Az állandó települések kialakulása szinte egyidős a növénytermesztés és az állattenyésztés kialakulásával. Az első települések a falvak voltak, melyeket a földművelők hoztak létre. Ma is a falvakban él Földünk lakosságának fele.

Több évezredes történetük során a településeknek világszerte számos típusa alakult ki, melyek történelmi korokat és földrajzilag eltérő adottságú térségeket egyaránt jellemeznek. Ebből következik, hogy osztályozásuk többféle logikát követve, rendkívül sokféle szempont szerint lehetséges.

A települések nagyságrendi csoportosításának az alapja a népességszám. Ugyanakkor a településrendszerek különbözősége miatt a településnagyság mást-mást jelent a Föld különböző országaiban. Nálunk, Magyarországon a kisvárosok népességszáma 5-20 ezer fő, Kínában ez a szám 100-200 ezer fő.

Ennek ellenére az áttekinthetőség miatt szükséges a csoportosítás. A településrendszerek különbözősége miatt többféle hazai és nemzetközi csoportosítás lehetséges.

Gyakran használt megközelítés a népességszám alapján történő város, illetve falumeghatározás, mely igen sokféle lehet. Az ENSZ kategóriái szerint a városokról 20.000 fő felett beszélhetünk.

A nálunk elfogadott rendszer a településeket a következő kategóriákra osztja:

Népességszám szerint
Metropolis / 1 millió fő felett
Nagyváros / 100 ezer felett
Középváros / 20-100 ezer között
Kisváros / 5-20 ezer között
Község / 5 ezer alatt
Nagyfalu / 2-5 ezer fő
Középfalu / 1–2 ezer fő

További típusok
Kisfalu / 500–1000 fő
Aprófalu /100–500 fő
Törpefalu /100 fő alatt

Most a legkisebb településekből mutatunk be néhányat.

Varázslatos törpefalvak gyönyörű vidéki környezetben

PATCA (54)

Patca egyutcás zsáktelepülés, a Szilvásszentmárton-Kaposvár közútba torkolló bekötőúton közelíthető meg. A faluból kiinduló, ill. áthaladó gyalogos és kerékpáros túraútvonalak több somogyi, sőt dunántúli településsel összekötik Somogyország eme gyöngyszemét.

Patca a Zselic tündérszép táján várja a látogatókat egy szép református templommal és a hagyományokat őrző Katica Tanya élményközponttal. A falut körülvevő erdők, dombok lábánál több forrás található, amelyek hűsítő vizét a Csörge-patak gyűjti össze, és a falu végén fekvő Katica-tóba vezeti le.

2001-ben kezdődött az aktív turizmus úttörőjének számító Katica Tanya fejlesztése. Ez a létesítmény ma kb. 160 főnyi szálláshellyel, Magyarországon egyedülálló bemutatógazdasággal, lovagvárral, a hangulatos Katica-tóval és szabadidős programok tucatjaival várja a látogatókat.

A falu lakóinak száma: 54 fő. Az aktív lakosság nagyobb része erdészeti, mezőgazdasági tevékenységből él, kisebb részük a közeli megyeszékhelyre jár dolgozni.

ÓBUDAVÁR (50)

Óbudavár nemcsak Veszprém megye, de az ország egyik legkisebb települése is a maga 50 fős lakosságával.  A törpefalu a Balatontól 8 km-re a festői szépségű Nivegy-völgy északi csücskében fekszik, Zánka és Nagyvázsony települések között félúton.

Erdők, rétek, szőlős területek, hegyek, völgyek ölelik körbe. A rendezett környezet, a jó levegő, a gyönyörű panoráma nagyszerű túrákat tesz lehetővé a környéken.

GARÁB (50)

Garáb a Cserhátvidék egyik legszebb és legmagasabban fekvő zsáktelepülése, amely a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el. Jelenleg 50 fő lakja, a zsákfalu lakóépületeinek több mint fele hétvégi házként működik. A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos Garáb.

Turisták által is kedvelt környezetben, erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik meg. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide.

MURGA (41)

Murga kétutcás völgyfalu, egy jellegzetes dél-dunántúli település. Természeti szépségekben gazdag, a Dunántúli-dombság részét képező Tolnai-hegyhát lágy völgyeibe simulva fekszik.

Első írásos említése 1446-ból származik, Morga néven. Ekkor a Morgai család birtoka volt. A középkori település a török hódoltság ideje alatt elpusztult és lakatlanná vált.

A 18. században először rácok, majd 1745-ben Kalaznó környékéről hesseni eredetű evangélikus német telepesek érkeztek a faluba. Az aprófaluban jelenleg 41 lakos él.

2023-ban a templom felújítása közben szenzációs lelet került elő, egy időkapszula.

