Milyen volt egykoron, és milyen ma?
A geopizza Instagram fiókja megmutatja nekünk a világ legismertebb régi településeit, és épületeit. Az ókori időkben milyenek lehettek, és a mostani fotókkal.
Van néhány hihetetlenül jól megőrzött építmény, mint például az Abu Simbel templom, és néhány település is.
Milyen volt, és milyen lenne ma?
Másik érdekes alternatíva: – Hogyan nézne ki teljes épségében egy ókori építmény napjainkban, az általunk ismert, mostani 21. századi környezetben, hogyan tudna beilleszkedni?
Ez is igen érdekes és izgalmas téma, mint pld. a dinoszauruszok alternatív történelme. De ebbe a témába inkább most ne reppenjünk bele egy másodpercre sem…. mert az egy másik blog. / Csak 2×22 másodpercen múlt – TROOODON /
Visszatérve tehát az alapgondolathoz, induljunk el egy rendhagyó kirándulásra, és kezdjük el utazásunkat. Rögtön az egyik legősibb városállamból induljunk, adjuk meg a módját, ne aprózzuk el.
Régi települések a világ minden tájáról az akkori és a mai korszakban
A legelső városok az őskor végén, valamint az ókor elején, körülbelül 5-10 ezer évvel ezelőtt létesültek. Stratégiai jelentőségű, illetve kereskedelmi útvonalak mentén, folyók, kikötők vagy épp bányák közelében alapították azokat. A városok méretének növekedésével a hatalmuk is nőtt és az uralkodók gyakran a városépítészetet használták a hatalomról, a gazdagságról, a legitimitásról és más ideológiai témákról szóló üzenetek közlésére.
A vidéki élet régi rendszere, amelyben az emberi közösségek a földdel való kapcsolattól függtek, a városi központok felemelkedésével megváltozott.
A történészek a Közel-Keletet (a termékeny félhold területét) tekintik az emberi civilizáció bölcsőjének, így nem véletlen, hogy a mai metropoliszok őseinek tekinthető települések nagy része is ebben a régióban épült meg.
Uruk a sumér városállam, Krisztus előtt 6000 óta lakott település. Virágkorában Kr.e. 3000 -ben 50 ezer lakosa volt. Az Eufrátesz partján fekvő város a mai Irak területén található. A híres Gilgamesz-eposz főhőse, Gilgames király itt volt uralkodó és a legenda szerint Ábrahám is innen ment Kánaánba az első zsidó közösségeket megalapítani. A töretlen virágzása Krisztus előtt 1739 -ig tartott, amelynek a babilóniak rombolása vetett véget.
Uruk, az egyik legősibb ókori mezopotámiai sumér városállam az évszázadok alatt sokat vesztett hajdani fényéből és jelentőségéből, majd a Perzsa Birodalom részévé válva autonómiáját is elvesztette. A belváros az i. e. 1. században leégett, ezt követően a település teljesen elnéptelenedett és kis idő múlva pedig teljesen eltűnt a történelem színpadáról.
Birodalmak, városok, uralkodók tűntek fel, majd idővel, évszázadok, évezredek múltán eltűntek a legendák és az emlékezet pókhálós foszlányában, — az utókor számára csak néhány régészeti leletet hagyva maguk után.
Főként a víz vagy más erőforrás hiánya, és a háborúk vezettek az ókori nagyvárosok tündöklésének a végéhez vagy épp az eltűnésükhöz.
A Stonehenge körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisburytől mintegy 13 km-re északra. Kiépítése Kr. e. 2500 körül kezdődött, és 2100 körül fejeződött be.
Caral egy ősi település volt, romjai a mai Peruban találhatóak. Az egykori metropolisz területe 175 kilométerre fekszik Lima fővárosától északra, Lima megyében, a Supe folyó völgyében. Tudósok szerint Kr.e. 3200 és 2000 között volt lakott település.
Rathcroghan (írül: Ráth Cruachan, jelentése „Cruachan erőd”) egy régészeti lelőhelyek komplexuma Tulsk közelében, Roscommon megyében, Írországban. Cruachannak, a Connachta hagyományos fővárosának, a nyugati terület őskori és korai történelmi uralkodóinak a helyszíneként azonosítják. A Rathcroghan komplexum (Crúachan Aí) egy egyedülálló régészeti táj, amelyen számos utalás található a kora ír középkori kéziratokban.
A Connacht (Mag nAí/Machaire Connacht) síkságán található Rathcroghan Írország hat királyi helyszínének egyike. Ez a több mint hat négyzetkilométeres táj több mint 240 régészeti lelőhelyből áll, amelyek közül hatvan nemzeti műemlék.
