Hecataeus világtérképe Kr. e. 517-ből maradt fenn, többszöri másolás révén.
A térkép az akkor ismert világot ábrázolja. Középpontjában a készítés helye, az antik Görögország található, ezt veszi körül az ismert táj, majd ezen túl az ismeretlen messzeséget jelölő, a világot körülölelő tenger található. Noha a görögök nem mondhatják magukról, hogy ők az első térképkészítők, de igényt tarthatnak a világ reális feltérképezésére tett első kísérletre.
A világ Hecataeus szerint
Amint látjuk, a térkép nagyon kezdetleges, és kevés tudással rendelkezik a Földről, a rendkívül kiterjedt Babilóniai Birodalom határain túlról nincs információ. Bár pontos datálás nem lehetséges, szinte biztosan megelőzi az első görögök által készített világtérképet, amelyet a Kr.e. 6. század második felében készítettek.
A babilóniai térképen az Eufráteszt ábrázoló széles függőleges téglalap látható, amely egy téglalap alakú csatornába torkollik, amely az adott régióban található mocsarak megkerülője lehet. A csatorna ezután a Perzsa-öbölbe folyik be. A tetején található a nagy téglalap, amely Babilont ábrázolja a környező hegyekkel, városokkal és birodalmakkal.
A babilóniai térkép
A babilóniai világtérképet Kr. e. 6. században agyagtáblára vésték. Világ alatt valójában az akkori Mezopotámiát és környezetét kell érteni, amit korong alakúnak rajzoltak. A térkép Dél felé tájolt, vagyis Észak a térkép alsó részén van. A térképet az Eufrátesz folyó átszeli, és a Perzsa-öbölbe torkollik. Az Eufrátesz mind két oldalán fekvő városokat körökkel ábrázolták.
A térkép rekonstrukciója
A térkép azt mutatja, milyen keveset tudtak a babilóniaiak az őket körülvevő világról. Ez valószínűleg azért van, mert szárazföldi hatalom volt, tengeri kereskedelemmel alig vagy egyáltalán nem rendelkezett. Másrészt, amint az alábbi rekonstrukcióból is látható, az első görög világtérkép sokkal teljesebb és pontosabb, valószínűleg a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren aktív görög kereskedelmi kultúrának köszönhetően.
Anaximander térképe
Érdekes módon mindkét térképen tenger veszi körül a szárazföldi tömegeket. Ez a térkép kronológiailag közel állhat a babiloni térképhez, kb, száz évvel.
Anaximander és Hecataeus
Az ókori görögök teljesebb világszemléletéért két ember a felelős: Az első ember a Szókratész előtti filozófus, a kis-ázsiai milétusi Anaximander volt (Miletus a jón-tengeri városok egyike a mai Törökország nyugati peremén, ahol a görög jelenlét Kr.e. 1000 körüli időszakra nyúlik vissza). A második embert a “Földrajz Atyjaként” ismerik Hecataeust, aki megrajzolta a világ első térképét (ami valójában az Anaximander által készített eredeti térkép továbbfejlesztése).
Hecataeus mindössze négy éves volt, amikor Anaximander időszámításunk előtt 546-ban meghalt, így nem ismerték egymást azon a nagyon távoli lehetőségen túl, hogy esetleg Anaximander meglátogatta Hekataeusz házát, és megveregette a kisgyermek fejét.
Anaximandert a filozófust lenyűgözték a világegyetem eredetének tudományos magyarázatai. Így érdeklődése a tiszta filozófián kívül más tudományterületekre is átterjedt. Sok klasszikus filozófus csinálta ezt.
Abban a korban nincsenek még gyakorlati tudós szakemberek, hanem érdeklődő elmék voltak a világ iránt, és valószínűleg életük nagy részét a számítógép monitora előtt töltenék, ha a mai korban élnének.
Az eredet iránti érdeklődése nyomán Hecataeus a csillagászat felé fordult, és megpróbálta megérteni az égitestek mechanikáját.
Anaximandros volt az első, aki feltételezte, hogy a Föld szabadon lebeg az úgynevezett “Végtelen”-en, egy olyan anyagon, amely különbözik a tűz, a föld, a levegő és a víz négy elemétől. A föld korong alakú elképzelését Thalésztől, kortársától kölcsönözte aki szintén azt hitte, hogy a föld lebeg, de a vízen. Arisztotelész szerint “zseniális” Anaximander látomásos ötlete, hogy a Föld felfüggesztve van.