Kinyitották a murgai templomban talált több mint 200 éves időkapszulát.

2023 december 8-án szenzációs lelet került elő: a murgai evangélikus templom felújítása során megtalálták azt az emlékkövet, mely az átadáskor, 1796-ban készült. A kő tulajdonképpen egy kinyitható ládika volt, rajta feliratokkal, benne pedig egy időkapszulával. A felújítást koordináló Balogh Margit történész akkor kivételes ritkaságnak nevezte a leletet, amely az utóbbi 227 évben az oltár mögött, egy lefalazott kis fülkében pihent.

A 80 kilogrammos kő szarkofágban megtalált időkapszulát egy lefalazott kis fülkében rejtették el, az oltár mögött.

Talán a murgai templom gondnoka, egy 90 év feletti néni lehetett az egyetlen, aki még tudott arról, hogy milyen kincset rejt Isten házának fala, ő sem emlékezett azonban már pontosan a legendákra. 2022-ben elhunyt, és sírba szállt vele az a kevéske emlék is, ami még megmaradt az öregekben az időkapszuláról.

Ezért aztán igazi történeti-tudományos szenzáció lett, hogy nemrégiben megtalálták az ereklyét, teljesen véletlenül, néhány napja pedig különleges biztonsági intézkedések közepette ki is nyitották az 1700-as évekből ránk maradt üvegtartályt.

A templom felújítása közben figyeltek fel a munkások arra, hogy az egyik helyen vastagabb volt a falazat. Amikor megbontották ezt a részt, egy kőszarkofág került elő belőle, rajta feliratokkal és az 1796-os évszámmal.

Amikor kinyitották a ládikát, egy üvegcsét találtak benne. Már kívülről látszott, hogy valamiféle papírokat és érméket rejt az edény, ám csak kívülről nézve találgathatták, pontosan mi is lapul benne. Azután a fővárosi levéltár szakembereihez került a lelet, és felnyitották a befőttesüvegre emlékeztető tartóedényt. Fémkupakkal volt lezárva, amit viaszos pecséttel vontak be, ez volt az első alkalom, hogy a levéltárban felnyitottak egy ennyire idős időkapszulát.

Először az érméket vették ki belőle, 25 darab fémpénz került elő. Majd a papírosok következtek, amik elég rossz állapotban voltak, hiszen az üveg lezárása után bent maradt a levegőben lévő pára is, ami nem használt nekik.

Az időkapszulán 1796-os dátum állt, benne papírokat, érmét találtak.

A kapszula felnyitása nagy szaktudást igényelt, hiszen borzasztó sérülékeny lehetett a tartalma. A pénzek közt találtak olyat, ami a török hódoltság idejéből származott, de a nagy meglepetést a papírok okozták. Több rétegben voltak bent, és mint kiderült, több korszakból származtak. Az első, ami most még gyakorlatilag olvashatatlan, tulajdonképpen darabokra hullott. Évszázadokkal ezelőtt került oda, helyreállítása a restaurátorok feladata lesz majd.

Kiderült azonban, hogy száz évvel a fiola első lezárása után 1896-ban egy püspöki látogatás során újra kinyitották és ekkor is elhelyeztek benne néhány pénzérmét, valamint egy újabb írást. Ezután visszafalazták, majd további 70 évet kellett várni arra, hogy megint elővegyék. 

A hatvanas években ugyanis újra megtalálták, felnyitották, de megint visszafalazták – erre emlékezett a templom idős gondnokasszonya, aki azonban már nem tudta, mit rejt a fal, csak annyi rémlett neki, hogy valami lapul valahol, de hogy valójában hol és mi, az teljesen feledésbe merült. Így lett legendává az évtizedek során a murgai időkapszula, amiről most kiderült, hogy valóban létezik.

ZALASZOMBATFA (38)

A 38 fő lakosú Zalaszombatfa a magyar–szlovén határon fekszik. Gazdag növény- és állatvilág veszi körül: a tölgyfák, nyárfák, kökény- és csipkebogyóbokrok között szarvasokat, vaddisznókat és ragadozó madarakat is láthatnak az ide kirándulók.

A horgászat kedvelőinek is ideális ez a kis község, ugyanis az egykori kavicsbányákat átalakították halastavakká, amelyekben süllők, amurok, harcsák, csukák és pontyok élnek.

TORNABARAKONY (23)

A mesés kis Tornabarakony az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység közelében levő apró zsákfalu. Hagyományos házai és festői környezete mindig lenyűgözi a túrázókat. A domború vidék tetejéről tiszta időben még a Tátra havas csúcsai is látszanak.

Miskolctól 70 kilométerre terül el a csodaszép patakvölgyben, a láthatáron hegyvonulatoktól ölelve. A település szinte teljesen elnéptelenedett, a tavalyi évben 23 fő lakta.