Ezek a műemlékek a neolitikumtól (i.e. 4000–2500), a bronzkoron (i.e. 2500–500) és a vaskoron (i.e. 500–400) át a kora középkorig és azon túl is megtalálhatók. Ezek közé a műemlékek közé tartoznak többek között a temetkezési halmok, az erődítmények és a középkori mezőhatárok. Ezek közül a leglenyűgözőbbek a több periódusú Rathcroghan-halom, az Oweynagat titokzatos barlangja, a Mucklaghs – a lineáris földművek látványos halmaza –, valamint a Carns középkori komplexum.
Old Sarum a délnyugat-angliai Wiltshire-ben található Salisbury legkorábbi településének mára romos és elhagyatott helye. A modern Salisburytől körülbelül két mérföldre (három kilométerre) északra, az A345-ös út közelében egy dombon található település az ország legkorábbi feljegyzései között szerepel. Ez az angol örökség része, és nyitva áll a nyilvánosság számára.
Stonehenge és Avebury nagy kőköreit a közelben állították fel, és már Kr.e. 3000-ből fedezték fel a történelem előtti település jeleit. Kr.e. 400 körül egy vaskori dombot emeltek, amely két kereskedelmi út és a Hampshire Avon metszéspontját szabályozta. A terület a római korban is lakott volt, amikor az ösvényekből utakat alakítottak ki. A szászok a 6. században elfoglalták a brit erődöt, majd később fellegvárként használták a portyázó vikingek ellen. A normannok építettek egy Motte- és Bailey-kastélyt, egy kőfüggönyfalat és egy nagyszerű katedrálist. Királyi palotát építettek az Old Sarum kastélyban I. Henrik király számára, és ezt követően a Plantagenet uralkodói használták.
A település virágkora körülbelül 300 évig tartott, mígnem a wiltshire-i seriff és Salisbury püspöke közötti viták végül a templom elköltöztetéséhez vezettek a közeli síkságra. Ahogy a 13. század elején New Salisbury az új katedrális építkezése körül nőtt fel, az Old Sarum épületeit lebontották kőért, és az óváros megfogyatkozott. Régóta elhanyagolt kastélyát II. Edward elhagyta 1322-ben, majd VIII. Henrik eladta 1514-ben.
A Zimbabwei Királyság (kb. 1000-1450) egy középkori BaKaranga királyság volt a mai Zimbabwéban. Fővárosa, Lusvingo, amelyet ma Nagy-Zimbabwének hívnak, a gyarmatosítás előtti Dél-Afrika legnagyobb kőépülete. Ez a királyság a Mapungubwe Királyság összeomlása után keletkezett. A Lusving királyság összeomlása után a BakaLangák új királyságot alapítottak Khamiban, amit a Rozvi-dinasztia követett Nalatale-ban és Dlodlóban.
Machu Picchu az egykori Inka Birodalomból maradt romváros a perui Cusco megyében; izgalmas és festői fekvésű régészeti lelőhely. Az Andok hegyláncai között, egy csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek és 1570-ben hagytak el, majd évszázadokig rejtve és elfeledve maradt, míg 1911-ben újra fel nem fedezték
A város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók.
Athén – Akropolisz
Az athéni Akropolisz Görögországban található, az ókorból származó épületegyüttes, az európai civilizáció és demokrácia jelképe, az emberi alkotógéniusz egyik legnagyobb alkotása. A földrengéseknek kitett területen megépítéséhez mai szemmel is jelentős mérnöki tudásra volt szükség. Az épület számos olyan technikai megoldást rejt, mely évszázadokra feledésbe merült. Ezeknek köszönhető, hogy ma is áll. Egyike azon kevés világörökségi helyszíneknek, melyek öt kritériumnak is eleget tesznek. Görögország-szerte számos hasonló akropolisz található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni kitüntetett helyet foglal el közöttük.
Az athéni Akropolisz egy meredek, a tetején lapos szikla, körülbelül 150 m tengerszint feletti magasságban. Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő kékesszürke színű mészkősziklára épült. A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje előtt (i. e. 6000) éltek itt emberek, akik a sziklát ugyancsak erődítmények építésére használták.
Róma – Colosseum
Mi más is lehetne Róma legismertebb látványossága, mint a Colosseum. Körülbelül 2000 éves kora ellenére a mai napig lélegzetelállító látványt nyújt. A becslések szerint a fénykorában 50-75 ezer embert volt képes befogadni.
Róma – Forum Romanum
A rómaiak Forum Magnum néven emlegették ezt a helyet, mely az ókori Róma fő köztere volt. A tér a Capitolium és Palatinus domb közötti területen található. A kereskedelmi és a politikai világ érintkezőhelyének számított. 220 méteres hossza, és 35-50 méteres szélessége ellenére rengeteg épület és emlékmű állt itt.