Most állítsuk szembe a lebegő föld fogalmát az ősi hindu hittel, miszerint a világot négy elefánt tartotta fel, akik egy teknős hátán voltak, azok pedig szintén egy másik teknős hátán, stb., stb., stb. a “teknősök egészen lefelé”. Ez a végtelen regresszió fogalma, és jobban összhangban van a mitológiával, mint a tudománnyal. Ezek a Szókratész előtt filozófusok voltak az elsők, akik szakítottak a mitológiai eredetmagyarázatokkal, és tisztán tudományos eredetkutatást folytattak.
Anaximander ekkor el tudta képzelni, hogy a Föld a végtelen tér közepén van, kizárva annak lehetőségét, hogy lefelé zuhanjon (vagy felfelé). A szabadon lebegő földnek ezt az elképzelését tekintik az első forradalmi kozmológiai gondolatnak és a tudományos gondolkodás igazi kezdetének.
Hecataeus világtérképe
A Kr.e. 476-ban meghalt Hecataeus, aki így átélte a görög-perzsa háborúkat (Marathont 480-ban vívták), fiatalon messzire utazott, majd újra Milétoszban telepedett le, ahol magas beosztást kapott a helyi kormányban, és sok időt töltött földrajzi és történelmi szövegek alkotásával. Ő volt az első klasszikus író, aki megemlítette a kelta és illír népeket. (Illyria Albánia volt, és fent az Adriai-tenger partján). Tagja volt annak a bizottságnak is, amelyet a perzsa szatrapához, Artaphernészhez küldtek Milétosz Perzsiának i.e. 494-ben történt átadása után, sikeresen perelve Ionia városai alkotmányának visszaállításáért.
A “Földrajz Atyja” több munkájáról ismert, a World Survey-ről (Περίοδος γής) és a Geneologiáról (Γενεαλογία), vagy a Historiáról (Ιστορία). Ő volt az első, aki prózában írt, míg Homérosz szájhagyománya költészet formájában valósult meg. Hecataeus nem bízott a szóbeli történelemben. És amint már említettük, javította Anaximander térképét az ismert világról.
Hecataeus világtérképe
A történelem atyjának tartott Hérodotosz (i. e. 485-420) elődei, Anaximandrosz és Hecataeus csúcspontja, hiszen a Történelmek című művében a világ földrajzának eddigi legteljesebb kifejtését mutatja be. Részletes leírásából elég pontos térképet lehet rajzolni.
Hérodotosz leírása az “Oikoumene”-ról, a lakott világról a következőképpen néz ki:
A világ Hérodotosz szerint
Hérodotosz világtérképe
Ez a térkép természetesen nagyon hasonlít Anaximander/Hecataeus térképére, sőt tágabb értelemben a babiloniakéhoz hasonlít, három kontinenst egy hatalmas óceán vesz körül – kivéve hogy megenged némi elméletet azzal kapcsolatban, hogy mi van a messzi északon. és a távol-keleten. A Hérodotosz által közölt részletek nagyrészt kiterjedt utazásainak és részletes feljegyzéseinek köszönhetők. Számos olyan folyót és hegyláncot térképez fel és nevez meg, amelyek a korábbi térképekre nem kerültek fel.
A világról való tudás generációs növekedésére építve végre elérkeztünk Eratoszthenészhez (Kr. e. 276-195), a hellenisztikus kor csillagászához, geográfushoz, matematikushoz és költőhöz, aki elsőként számította ki a Föld kerületét és dőlésszögét. tengely, mindkettő figyelemre méltó teljesítmény ebben a korban.
Eratoszthenész egy ideig az ókori világ 7 csodájának egyikének, az Alexandriai Könyvtárnak a kurátora volt. Írt egy háromkötetes Földrajzot, és ő az első, aki ezt a kifejezést használja. Kortársa és barátja volt Arkhimédésznek, aki arról híres, hogy “Adj helyet, ahol állhatok, és elég hosszú kart, és megmozgatom a világot”. A két férfi biztatta és segítette egymást munkájuk során.
Ezeknek az ókori görögöknek a földrajz területén végzett munkájuk a szellemi kíváncsiságukat és ragyogó meglátásaikat tükrözi. Közvetlen haszonélvezői vagyunk kutatásaiknak, amely bizonyos értelemben a mostani Google Earth alkalmazásban éri el csúcspontját, amely a bolygó gyakorlatilag minden négyzetméterét és a világ szinte minden utcáját feltérképezte.