TERESZTENYE (21)

Teresztenye az aggteleki nemzeti park közvetlen közelében helyezkedik el. Kiváló a nyugodtságra vágyók illetve a túrázást kedvelők számára. A környéken sok látnivaló található, Rudabányai ősember élőhelye, aggteleki nemzeti park nevezetességei. A  21 fős lakosságú zsákfaluban tornácos parasztházak sorakoznak.

PERECSE (17)

Perecse törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, közvetlenül a szlovák határ mellett, a Kelet-Cserehát északi dombvidéken. A gazdag történelmi múlttal rendelkező település kevés lakost számlál, 17-en laktak itt 2024-ben.

DEBRÉTE (14)

Az ország egyik legkisebb falva az Északi-középhegység gyöngyszeme, a legcsendesebb településnek is tartott Debréte, ahol 14-en élnek. Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északra, a szlovák határtól 6 kilométerre fekszik.

IBORFIA (13)

Iborfia törpefalu Zala vármegye középső részén, a Zalai-dombság szívében, a Göcsej lankái közt. A település a középkor óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. Emiatt lett a falu Magyarország legkisebb lakónépességű, önálló önkormányzattal rendelkező települése, 2014-ben mindössze nyolc fő lakossal.

Jelenleg 13 lakosa van. A falu közbiztonságáról Gellénháza körzeti megbízottja gondoskodik. A településre nem vezet országos közútnak minősülő út, nem működik benne semmilyen állandó kereskedelmi egység, posta vagy polgárőrség, ugyanakkor a különböző vállalatok által működtetett mobilboltok járművei rendszeresen érintik a községet.

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ. Látogasd meg ezt a további pár oldalt is! 

A Korall-kastély rejtélye

A floridai Homesteadtől északra van egy komplexum, amelyet joggal nevezhetünk a világ egyik rejtélyes helyének. Ez a Korall-kastély, amelyet egy titokzatos ember épített, Edward Leedskalnin.

A világ minden tájáról érkező tudósok még mindig nem értik, hogyan sikerült egy olyan komplexumot felépítenie, amelynek össztömege meghaladja az 1000 tonnát, és ezzel  kapcsolatban  a legfantasztikusabb feltételezések vannak.

Az építés titokzatosságát csak növelte hogy általában éjszakánként dolgozott, és akkor is teljesen egyedül, amikor egyetlen kíváncsi szem sem figyelhette meg. Ugyanakkor egyszerű eszközöket használt, amelyek többsége házi készítésű volt.

Maga Leedskalnin, egyik kortársának kérdésére: “Hogyan sikerült egyedül ilyen grandiózus létesítményt felépítenie?” azt válaszolta, hogy ismeri az egyiptomi piramisok építésének titkát.

Információ: A Korall-kastély rejtélye

Birodalmak, városok, uralkodók

Birodalmak, városok, uralkodók tűntek fel, majd idővel, évszázadok, évezredek múltán eltűntek a legendák és az emlékezet pókhálós foszlányában, az utókor számára csak néhány régészeti leletet hagyva maguk után. Főként a víz vagy más erőforrás hiánya, és a háborúk vezettek az ókori nagyvárosok tündöklésének a végéhez vagy épp az eltűnésükhöz.

Teljesen megdöbbentő, egyes dolgok hogyan épültek fel

• Hogyan mozgatták a régiek ezeket a hatalmas köveket?
• Hogyan szállították akár 200 km. távolságra is a bányáktól, folyókon át, dombokon fel?
• Hogyan emelték fel őket?
• Hogyan faragták és illesztették őket ilyen tökéletesen?
• Hogyan tudták a logisztikát megszervezni?
• Hogyan tudták ennyire időtállóan és precízen megtervezni az építményeket?
• Hogyan rendelkeztek az őskor végén, – ókor elején ennyire komplex tudással?
• Hogyan ugorhatott ekkora nagy szintet az akkori emberiség, kőbalta-fadárda, jobb esetben már a bronz véső technológiai fejlettségről az obeliszkek, monolitok, megalitikus építmények létrehozásáig?
• Hogyan lehetséges szinte egyidejűleg  abban az időben a bolygó kontinensein ez a technológiai ugrás? (Akkoriban nem volt még gyors információ áramlás – internet, rádió, tv, email, stb.)
• Hogyan lehetséges az, hogy ezekre a kérdésekre a mai napig nincs válasz?

Információ: HOGYAN ?