Róma – Circus Maximus
A Circus Maximus egy ókori aréna volt Rómában. Az Aventinus és a Palatinus dombok közti völgyben helyezkedik el. Az arénát a rómaiak növekvő igényei miatt Julius Caesar kibővítette, ezzel a Circus Maximus 600 méter hosszú és 225 méter széles lett, és mintegy 150 ezer ülőhellyel rendelkezett. A becslések szerint az az állóhelyekkel együtt akár 300 ezer ember is elfért benne.
Cahuachi
Cahuachi Peruban a Nazca kultúra egyik jelentős szertartási központja volt, Kr. U. 1 -től körülbelül 500 -ig a Közép -Andok part menti területén. A Nazca vonalakra nézett. Giuseppe Orefici olasz régész az elmúlt évtizedekben ásatásokat végzett a helyszínen.
A helyszínen több mint 40 halom található vályogszerkezettel. A hatalmas építészeti komplexum 1,5 km2 területet foglal el 365 méter tengerszint feletti magasságban. Az amerikai régész, Helaine Silverman hosszú távú, többlépcsős kutatást is végzett, és írt a Nazca-társadalom teljes kontextusáról Cahuachiban, amelyet 1993-ban egy tanulmányban publikáltak.
A tudósok egykor azt gondolták, hogy ez a hely a Nazca állam fővárosa, de megállapították, hogy az állandó lakosság meglehetősen kicsi. Úgy vélik, hogy ez egy zarándokközpont volt, amelynek lakossága nagymértékben nőtt a nagy ünnepélyes eseményekhez képest.
Egy új kutatás azt sugallta, hogy a halmok közül 40 természetes domb volt, amelyet mesterséges építményekként módosítottak. A zarándoklat -elmélet alátámasztására a Cahuachi -i ritka lakosság régészeti bizonyítékai, a hely térbeli mintázata és a közeli Ica -völgyben található Yauca -i zarándoklat néprajzi bizonyítékai szolgálnak.
Gobekli Tepe
Göbekli Tepe régészeti lelőhely a mai Törökország délkeleti részén. A lelőhelyen végzett feltárások során a romok kiásásakor az emberiség eddig ismert legkorábbi körtemplomait tárták föl.
A régészek szénizotópos mérései alapján az építmény mintegy 12.000 éves, folyamatosan építették 4 ezer éven át a köröket egészen Kr.e. 8.200-ig.
Égből érkező pusztítót ábrázolnak az ősi szimbólumok.
Egy mini jégkorszakot kiváltó, pusztító üstökösbecsapódás okozott katasztrófát 13 ezer évvel ezelőtt – erről árulkodik egy Törökországban felfedezett, ősi kővéset. A rejtélyes szimbólumokat mostanában sikerült megfejteniük a tudósoknak.
A Kr.e.11.000-ben készített szimbólumok a „Keselyűkő” néven ismert oszlopra vannak vésve, és azt ábrázolják, hogy egy széttöredezett üstökös darabjai eltalálják a Földet. A képek között van egy fej nélküli ember is, ez arra utal, hogy a katasztrófában emberek is életüket vesztették – olvasható a New Scientist cikkében.
Az oszlopra a törökországi Göbekli Tepe régészeti lelőhely területén találtak rá a szakemberek. Sokáig kérdéses volt az itt elhelyezkedő létesítmény pontos funkciója, ám egyre több bizonyíték utal arra, hogy valószínűleg részben ősi obszervatóriumként funkcionálhatott..
Számítógépes szoftver segítette a tudósokat Az oszlopon szereplő ábrákat számítógépes szoftver segítségével sikerült megfejteni. A program az állatképeket – amelyek valójában asztronómiai szimbólumok – hozzárendelte a megfelelő csillagképekhez, emellett meghatározta az esemény pontos időpontját is, amely Kr.e.10.950-re tehető. Az ősi becsapódás tényét egy grönlandi jégmag is alátámasztja.
A kataklizma a Földön egy kisebb jégkorszakot váltott ki, ami nagyjából ezer évig tartott. A lehűlést valószínűleg egy széttöredező óriásüstökös becsapódó darabjai idézték elő – áll a felfedezést ismertető tanulmányban.
A kutatás eredményeit a Mediterranean Archaeology and Archaeometry című régészeti szakfolyóiratban közölték.
A 2003-ban végzett geomágneses vizsgálatok szerint legalább húsz kőgyűrű rejtőzik egymás mellett, látszólagos összevisszaságban a föld alatt. A kőoszlopok gigásziak, a legnagyobbak öt és fél méteresek, súlyuk 15 tonna körül van. A rajtuk levő domborművek állatokat ábrázolnak. A feltárt leletek jobb állapotban vannak mint az eddig ismert piramisok, annak köszönhetően hogy évezredekig a föld alatt voltak betemetve, egészen napjainkig.
