hipotetikus, ember nélküli vagy pilóta nélküli utazás. Saját galaxisunk, a Tejút és még a legközelebbi szomszédaink pld. az Androméda (2,5 M fényév) között is a hatalmas távolságok miatt minden ilyen vállalkozás technikailag sokkal igényesebb lenne, mint a csillagközi utazás. Az intergalaktikus távolságok nagyjából százezrekkel (öt nagyságrenddel) nagyobbak, mint a csillagközi társaik.
A Föld bolygón lakva mi magunk is komplett Naprendszerestül egy galaxisban vagyunk amelyet Tejútrendszernek nevezünk. Galaxisunk fizikailag semmiben sem különbözik a többi spirálgalaxistól, pusztán a Földről észlelt látványa más a megfigyelői pozíciónk miatt.
A Nap ugyanis a Tejútrendszer lapos, nagyjából néhány ezer fényév vastag korongjában található nagyjából félúton – kb. 25.000 fényévre – a látható korong középpontja és annak széle között. A korong átmérője 100.000 fényév méretű.
Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben, a Naprendszer becsült pozíciója sárga pont, amely azonban közel sem a méretét mutatja. (NASA)
Ha ezekkel a méretekkel összehasonlítjuk Naprendszerünk méretét, pld. a Nap és a Kuiper-öv két fényórás távolságát, egyszerűen megállapítható hogy bolygórendszerünk milyen apró, pontszerű kis helyet foglal el ebből a korongból. Tehát 100.000 fényév aránylik a 2 fényórához! Belátható hogy a mostani rakéta technológiával még a saját galaxisunk elhagyására sincs esély, ezért más működési elven alapuló technológiákat kell kidolgozni.
Ezeket az intergalaktikus utazásra javasolt módszereket fogjuk majd röviden áttekinteni.
Fénynél lassabb utazás:
Személyzet nélküli utazás / Emberi tudattal rendelkező gépek.
Személyzettel történő utazás / Hibernáció. Fúziós torlósugár-hajtómű.
Fénysebességű utazás:
Teleportáció.
Fénynél gyorsabb utazás: Warp drive, térbuborék, helyi tér-idő, féregjárat, hipertér, térugrás, dimenzió váltás.
Információ: Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW
We love ❤️ Earth | We love ❤️ Mars | We love ❤️ Space
The age of the universe is about 14 billion years. The diameter of the observable universe is estimated at about 28 billion parsecs (93 billion light-years). As a reminder, a light-year is a unit of length equal to just under 10 trillion kilometres (or about 6 trillion miles).
The Observable Universe consists of the galaxies and other matter that we can, in principle, observe from Earth in the present day—because light (or other signals) from those objects has had time to reach the Earth since the beginning of the cosmological expansion.
We love Earth | We love Mars | We love Space
Save the Planet Earth! Business Opportunity | Innovations & Future Technology
Renewable Energy – Water Management – Cleantech – Ecosystem – Biogas and Biofuels – Projects – Innovative Technologies
NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
Intercontact Marketing Network 