” És egyszer s mindenkorra elmondhatom, gondosan mérlegelve szavaimat, hogy a világ egyetlen részén sem láttam olyan matematikai pontossággal és csodálatra méltó készséggel vágott köveket, mint Peruban (fenti képek). Azonban Peru egyetlen részén sem volt olyan, amely felülmúlná azokat, amelyek szétszórva vannak a bolíviai Tiahuanaco síkságán. A síkságon szétszórt kőtömbök szinte mindegyikén láthatók az úgynevezett T-bilincs befogadására készült vágások, és a kerek lyukak a fémcsapok befogadására, amelyek a tömböket függőlegesen a helyükön tartják.”

Puma Punku („Puma kapu”) egy hihetetlen pontossággal megmunkált, hatalmas monolitokból álló komplexum Bolíviában.

Puma Punku két legnagyobb rejtélye

Puma Punku két legnagyobb rejtélye a szállítás, valamint a kőművesmunka. A tömbök rendkívúl súlyosak. A vörös homokkő és az andezit köveket olyan pontosan vágták el, hogy tökéletesen illeszkednek egymáshoz és ezáltal külön rögzíteni sem kell őket, tehát habarcsot sem használtak. Megdöbbentő az a technikai finomság és precizitás, ami ezekben a kőtömbökben megjelenik. Még egy borotvapenge sem fér el a sziklák között. Ezeknek a blokkoknak egy része a  21.századi technológiát alkalmazó minőségben készült, ami lehetetlen. Olyan lyukakat fúrtak a tömbökbe, amelyek tökéletesek, és mindezt fúrók és gépek nélkül. És mindezt egy olyan civilizáció érte el, amelynek nem volt írásrendszere, és nem volt tisztában a kerék létezésével sem.

A Puma Punku falainak összeszerelésekor minden követ finomra vágtak, hogy összefonódjanak a környező kövekkel, és a tömbök puzzle-ként illeszkednek egymáshoz, mindezt habarcs használata nélkül. Mérnöki technikával az alsó kő tetejét úgy vágták egy bizonyos szögben, hogy a másik kő tökéletesen elhelyezkedik a tetején, tökéletes szögben vágva és illesztve. Az a pontosság, amellyel ezeket a szögeket felhasználták a süllyesztett kötések létrehozásához, a kővágás rendkívül kifinomult ismeretére és a leíró geometria alapos megértésére utal. Sok illesztés annyira pontos, hogy még egy borotvapenge sem férne a kövek közé. A blokkokat olyan pontosan vágták le, hogy az előregyártás és a tömeggyártás technológiáját sugallják, amelyek messze megelőzik a Tiwanaku több száz évvel későbbi inka utódait.

A kövek mamut méretűek. Méretük miatt a Puma Punkuba történő szállítás módja a templom felfedezése óta egy másik rejtély. A kémiai elemzések azt mutatják, hogy a vörös homokkőtömböket egy meredek lejtőn szállították fel a Titicaca-tó közelében lévő kőbányából, nagyjából 10 kilométerre. A kőburkolatokhoz és faragványokhoz használt kisebb andezit tömbök a Copacabana-félszigeten található kőbányákból származtak, körülbelül 90 kilométerre a Titicaca-tó túloldalától. Kerekek nélkül…meredek hegyeken és dombokon felfelé….

Mind a tervezés, mind a kivitelezés, munkaszervezés, a nagy súlyú kőtömbök megmunkálása, szállítása, valamint az óriás puzzle kirakása, és hogy ezt melyik akkor civilizáció tudta kivitelezni…nos, mindez egyenlőre további rejtélyek sora a két legnagyobb után.

Információ: Puma Punku két fő rejtélye

A megalitikus építmények 

Ez egy nagyon nehéz és bonyolult téma, már az alapoktól kezdve több szempontból is

• Ki tervezte?
• Miért építették?
• Hogyan építették?
• Milyen célt szolgáltak?
• Milyen társadalom építette?

Azt hogy óriások éltek a földön több dolog bizonyítja

• A Biblia kánonba felvett szövegei, a muszlim írások a Korán, és a hindu írások
• A világ minden részén található megalitikus kőépítmények
• Hatalmas méretű faragványok, megmaradt szobor részletek
• Yonaguni (japán) tenger alatti leletek
• Perui, bolíviai, chilei megalitikus építmények

Ezek azt bizonyítják, hogy az óriások hatalmas, akár ezer tonnás kőtömböket is kivágtak és elszállítottak az özönvíz előtti korszakban. Az későbbi egyiptomi megalitikus szobrok azért fontosak, mert a vezető szerepet betöltő óriásokat ábrázolják. A Szentírás a méreteket és az arányokat is megadja, az óriások mérete általában 4-8 méter között volt, amint azt az egyiptomi kőszobrokon is látni. Testi erejük tudatában kegyetlenek voltak. Valamint hatalmas testüknek nagyok voltak az anyagi szükségletei. Ebből következik, hogy nagyszabású kiszolgálásra volt szükségük az élelmezés és a ruházat terén.