Amikor most a XXI. században az a vágy, hogy Görögország szinte bármely helyére eljusson az ember, a Google Earth térképet és információkat ad az ottani helyről, valamint szép gyönyörű fényképeket is megmutat előre az oda utazónak.
Anaximander (balra) és Hecataeus (jobbra) világtérképének összehasonlítása
A Föld nevű bolygó tehát többé már nem ismeretlen az utazók számára, teljesen fel van térképezve. Habár az is igaz, hogy ez 2500 évbe tellett, de kész a munka.
Azonban a történet itt még nem ér véget…. sőt, remélhetőleg most kezdődik csak igazán.
Egy kis ugrással már a XXI. század 2050-as éveiben vagyunk, modern hajók szelik át az óceánokat. És most már nem a bolygón, hanem a világűrben indulnak majd útnak a felfedező flották, de ezek már űrhajók.
Más közeg, más dimenziók, rendkívül nagy távolságok térben és időben, amelyek várnak az emberiségre. És amelyeken át az utazásokat ugyanúgy meg kell tenni az ismeretlenbe oda és visszaúton egyaránt majd, mint annak idején az óceánokon, mert a felfedezések új korszaka következik.
A helyzet hasonló, mint annyiszor már a bolygón az emberiség történelme során. Most is egy új, ismeretlen dolog, nehéz feladat következik. Szintén sok pénz, valamint az adott korszakban elérhető, legmagasabb szintű technológia és rendkívül nagy emberi teljesítmény szükséges a sikeres küldetésekhez.
És bőven lesz mit feltérképezni ismét, akár több évezreden át
A Földön készített csillagtérképek már nem sokat érnek, például a Marson is más az ottani reális nézet, a Naprendszeren kívül, vagy pláne egy másik galaxisban aztán már végképp hasznavehetetlenek.
De az egy más szintű szupercivilizációs történet és blog, inkább itt most ne menjünk bele mélyebben a gondolat által vezérelt űrhajók, valamint a real time idejű, dinamikusan változó 3D holografikus csillagtérképek témakörbe.
Alapinformációk
Nem lesz könnyű, még így sem, hogy csak a legminimálisabb, az alapinformációkat adjuk át. Az első kisebb megdöbbenés talán már a 2 galaxisnál indul…. Látható, hogy a Milky Way apró porszem az IC 1011 galaxishoz képest. És ez még csak egy másik galaxis (de már itt sakk – matt / emberiség… és hol van még ettől az univerzumi szint és nagyságrend, mint azt most majd röviden áttekintjük).
Nézzük a számokat és az esélyeket röviden ezzel kapcsolatban. Mindenképp a mi galaxisunkban maradjunk belül mert a nagyobb – több galaktikus – lépték számunkra már szinte felfoghatatlan (majd teszünk egy kis kitérőt és látni fogjuk hogy miért is az).
És bizony még így nagyon leredukálva, csak a földi élethez hasonló paraméterekkel is már hatalmas számok jönnek ki. Mai becslések alapján 150-400 milliárd csillag található galaxisunkban. Legújabb ismereteink szerint valószínűleg minden csillag körül kering bolygó. Legalább egy, de inkább több… minden csillag körül.
Ezen csillagok közt nagyon sok a mi Napunkhoz hasonló égitest van, de még sokkal több ami tőle kisebb. Ezek a vörös törpék és körülöttük keringő bolygókon is lehet élet, de most mi szigorúak vagyunk és csak a földi élethez hasonló helyeket nézzük.
A Nap típusú csillagok egyötöde körül kering a Földhöz hasonló exobolygó, amely a miénkhez hasonló kőzetanyagból áll, és esély van arra, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ez borzasztó nagy szám, nagyon nagy, és ez még csak a Tejútrendszer.
Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban legalább néhány milliárd ilyen potenciálisan lakható bolygó létezhet. Nagy részük bizonyára nem lakható, de ha az egymilliárdnak csak egy kis része élhető, az is még mindig sok, több milliós nagyságrendű.
Nagy számok…de még emberi léptékkel felfoghatók, viszont tegyük meg azt a kis kitérőt. De csak óvatosan, mert a világűr, az univerzum olyan mint az óceán, – húz, vonz befele a mélybe.