A titokzatos Longyou barlangok
A kínaiak által az „ókori birodalom kilencedik csodájának” tartott és mindmáig felfedezetlen barlangok (szám szerint 24) még mindig megfejthetetlen rejtélyként léteznek. 1992-ben fedezték fel, de semmilyen történelmi utalást vagy bizonyítékot nem találtak arra a kérdésre, hogy hogy termeltek ki közel egy millió köbméter követ a barlangokból.
A 12000 éves hatalmas földalatti alagutak, Skóciától Törökországig terjednek
A 12 ezer éves járatok egy korai, igen fejlett eszközökkel rendelkező, letűnt európai civilizáció jelenlétét feltételezik, ahol a mindennapok messze nem a vadászatban és gyűjtögetésben merültek ki: bonyolult alagútrendszert vájtak – csak az a kérdés, hogyan csinálták, és miért. Németország területe alatt kőkorszaki járatok százait fedezték fel, melyek Európa-szerte folytatódnak, összekötve olyan távoli tájakat, mint Skócia és Törökország.
A Föld elveszett kontinensei, eltűnt civilizációk
A világ számos kultúrája mitikus földrészekről, elsüllyedt városokról és elveszett királyságokról beszél, amelyek meggátolták a felfedezés minden eddigi kísérletét. Lehetséges, ahogy ezek a titokzatos civilizációk jöttek és mentek, az idő múlásával tovább rejtőzködnek, amíg csak a modern régészet az AI segítségével majd fel nem fedezi őket. Az elfeledett területek, ha majd felfedezésre kerülnek, ősi struktúráik, rejtélyes hieroglifák és elfeledett műalkotások révén megvilágíthatják ősi kultúránkat.
Atlantis mitikus sziget volt, amelyről azt állították, hogy elsüllyedt az óceánba. Elsőként Platon említette 350 körül, aki egy gyönyörű szigetről írt az Atlanti-óceánon, amelyet a tenger egy nap és egy éjszaka elnyelt. Két könyvet írt a mitikus sziget történelméről és kultúrájáról.
Egy másik elsüllyedt város az Ys volt, amely legendák szerint az ősi korokban létezett, amikor települést építettek a franciaországi Douarnenez partjainál. A mítosz kijelenti, hogy Gradlon, a Cornouaille épített egy várost ezekben az időkben lánya, Dahut kérésére, aki szerette a tengert. Egy nap azonban egy magas hegy omlott össze Ys-en, és a várost az óceán mélyébe húzta.
Lemuria az elveszett föld neve, amely valahol az Indiai vagy a Csendes-óceánon található. A sziget nem legendán, hanem tudományos feltételezésen alapult. Noha a Lemuriat már nem tekintik érvényes tudományos hipotézisnek, okkult tanok fogadták el, amelyek szerint egy rejtélyes kontinens létezett az ókori világban, amely egy kataklizma során az óceán alá süllyedt.
Mu a 19. századi utazó, Augustus Le Plongeon által javasolt hipotetikus elveszett kontinens neve. Azt állította, hogy számos ősi civilizációt – például Egyiptom és Mesoamerica – Mu menekültjei hoztak létre, amelyeket az Atlanti-óceánon találtak (mások szerint a Csendes-óceán). Manapság a tudósok fizikailag lehetetlennek tartják a Mu fogalmát, azzal érvelve, hogy egy kontinens nem süllyedhet és nem pusztulhat el ezen előfeltétel által megkövetelt rövid idő alatt.
Avalon egy legendás sziget, amely az Arthur legendáiban szerepel. Először Geoffrey-ban, a Monmouth 1136-os „történelmi” beszámolójában szerepel a brit történelemben. A könyvében azt állította, hogy egy Anglia nyugati részén található titokzatos szigeten kovácsolták Arthur kardját, Excaliburt, és később menedékhelyként szolgált, miután Arthur megsebesült a Camlann-csatában. Az Avalont mindig is misztikus gyakorlatokkal és természetfeletti lényekkel társították.
Agartha egy legendás város, amelynek lakói állítólag a föld felszíne alatt laknak. Először nyugaton említette Alexandre Saint-Yves d’Alveydre, hogy ez a rejtett civilizáció védi a titkos ismereteket és a hihetetlen gazdagságot. A teozófusok Agarthát Tibet alatti barlangok hatalmas komplexumának tekintik, ahol astráknak nevezett természetfeletti lények laknak.