Tehát, valószínűleg az óriások hozták létre az első rabszolgatartó társadalmat, amelyben az emberek folyamatosan robotoltak, hogy előteremtsék az óriások szükségleteit és ha nem engedelmeskedtek, akkor a büntetés az azonnali halál volt. Az egyiptomi szobrokon megfigyelhetjük hogy az óriások keze ökölbe van szorítva. Az oroszlánt használják mint az erő szimbólumát. Az óriások hozhatták létre a megalitikus építményeknek egy részét, főleg a nagyon nagy súlyú és méretű dolgokat.

Az Özönvíz katasztrófájának ideje alatt nyugatra az amerikai magaslatok felé menekültek. Könnyen észrevehető, hogy a megalitikus kultúra egyfajta torzabb, gyengébb formája, leginkább Közép- és Dél-Amerikában található ( Mexikó, Peru, Chile és Bolívia). Ugyanakkor valószínűleg egyes magaslatokon, tutajokon vagy más eszközökön több óriás menekülhetett meg az Özönvíztől és fennmaradt a fajuk egészen Mózes, sőt Dávid idejéig. A óriások végül teljesen kipusztultak az elegendő élelem hiánya miatt, valamint a megerősödött és egyre intelligensebb emberi társadalmak által, melyek legyőzték a nyers erőt.

Megfigyelve a megalitikus építményeket, a következő dolgok szembetűnőek

Elméletileg lehetséges megépíteni a megalitikus építmények zömét, mégis van néhány dolog, ami lehetetlen: a baalbeki kőterasz 1.500 tonnás alapköveinek mozgatása, a Shoria hegység építményeiben lévő 3.000 tonnás köveknek a felemelése és elhelyezése, az egyiptomi, 15-20 méteres, egytömbű kőkolosszusok felállítása.

Habár a megalitikus építmények köveinek mozgatói az óriások lehettek, mégis, az építmények kialakításában emberléptékű dolgokat is találunk ( pl. vannak óriásméretű ajtók, termek, de vannak ember méretű ajtók, járatok, lépcsők is ). Az építményeket az óriások és az emberek is használták.

Hogyan viszonyítsuk a megalitikus építményeket az Özönvízhez ? Valószínűleg egyeseket az Özönvíz előtt alkották és másokat az Özönvíz után. Lehetséges hogy az egyiptomi és libanoni építmények nagyjai az Özönvíz előttiek, míg az amerikai építmények az Özönvíz utániak. Megfigyelhetjük, hogy a Gízai piramis burkolata olyan, mintha víz mosta volna le és csak a víz feletti rész maradt volna meg (habár azt állítják, hogy a helyi lakók hordták el). Ugyanakkor több kutató is megállapította, hogy a Szfinx szobor alja olyan mintha tengervíz koptatta volna el. Vajon nem az Özönvíz volt az?

Az Özönvíz után az erőre kapott emberek elfoglalták és kultúrájuk részévé tették a megalitikus építményeket. Rávésték feljegyzéseiket, kiépítették papjaik által a saját kultuszaikat, stb. Ezért aztán az ősi kultúrák nyomai mára már összekeveredtek.

Néhány feltárt megalitikus építmény

Napjainkban már nagyon sok megalitikus komplexumot tártak fel és kutattak át. Ebből a szempontból a mai kor sokkal több információval rendelkezik, mint bármelyik más kor. Mára már nemcsak az egyiptomi piramisok gondolkodtatják el az embereket, hanem ott vannak pl. az oroszországi Shoria hegységben található megalitikus kövek vagy a Szakkarai Szerapeum. Az embernek tudomásul kell vennie, hogy világszerte vannak olyan építmények amelyeket nemcsak hogy a barlanglakó szakócás, bőrruhás ősemberek nem tudtak volna megépíteni, hanem még a mai ember sem, aki rendelkezik a  mostani tudomány és technológia minden eszközével.

• Gízai nagy piramisok, a Szfinx, az egyiptomi templomok és a nemrég megtalált egyiptomi tenger alatti város
• A Szakkarai Szerapeum, ahol 70 tonnás óriási gránit szarkofágok vannak óriási alagsorokban
• Baalbek komplexum Libanonban
• Máltai megalitikus templomok
• Mexikói piramisok, szobrok és falak
• Chilei megalitikus építmények és a Húsvét szigeteki szobrok
• Bolíviai és perui megalitikus építmények
• Nazca vonalak
• Yonaguni tenger alatti leletek
• Indiai víz alatti város Dwarka
• Kuba partjai mellett talált, 600 méter mélységben fekvő, tenger alatti piramis komplexum
• Chilei megalitikus építmények és a Húsvét szigeteki szobrok
• Stonehenge és az angliai fehér óriásrajzok, Törökország, Korea megalitikus építményei és a rengeteg dolmen világszerte
• És végül… a szibériai Shoria hegy megalitikus építményei?