A Milky Way apró porszem az IC 1011 galaxishoz képest.
A fenti képen GALAXISOK láthatók, kint a világűrben nincs lent és fent… ha majd XXII. századi detektáló eszközünk lesz, akkor majd kint a világűrben bármerre nézünk végtelen számú galaxist látunk körülöttünk egy hatalmas gömbszerű kiterjedésben. Lábunk alatt, fejünk felett, tőlünk jobbra-balra, elől- hátul, mindenhol. Ez csak egy kis részlet, de már önmagában ez is jól érzékelteti a dolgokat. Tehát….ezek nem csillagok mint a mi Napunk, hanem galaxisok…. mindenhol…. az apró fénypontok is a távoli galaxisok fényei…. döbbenetes.
És mindegyik galaxisban több száz milliárd csillag, közülük pedig több száz millió a mi Napunkhoz hasonló csillag található, amelyek körül több milliárd bolygó, és azok körül a holdjaik keringenek. Ha ismét csak a földi élethez hasonló helyeket vesszük számításba.
De ez még csak egy másik galaxis, nézzünk rá ismét a fenti képre, mindenhol galaxisok, – az apró fényes pontok is azok – amerre csak a mostani technikával rendelkező űrteleszkóp ellát….mindenhol. És persze még úgymond a látóhatár, az általunk eddig észlelt világon kívül ott van bizony még a többi galaxis. Természetesen nem csak a Földhöz hasonló bolygókon van élet, és nem csak szén alapú rendszerekben kell gondolkozni.
Sombrero galaxis
Androméda galaxis
A Hubble új adatai valamint egy kutatócsapat elképzelései alapján amíg korábban a tudósok úgy gondolták 100-200 milliárd galaxis van az univerzumban, az új becslés szerint ennél tízszer több, nagyjából 2 billió.
Aki azt állítja hogy csak a Földön van élet azzal nem érdemes vitatkozni, mert nincs értelme. De ebbe a témába most ne menjünk bele mélységében, az egy másik blog.
Információ: Idegen Létformák – Időtlen Galaktikus Szupercivilizációk
Az időutazás nagyon nehéz és bonyolult téma, már az alapoktól kezdve több szempontból is
- Időhurok
- Kvantummechanika
- Intergalaktikus utazás
- Civilizációk technológiai fejlettsége I-VI
- Szimulált világok
- Multiverzum
- Párhuzamos univerzumok
Hogyan tudunk kivergődni a folyton ismétlődő időhurokból?
A jövőben megváltoztatott események akkor maradhatnak érvényben, ha az időutazó indulása után változtatják csak meg a jelenünket – a jövő múltját, mert, ha az indulás előtti múltat változtatják meg, akkor a jövőbe való indulás esetleg okafogyottá válik és nem indul el az utazó. A “nem indulás” következtében viszont nem változik meg a jelenünk, ezért az utazó mégis elindul. Kőr bezárul és addig tart, amíg a változás semmissé teszi az indulás okát.
A múltba utazásnál ugyanaz a kőr alakulhat ki, de a hatása elképzelhetetlen méreteket ölthet. Ezért az időutazás működtetői valami nagyon hatékony biztosítékot találhattak ki még az időhurok feloldására is.
Információ: Az Időutazás Lehetséges
A Mátrix alapkérdése – ha a tudomány és a virtuális valóság egyre inkább képes arra hogy átverje az emberi agyat, akkor hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az agyunk éppen most nincs átverve?
Olyannyira valószínű hogy akár azt is jelentheti, hogy egy olyan nagy és kiterjedt láncolatban vagyunk egy láncszem, amely szimulációkban létező szimulációkban létrehozott szimulációkból áll.
Ez akármennyire is riasztónak vagy degradálónak hangzik, sokkal valószínűbb, mint az hogy a világegyetemben létező első civilizáció vagyunk mi, emberek.
Információ: Szimulált Világok
Három fő látnivaló a bolygón, amit életében minden marslakónak, vagy űrturistának legalább egyszer meg kell látogatnia – csodálatos helyek!
Nüwa – Fuxi – Abalos – Marineris – Ascraeus | Ahol a földi törvények nem érvényesek
2020s – 2030s – 2040s – 2050s – 2060s – 2070s – 2080s – 2090s – 22nd century
We love Earth | We love Mars | We love Space
NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
THANK YOU FOR VIEWING!
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Intercontact Marketing Network 