A tibeti és buddhista hagyományokban Shambhala egy ősi királyság, amely valahol a Belső-Ázsiában létezett. Különböző ősi szövegekben említik, a legrégebbi a Bön szentírások (amelyek nagymértékben megelőzik a buddhizmust). Mindannyian Shambhalat tiszta birodalomnak tekintik, amely a fizikai valóság szélén fekszik, összeköti ezt a világot a következővel (átjáró a fizikai és a szellemi birodalmak között). Csak a leginkább megvilágosult lények léphetnek be ebbe a paradicsomba (sőt, a tibeti lámák is életük nagy részét spirituális fejlődésben töltik, mielőtt megpróbálnák meglátogatni ezt a mitikus birodalmat).
A görög mitológiában a Hyperborea mitikus föld volt, amely „túl az északi szélen”. A görögök azt hitték, hogy termékeny paradicsom, amely Táracától északra fekszik, „ahol a Nap napi huszonnégy órán keresztül sütött” (ami a modern fülnek az Északi-sarkvidékre utal). Az is lehetséges, hogy a Hyperborea egyáltalán nem volt fizikai hely, mert Pindar görög költő szerint sem hajóval, sem gyalog nem találja meg a Hyperborea felé vezető csodálatos utat.
Thule-t először a klasszikus európai földrajzban említik, mint egy régiót, amely Nagy-Britanniától északra fekszik. A 19. század előtt sokan úgy gondoltak erre az északi rejtélyre, mint pokolra amelyet tomboló vulkánok vesznek körül a befagyott vadon közepén. Ezzel szemben a 18. század után bőséges földnek nevezték, ahol halakat bőségesen fogtak, és rengeteg legeltetés volt a hús és vaj előállításához. A Thule legendáját tehát úgy tekintik, hogy menny és pokol is. Az „Ultima Thule” kifejezés bármely távoli helyet jelöl, amely az „ismert világ határain” túl található.
Amikor a spanyol felfedezők megérkeztek Dél-Amerikába a 16. század elején, pletykákat hallottak egy elveszett El Dorado nevű városról, amely arannyal tele volt. A helyi folklór szerint minden alkalommal, amikor új uralkodót neveztek ki ebben a városban, aranyat és drágaköveket dobtak a Guativita nevű tóba. Ezt a tavat 1545-ben találták meg a felfedezők, akiknek sikerült eléggé leengedni annak szintjét, hogy száz darab aranyat találjanak a tó szélén. A tó tovább ürítésére tett kísérletek soha sem jártak sikerrel, és az arany városa továbbra is elveszett.
Paititi egy legendás inka elveszett város, amely megegyezett a nyugati utópiával. Azt állították, hogy gazdag az élelmiszer és ásványi anyagokban. A folklór ezt az elfelejtett várost valahol Peru, Bolívia északi részének vagy Brazília délnyugati részének esőerdőjébe helyezi. A Paititi legendája Inkarri kulturális hős története körül forog, aki a Q’ero és Cusco megalapítása után visszavonult Pantiacolla dzsungeljei felé, hogy napjainak hátralévő részében Paititi menedékvárosában élhessen.
Brasil egy fantomsziget, amely állítólag Írország nyugati részén fekszik az Atlanti-óceánon. Azt írják le, hogy örök ködbe öltöztetik, kivéve hétévenként egy napot, ahol hihetetlen szépsége szabad szemmel láthatóvá válik. Expedíciók indultak Bristolból 1480-ben és 1481-ben, hogy megkeressék a szigetet – de semmit sem találtak. Aztán 1674-ben John Nisbet kapitány azt állította, hogy Írországba utazva megtalálta a szigetet. Leírta a furcsa fekete rágcsálókat és egy varázslót, akik egy kő kastélyban éltek. Alexander Johnson kapitány nyomkövetési expedíciója szintén megtalálta Brasilt, megerősítve ugyanezeket az eredményeket. De aztán Brasil visszatért a láthatatlan, rejtélyes énjéhez. Azóta csak néhány észlelés történt az eltelt évszázadok alatt.
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is!
A FÖLD ŐSI CIVILIZÁCIÓS TÖRTÉNELME – EGY FÖLDÖNKÍVÜLI SZEMSZÖGÉBŐL
Több száz millió ember hallott már róla – azonban közülük csak páran tudják a konkrét igazságot.
– Külön ajánljuk szíves figyelmetekbe a cikken belül a 9. fejezetet.
– Valamint a többi fejezet, az összes írás egészében véve – ” Nem rövid és könnyű pár soros olvasmány, de mindenképpen érdemes végigolvasni figyelmesen és türelmesen. Majd azután elgondolkozni a dolgokon — lesz pár dolog…”
Információ: A Föld ősi civilizációs történelme – Egy földönkívüli szemszögéből
TROODON
Galaktikus Rulett / A Második Váltás – BIZTOS HOGY CSAK A SZERENCSÉN MÚLT??