Egy biztos: ezt ember nem építhette – vagy mégis?

És akkor itt vagyunk  a főcímnél… az éremnek két oldala van, bár tény hogy egyszerre csak az egyiket látjuk, vagy ha az élét nézzük akkor egyiket sem. Oroszországban a szibériai Shoria hegyen megalitok, hatalmas struktúrák és óriási, mesterségesnek tűnő sziklák találhatók.

Kérdés: ősi civilizáció építette a több száz tonnás sziklákat mérnöki pontossággal egy  magas hegy tetején 40  méter magasra? Vagy csupán a természet erői alakították ilyenre őket?

A Gornaya Shoria megalitok

Az említett terület elérése során a kutatócsapat olyan hatalmas kőtömbökbe botlott, amelyekről úgy tűnik, hogy gránitból vannak, a felületük sima, derékszögekkel és éles sarkokkal bír. Az óriási kőtömbök némelyike eléri a 20 méteres hosszúságot és a 6 méteres szélességet, és 40 méter magasságban van felhalmozva. Míg a Baalbekben található kőterasz egyetlen monolitját, a legnagyobb megalitnak tekintik, melynek súlya körülbelül 1.500 tonna, becslések szerint ezek a gigantikus gránit blokkok körülbelül 3-4.000 tonnásak.

A megalitikus kőstrukturáról először is le kellene szögezni, hogy az egy mesterségesen épített fal és nem egy természetes képződmény. Ezt az bizonyítja, hogy a kőtömbök tövében nem kőszikla van, hanem termő talaj. Másrészt, könnyen látni, hogy többféle anyagú kőtömb van összerakva a falban. Harmadrészt, olyan vájatok is vannak ott, amelyek egyértelműen kézi faragások nyomai. A fal csak részlegesen lett elkészítve, mert valószínűleg az özönvíz katasztrófája gátat vetett a további építkezésnek. Az a kérdés, hogy miért akartak falat építeni az óriások? A válasz talán a kínai fal motivációjában keresendő. Azért, mert ellenségeskedés, harc volt az óriások között és az ellenség útját kőfallal kellett elzárni. Ha megfigyeljük a kőfalak magasságát, akkor meg lehet saccolni az ellenség méreteit is.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha ezek a megalitikus kövek ősi emberek művei, akkor ez alaposan átírná az eddigi ismert történelmet, és ez az ősi építmény lenne a legnagyobb a bolygón a maga elképesztő méretű kőtömbjeivel. Viszont őskori ember ilyet építeni nem tudott, a baalbeki kőteraszt görgőkkel még megmozdítani sem lehet, összeroskadna alatta az összes faanyag. A mai kor építő munkása is csak több komoly daruval tudná megemelni, de hogy vinné fel az 1.100 méter magas hegyre? És ráadásul ezek a szibériai kőtömbök kétszer akkora nehezek, 3-4 ezer tonna súlyosak, nem – ezt ember nem építhette.

Információ: Egy biztos: ezt ember nem építhette – vagy mégis?

Az emberi civilizáció története még sok titkot rejt

Abban az értelemben, hogy fogalmunk sincs arról, milyen messzire nyúlik vissza a civilizációnk eredete. Az emberi civilizáció – mai tudományos főirányzat szerint – legkorábbi példái az ókori Sumériában (Irak) találhatók, nagyjából 4400 évesek.

Az ember alkotta tárgyak, épületek, szimbólumok funkciója, keletkezési körülményei, célja átlagosan már két – háromezer év távlatában is homályba vész. Sok dologról azt sem tudjuk hogyan tervezték és miért építették őseink.

A Földünk felületének 71%-át víz borítja. Ezért is nevezik kék bolygónak. Egyértelmű hogy a klímaváltozás mindig is közvetlen hatással volt az emberiségre.

Kr. e. 7500-5000 között özönvizek voltak a Földön, nagyon sok helyen és jelentős változásokat hoztak létre.

A tengerszint emelkedésével világszerte megváltoztak a tengerek partvonalai. A Beringia szubkontinens eltűnt, akárcsak az ázsiai szárazföldet, Japánt és Indonézia nagy szigeteit összekötő földhidak, például a Szunda-föld. Örökre megszűnt a szárazföldi kapcsolat Ausztrália és Új-Guinea között, India és Ceylon, továbbá Afrika és Madagaszkár között. A világon mindenhol nagy tengerparti régiók kerültek víz alá, amelyek korábban lakott területek voltak.

