Emlékszünk az 1980 – 90-es évekre, amikor még csak álmodozhattunk a távoli jövőről? A jövő megérkezett, hamarosan valóra válik az álom, hogy emberek tömegei induljanak az űrbe.
Pár éven belül megkezdődik a civilek kereskedelmi jellegű űrbe juttatása, majd a 2020-as évek végén, 30-as évek elején már annyira elérhető lesz, mint most a repülés. Az elkövetkező évtizedek meghatározó újdonsága lesz a polgári űrrepülés. Ahogyan a légiközlekedés, úgy majd az űr meglátogatása is teljesen hétköznapi dologgá válik majd sok ember számára.
Ahhoz viszont, hogy az űrrepülés sokkal gyakoribbá váljon, nemcsak modernebb eszközökre lesz szükség, hanem űrkikötőkre is. Japán építészek egy csoportja nemrég elő is állt néhány tervvel, hogy bemutassák, szerintük milyen lehetne a szigetország első űrreptere. A futurisztikus létesítmény a Spaceport City nevű japán űrkikötő projekt.
Az űrkikötőt a Tokiói-öböl egyik szigetére építenék, így a mögötte a japán főváros felhőkarcolói is feltűnnek. Az űrkikötőt tervező Noiz Architects szerint a következő években a városi tájkép részévé válhatnak a hasonló helyszínek, és a kereskedelmi űrutazás elterjedésével önmagukban is kedvelt látogatóközpontokká válhatnak. Az ötlet megálmodói úgy gondolják, hogy a kereskedelmi űrutazás terjedésével ehhez hasonló űrkikötőknek egyre több város ad majd otthont a jövőben.
A Spaceport Japan című tervezetben egy olyan repteret terveztek meg a grafikusok, ahol az űrkirándulások kiindulópontján kutatóintézetek, oktatási intézmények, múzeum, valamint üzletek, hotel, és egy szórakozóhely is lesz.
A főépület tetején napelemek vannak a fenntartható üzemeltetés érdekében, és itt találhatóak a teraszok és a parkok. A két irányítótorony az érkező és induló légi járműveket kontrollálja, biztosítva azt, hogy a hagyományos repülőgépek tudják éppen milyen a forgalom.
A helyszínt elektromos autókat és önvezető vonatokat szállító hidakon keresztül lehet megközelíteni, így szó szerint is hidat teremtenek a városok és legújabb technológiákat felvonultató futurisztikus központ között.
A Spaceport Cityről induló járatok csak szuborbitális repülésre, vagyis űrugrásra nyújtanak lehetőséget, tehát a függőlegesen kilőtt rakéták helyett vízszintesen felszálló gépek szállítják az embereket, akiknek így valamivel klasszikusabb repülésélményben lehet részük.
Szuborbitális repülést (legalább 80 km-es magasságban, a súlytalanság érzését megmutatva) kínálna egyébként a tehetős turistáknak a Blue Origin és a Virgin Galactic is, már jövőre. Utóbbi máris felvett 600 utast a várólistára, akiknek nem gond a másfél órás kirándulás 250.000 dolláros költsége. Amerikában várhatóan Houstonban és Denverben létesítik az első városi űrkikötőket.
A Spaceport Japan nonprofit szervezet igazgatója, Hidetaka Aoki szerint a végső cél az olyan, két pont közötti űrutazások lehetővé tétele, amellyel egy óra alatt el lehet jutni Hongkongból Los Angelesbe.
A másik blogban bemutatunk egy európai szintén ígéretes projektet, ahol a cél szintén jelentős: utazás kevesebb mint 90 perc alatt Európa és Ausztrália között.
A hiperszonikus utasszállító repülőgépek 2030-ig valósággá válhatnak. A rakétával hajtott SpaceLiner 100 utast szállíthat, akik kevesebb mint 90 perc alatt utazhatnak Európából Ausztráliába.
Credit: Space Port Japan Association, Dentsu, Canaria and Noiz Architects
2030-ig készen lehet egy olyan hiperszonikus SpaceLiner, amely képes a hangsebesség 20-szorosát elérni, és az utasokat Londonból Sydneybe szállítani 90 perc alatt.
2030 – Utazás kevesebb mint 90 perc alatt Európa és Ausztrália között
Windowless planes will give passengers a panoramic view of the sky
Coming soon the robot marketing and 3D Internet, hologram shops, robots, cyborgs, responsive tech and wacky self-moulding objects, and life after AI…
Enel X – Technologies for renewable generation
HOW IT WORKS: The International Space Station
Nüwa – Fuxi – Abalos – Marineris – Ascraeus | Ahol a földi törvények nem érvényesek
Amennyiben ezek a városok létrejönnek az emberiség történelmének legnagyobb lépését teszi meg, egy magasabb civilizációs szint elérése felé.
Azonban ez roppant nehéz feladat lesz: víz – oxigén – hidrogén – energia – élelmiszer termelés – egészségügy – közlekedés – infrastruktúra – bányászat – építőipar – robotika – mesterséges intelligencia alkalmazása, stb. mindezeket egy idegen bolygón az ottani helyi körülmények között kontrolálni, és folyamatosan fejleszteni.
A városokon kívül nézzünk szét majd “vidéken” is a Marson!
Három fő látnivaló a bolygón, amit életében minden marslakónak, vagy űrturistának legalább egyszer meg kell látogatnia – csodálatos helyek!
Nüwa – Fuxi – Abalos – Marineris – Ascraeus | Ahol a földi törvények nem érvényesek
Mars Colonization Timeline
2020s – 2030s – 2040s – 2050s – 2060s – 2070s – 2080s – 2090s – 22nd century
We love 
Earth | We love Mars | We love Space
We love Earth | We love Mars | We love Space
NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
Intercontact Marketing Network 