Ha 22 másodperccel előbb vagy később érkezik az a bizonyos aszteroida (pár száz kilométerrel arrébb, az Atlanti vagy a Csendes-óceánban landol) akkor minden másként alakul a bolygón.
TROODON — Alternatív történelem – Haladóknak
Információ: Csak 2×22 másodpercen múlt…. / TROODON
EGY BIZTOS: EZT EMBER NEM ÉPÍTHETTE – VAGY MÉGIS?
A megalitikus építmények
Ez egy nagyon nehéz és bonyolult téma, már az alapoktól kezdve több szempontból is
- Ki tervezte?
- Miért építették?
- Hogyan építették?
- Milyen célt szolgáltak?
- Milyen társadalom építette?
Azt hogy óriások éltek a földön több dolog bizonyítja
- A Biblia kánonba felvett szövegei, a muszlim írások a Korán, és a hindu írások
- A világ minden részén található megalitikus kőépítmények
- Hatalmas méretű faragványok, megmaradt szobor részletek
- Yonaguni (japán) tenger alatti leletek
- Perui, bolíviai, chilei megalitikus építmények
Megfigyelve a megalitikus építményeket, a következő dolgok szembetűnőek
Elméletileg lehetséges megépíteni a megalitikus építmények zömét, mégis van néhány dolog, ami lehetetlen: a baalbeki kőterasz 1.500 tonnás alapköveinek mozgatása, a Shoria hegység építményeiben lévő 3.000 tonnás köveknek a felemelése és elhelyezése, az egyiptomi, 15-20 méteres, egytömbű kőkolosszusok felállítása.
Habár a megalitikus építmények köveinek mozgatói az óriások lehettek, mégis, az építmények kialakításában emberléptékű dolgokat is találunk ( pl. vannak óriásméretű ajtók, termek, de vannak ember méretű ajtók, járatok, lépcsők is ). Az építményeket az óriások és az emberek is használták.
Hogyan viszonyítsuk a megalitikus építményeket az Özönvízhez ? Valószínűleg egyeseket az Özönvíz előtt alkották és másokat az Özönvíz után. Lehetséges hogy az egyiptomi és libanoni építmények nagyjai az Özönvíz előttiek, míg az amerikai építmények az Özönvíz utániak. Megfigyelhetjük, hogy a Gízai piramis burkolata olyan, mintha víz mosta volna le és csak a víz feletti rész maradt volna meg (habár azt állítják, hogy a helyi lakók hordták el). Ugyanakkor több kutató is megállapította, hogy a Szfinx szobor alja olyan mintha tengervíz koptatta volna el. Vajon nem az Özönvíz volt az?
Az Özönvíz után az erőre kapott emberek elfoglalták és kultúrájuk részévé tették a megalitikus építményeket. Rávésték feljegyzéseiket, kiépítették papjaik által a saját kultuszaikat, stb. Ezért aztán az ősi kultúrák nyomai mára már összekeveredtek.
Információ: Egy biztos: ezt ember nem építhette – vagy mégis?
AZ IDŐKAPSZULÁK NYOMÁBAN
A világ érdeklődése a piramisokban rejlő különleges energia felé irányul egyre jobban az utóbbi időben.
Mert az már nyilvánvaló hogy nem temetkezési célra szolgáltak.
A világ összes kontinensén alkalmazták ezeket a titokzatos építményeket, melyekből több ezer vár még felfedezésre, most csak a szárazföldön nézzünk körül.
Amik ” természetesen csak hegyek ” – a tudomány mai állása szerint – és csak fantáziáló hóbortos régészek, és amatőr laikusok képzelnek bele mesterséges alkotást, netán még piramisokat is pláne…
Az a pár pedig amit már valahogy nagy nehezen engedélyt szerezvén kiástak a föld alól, – ” az nem jelentős kérem tisztelettel ” – a dogmatikusok lesöpörnek mindent, vagyis akarják, de néha nem sikerül szerencsére mert a zsenit aki még ráadásul kitartó is azt nem lehet egykönnyen megállítaniuk. / ” Trója is csak gyerekmese, legenda volt kérem,,, — micsoda,,, hogy mégis létezett ??? — Na de akkor biztos nem volt jelentős, csak egy kis település ahol pár évig élt néhány ember….stb. “/
Kilenc (!) város települt egymásra az idők során, mint az kiderült az ásatások alatt. De csak nagyon nehezen dőlt meg a dogma, és lett átértékelve, átírva a történelem erre vonatkozó tudományosan elfogadott álláspontja még ezek után is.