Kr.e.5.500 körül csobogás hallatszott a Boszporusznál, majd a víz a Niagara-vízesésnél 400-szor hatalmasabb erővel tört át, ami az európai történelem legnagyobb árvízi katasztrófájának kezdetét jelezte. Az egykori nagy édesvízű tóból a Fekete tenger lett. Ezt az özönvizet sokan a Gilgames eposz történetével és a bibliai özönvízzel kötik össze. A korai történelmi időszakból a tengerek melletti kultúrák maradványai azóta a tenger alatt fekszenek eltemetve. Nagyon keveset ismerünk közülük, többségük a víz alatt van több ezer éve már, és várja hogy egy napon majd felfedezzük őket.

Mélyen a japán déli szigetek hullámai alatt található a Yonaguni Monument néven ismertté vált helyszín.

A Yonaguni Monument a tengeralatti régészet egyik legnépszerűbb és legvitatottabb lelete. A tudósok legtöbbje úgy véli, hogy a  képződmény a természet alkotása, néhány kutató azonban egy letűnt civilizáció munkásságát véli felfedezni bennük.

1986-ban történt felfedezése óta búvárok látogatják a világ minden tájáról a helyszínt, bár csak nagyon kevesen tudják, mi is az. Úgy tűnik, hogy a japán tengerfenék szilárd alapkőzetéből faragták ki. Sokan azt állították, hogy a természet felelős azért, hogy elbűvölő struktúrákat alakítson ki, de ez nagyon valószínűtlennek tűnik, tekintve néhány szöget és mértani jellemzőt, amelyek itt megtalálhatók.

A  Yonaguni Monument nem természetes vonalai ránézésre az emberi kéz nyomát viselik, formái piramisra emlékeztetnek. Bár vannak olyan szkeptikusok, akik szerint ez egy természetes képződmény, de látva a szabályos alakzatokat nehéz elhinni, hogy a természet bármi módon ilyet alkothatna.

Szabályos derékszögek találhatók végig, valamint nagy lépcsők, sőt két oszlop is. Bár az elrendezésnek nem sok logikai értelme van az építés szempontjából, nincs kétség afelől, hogy a tenger sok olyan tulajdonságot tönkretett, amelyek egykor rendkívül figyelemre méltó és fejlett helyszínt alkottak.

Na igen ám, de mégis hogyan lehetett ilyesmit megépíteni? Nem mintha az ókori emberek képesek lettek volna az óceánok alá merülni és ezt kifaragni a sziklákból. Az egyetlen logikus magyarázat, hogy ez akkor jött létre, amikor a tengerszint sokkal alacsonyabb volt. Ez a dátumot, amikor a Yonaguni Monument a felszín felett volt, elképesztő messzire, Kr.e. 10.000-re tolja! Ez azt jelenti, hogy már 12.000 éve vesztes csatát vív a tenger ellen, ami kétségtelenül teljesen felismerhetetlenné tette ezt a helyet ahhoz képest, ahogyan akkoriban nézett ki.

Túlságosan szabályosak és rendkívül hasonló a lépcsők mérete, nem is beszélve az építmény további részein található, egyértelműen emberkéz alkotta sajátosságokról. Kimura professzor fogalmazta meg először, hogy biztosan egy régvolt civilizáció nyomait fedezték fel, és a piramisalakzat majdnem 5000 évvel előzi meg az első egyiptomit is! Itt viszont felmerül a kérdés, hogy az egyiptomi Gizában álló 3 piramis valóban 4500 éves-e, mert újabb kutatások szerint ( nem hivatalosan) kb. 12 ezer évesre becsülik őket.

Abban mindenki egyetért, hogy a Yonaguni Monument kb. 10.000 évvel ezelőtt kerülhetett víz alá, egy akkoriban bekövetkezett nagyobb földrengésnek, és szökőárnak köszönhetően. Akik az emberi eredetet látják ebben az objektumban ezzel magyarázzák annak a civilizációnak az eltűnését, amely létrehozta a rejtélyes építményt.

Amennyiben azoknak a kutatóknak van igaza, akik a víz alól felhozott leleteiken jeleket, állatfigurákat, írást vélnek felfedezni, akkor egy olyan civilizáció létezésének ténye hiányzott eddig a kollektív tudásunkból, amely képes volt hatalmas sziklatömbök kifaragására, majd nyomtalanul eltűnt a tengerben.

Ami miatt ez az oldal kissé nehezen illeszkedik az idővonalunkba, azon egyszerű tény, hogy az emberi települések Japánnak ezen a részén egyszerűen nem értek el ilyen szintű tervezést és kifinomultságot. A vadásztársaságok voltak az egyetlenek, amelyekről azt mondták, hogy ezeken a szigeteken kóboroltak, és amelyek közül nem bizonyították, hogy rendelkeztek volna az építőipari -mérnöki know-how-val az ilyen hatalmas erődítmények faragásához.