És ez csak viszonylag kis ügy volt, lokális, akkor képzelhetjük milyen a helyzet globális szinten.
És el is érkeztünk a mostani fő témánkhoz, tehát ismét: Minden kommentár nélkül – senkit sem akarván meggyőzni, befolyásolni az általa iskolai történelem órákon tanult, és eddig megszerzett ismeretében – csak nézzük ezt a pár képet, és gondolkozzunk. – ” Ezek ugye csak hegyek, szép kis hegyek és dombok “…. Kezdődjék hát az utazás kontinenseken át!
Információ: Az Időkapszulák Nyomában
Akakor, a titokzatos elveszett város Amazóniában
A legenda szerint civilizációjukat Kr.e. 13000-ben alapították a kékesfekete hajú és szakállú fehérek, akik más naprendszerből származtak, de hasonlóak voltak az emberekhez, kivéve hogy hat ujjuk volt. Akakor, a titokzatos elveszett város Amazóniában olyan titkokat rejt magában, amelyek megfejthetik az El Dorado rejtélyét.
Információ: Akakor, a titokzatos elveszett város Amazóniában
Yonaguni Monument – Ősi víz alatti város vagy természetes képződmény?
Az emberi civilizáció története még sok titkot rejt.
Abban az értelemben, hogy fogalmunk sincs arról, milyen messzire nyúlik vissza a civilizációnk eredete. Az emberi civilizáció – mai tudományos főirányzat szerint – legkorábbi példái az ókori Sumériában (Irak) találhatók, nagyjából 4400 évesek.
Az ember alkotta tárgyak, épületek, szimbólumok funkciója, keletkezési körülményei, célja átlagosan már két – háromezer év távlatában is homályba vész. Sok dologról azt sem tudjuk hogyan tervezték és miért építették őseink.
A Földünk felületének 71%-át víz borítja. Ezért is nevezik kék bolygónak. Egyértelmű hogy a klímaváltozás mindig is közvetlen hatással volt az emberiségre.
Kr. e. 7500-5000 között özönvizek voltak a Földön, nagyon sok helyen és jelentős változásokat hoztak létre.
A tengerszint emelkedésével világszerte megváltoztak a tengerek partvonalai. A Beringia szubkontinens eltűnt, akárcsak az ázsiai szárazföldet, Japánt és Indonézia nagy szigeteit összekötő földhidak, például a Szunda-föld.
Örökre megszűnt a szárazföldi kapcsolat Ausztrália és Új-Guinea között, India és Ceylon, továbbá Afrika és Madagaszkár között. A világon mindenhol nagy tengerparti régiók kerültek víz alá, amelyek korábban lakott területek voltak.
Kr.e.5.500 körül csobogás hallatszott a Boszporusznál, majd a víz a Niagara-vízesésnel 400-szor hatalmasabb erővel tört át, ami az európai történelem legnagyobb árvízi katasztrófájának kezdetét jelezte. Az egykori nagy édesvizű tóból a Fekete tenger lett. Ezt az özönvizet sokan a Gilgames eposz történetével és a bibliai özönvízzel kötik össze. A korai történelmi időszakból a tengerek melletti kultúrák maradványai azóta a tenger alatt fekszenek eltemetve. Nagyon keveset ismerünk közülük, többségük a víz alatt van több ezer éve már, és várja hogy egy napon majd felfedezzük őket.
Yonaguni Monument
Abban mindenki egyetért, hogy a Yonaguni Monument kb. 10.000 évvel ezelőtt kerülhetett víz alá, egy akkoriban bekövetkezett nagyobb földrengésnek, és szökőárnak köszönhetően. Akik az emberi eredetet látják ebben az objektumban ezzel magyarázzák annak a civilizációnak az eltűnését, amely létrehozta a rejtélyes építményt.
Amennyiben azoknak a kutatóknak van igaza, akik a víz alól felhozott leleteiken jeleket, állatfigurákat, írást vélnek felfedezni, akkor egy olyan civilizáció létezésének ténye hiányzott eddig a kollektív tudásunkból, amely képes volt hatalmas sziklatömbök kifaragására, majd nyomtalanul eltűnt a tengerben.
Ami miatt ez az oldal kissé nehezen illeszkedik az idővonalunkba, azon egyszerű tény, hogy az emberi települések Japánnak ezen a részén egyszerűen nem értek el ilyen szintű tervezést és kifinomultságot. A vadásztársaságok voltak az egyetlenek, amelyekről azt mondták, hogy ezeken a szigeteken kóboroltak, és amelyek közül nem bizonyították, hogy rendelkeztek volna az építőipari -mérnöki know-how-val az ilyen hatalmas erődítmények faragásához.
Ez csak azt sugallhatja, hogy a társadalmak ebben az időszakban és a térségben sokkal fejlettebbek voltak, mint azt korábban gondoltuk. Talán van egy hatalmas fejezet a történelemkönyvekben, ami teljesen kimaradt, és csak arra vár, hogy az új ismereteket az emberi civilizációról betöltsék.
Információ: Yonaguni Monument – Ősi víz alatti város vagy természetes képződmény?
EGYSZERŰSÍTHETETLEN ÖSSZETETTSÉG — AZ EVOLÚCIÓ BUKTATÓJA
Véletlen evolúció vagy intelligens tervezés?
Az emberiség amnézia faj, a Föld bolygó erős mágneses terének következtében. Soha nem fognak leutánozni a Földön egy sejtet. Molekuláris szintem működő gépezetek. Itt tart a robotika a világegyetemben, csak a földi népesség az amnéziás állapota miatt nem fogja fel.
Ahhoz, hogy megértsük az élet reális voltát, ahogyan az a molekuláris biológiában feltárul, egymilliárdszorosra fel kell nagyítanunk egy sejtet, hogy húsz kilométeres legyen az átmérője, és hasonlítson egy óriás kör alakú űrhajóhoz, amely elég nagy ahhoz, hogy beborítson egy nagyvárost, amilyen London vagy New York.
Ekkor egy olyan tárgyat látnánk, amely úgy van megformálva, hogy páratlan összetettségű és alkalmazkodó legyen. A sejt felszínén több millió nyílást látnánk, mint amilyenek egy hatalmas űrhajó fedélzeti nyílásai, melyek kinyílnak és becsukódnak, hogy lehetővé tegyék az anyagok folyamatos ki- és beáramlását.
Ha belépnénk az egyik ilyen nyíláson, a csúcstechnológia és az elképesztő összetettség világában találnánk magunkat. Végtelen, rendkívül jól megszerkesztett folyosókat és csatornákat látnánk, amelyek a sejt belső felületétől minden irányba elágaznak; némelyik a sejtmagban lévő központi memóriabankhoz vezetne, míg mások a szerelőtelepekhez és a feldolgozóegységekhez vezetnének.
Maga a sejtmag egy hatalmas, több mint egy kilométer átmérőjű, gömbölyű helyiség lenne, amely egy geodéziai kupolára hasonlít, s ennek belsejében a DNS-molekulák több kilométeres, spirális láncait látnánk, melyek mindegyike rendezett sorokban, szépen halomba lenne rakva. A termékek és a nyersanyagok óriási választéka szépen elrendezett módon egyik helyről a másikra haladna a sokféle csatorna mentén a különböző szerelőtelepekről és vissza, a sejt külső területén.
Csodálkoznánk azon, hogy a sok, látszólag végtelen csatorna mentén látható oly sok tárgynak a mozgásában micsoda irányítás rejlik, s mind tökéletes összhangban van egymással. Bármilyen irányba tekintenénk, mindenféle robotszerű gépeket látnánk magunk körül.
Észrevennénk, hogy a sejt működéséhez szükséges alkotóelemek közül a legegyszerűbbek — a fehérjemolekulák — meglepő módon a molekuláris gépezet összetett darabjai, melyek mindegyike körülbelül háromezer atomból áll, s ezek rendkívül szervezett, háromdimenziós térszerkezetben lennének elrendezve.
Még inkább elcsodálkoznánk, amikor ezeknek a bizarr molekuláris gépeknek a különösen megfontolt tevékenységeit néznénk, főleg amikor megértenénk, hogy az összes megszerzett fizikai és kémiai ismereteink ellenére egy ilyen molekuláris gép megformálásának a feladata, azaz egyetlen működő fehérjemolekuláé, jelenleg teljesen meghaladja képességeinket, és valószínűleg nem is fogjuk megvalósítani.
A sejt élete mégis több ezer, feltétlenül több tízezer, valamint valószínűleg több százezer különböző fehérjemolekula koordinált tevékenységétől függ.
Információ: Véletlen evolúció vagy intelligens tervezés?
Időkapu | Múlt – Jövő
Üdvözlet Kedves Látogató!
Most elindulunk egy időutazásra, emberi léptékkel nehezen felfogható időskála lesz amin utazunk. Ahol nem évszázadok, évezredek, hanem 10-30 millió év egy beosztás. Nagy távolságok, méretek és hatalmas erők, csodálatos élőlények, helyszínek, valamit érdekes információk várnak ránk.
Térben és időben nagy utat fogunk megtenni a Föld születésétől egészen a távoli jövőig.
Információ: Időkapu | Múlt – Jövő
NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
Intercontact Marketing Network 