Ez csak azt sugallhatja, hogy a társadalmak ebben az időszakban és a térségben sokkal fejlettebbek voltak, mint azt korábban gondoltuk. Talán van egy hatalmas fejezet a történelemkönyvekben, ami teljesen kimaradt, és csak arra vár, hogy az új ismereteket az emberi civilizációról betöltsék.

Információ: Yonaguni Monument – Ősi víz alatti város vagy természetes képződmény?

A Föld ősi civilizációs történelme – Egy földönkívüli szemszögéből

— Lásd / Kilencedik fejezet / Az események időrendje —

Több száz millió ember hallott már róla – azonban közülük csak páran tudják a konkrét igazságot.

Rohan az idő, idén van már 75 éve hogy megtörtént ez az esemény. A mostanáig eltelt idő alatt már több száz millió ember tudott és hallott már róla – azonban közülük csak páran tudják a konkrét igazságot. Az ilyen esetekre jól illik a mondás: Ebben az ügyben egy biztos – hogy semmi sem biztos.

Logikailag két lehetőség van : igaz a történet – vagy pedig egy jól megírt sci-fi könyv a 2009-es évből. Valamint ha csak 4-5 % igaz abból amit benne olvasunk – az már önmagában véve is nagyon elgondolkoztató.

A jövő idővonalán pld. gyakorlatilag egy VI. szintű szupercivilizáció bemutatása, avatarok, robotok, bábtestek, lézerfegyvertől ezerszer erősebb részecskegyorsító sugárfegyver (amely 1 mp. alatt atomjaira bontja az élő szervezetet), technológiai szingularitás (amikor már minden lehető dolog az AI vezérlésével fel van találva, és megvalósítva), szimulált bolygók – és szimulált világok (ahol egy olyan nagy és kiterjedt láncolatban vagyunk egy láncszem, amely szimulációkban létező szimulációkban létrehozott szimulációkból áll) stb. Ezek mind jelen vannak a könyvben, a sorok között, és aki figyelmesen olvas az egyből látja, hogy van háttértudás, és sok magas szintű információ a tartalomban.

A múlt idővonalán is van számos olyan dolog közölve, aminek ha szintén csak a 4-5 %-a igaz, akkor gondok vannak az eddig nekünk tudományosan tanított Föld múltjával kapcsolatban – a hiányzó láncszemről már nem is beszélve, de az egy másik történet és blog.

Jelenleg a Föld és az emberiség múltjával kapcsolatos titkokat hét lakat alatt őrzik és jó esetben csak visszatartják bizonyos régészek csoportjai, vagy pedig rossz esetben meg is semmisítik nehogy kiderüljön, hogy valójában honnan és hogyan került az emberiség a Földre. És ez nem túlzás – gondoljunk csak a dinoszaurusz leletekre, amelyeket sok évtizeden át letagadtak, és bezúztak, elégettek, stb. Mert nagy sárkányok ugye nem léteztek, csak a mesékben… (mármint az ő nagyon tudományos dogmatikus fejükben ez kattogott ezerrel).

De azután kis idő múlva mi is történt? Hm… valahogy áttört a dogma gátja, – lépni kellett, és ugyanezek a tisztelt “tudós prof.” körök elkezdtek szépen dino leleteket hamisítani, hogy ezáltal beírják magukat a kutatás – régészet östörténelmi lexikonokba, mint nagy felfedezők. Gipsz – cement – zúzott ló és marhacsont keverékből produkálták a “szenzációs ősrégi régészeti leleteket”. Speciel néhány nagyobbacska dinó esetében azért pár mázsa építőanyagot meg kellett sportosan mozgatniuk. – Nos, finoman fogalmazva: ezt a témát is jól kicsontoztuk. -:)

Visszatérve a történetre és a könyvre, nem rövid és könnyű pár soros olvasmány, de mindenképpen érdemes végigolvasni figyelmesen és türelmesen. Majd azután elgondolkozni a dolgokon — lesz pár dolog….

Azonban, mint minden más témakörben, úgy most sem foglalunk állást – sem pro –sem kontra a leírt történet kapcsán. Itt is – ez esetben is mindenkinek saját maga kell eldöntenie, hogy mit gondol róla.

Minden nyitott gondolkozású, és a világ dolgai iránt érdeklődő embernek a szíves figyelmébe ajánljuk tehát ezt a nagyon figyelemfelkeltő és elgondolkoztató könyvet.

Lawrence R. Spencer könyvéből pár részlet olvasható. A cikk végén az angol nyelvű teljes változat linkje is elérhető.

Következzék tehát a történelem leghíresebb, a földönkívüliek létezésével kapcsolatba hozható balesete. Interjú egy földönkívülivel.

Információ: A Föld ősi civilizációs történelme – Egy földönkívüli szemszögéből

NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 THANK YOU FOR VIEWING!