Most egy olyan bolygóra látogatunk el ahol  hatalmas páncélos seregek, kegyetlen fejvadászok vívnak egymással könyörtelen csatákat.

Felnagyítva olyanok mint az űrlények. Testsúlyuk százszorosát tudják szállítani, megállnak fejjel lefelé az üvegen,  óriási távolságokat járnak be, szuper katonák és dolgozók külön – külön egyaránt is. És ha együttműködnek akkor még inkább ők…..

Az élővilág legyőzhetetlen szuperhatalma

Több mint 12 ezer fajuk ismert, a trópusokon nagyobb változatosságot mutatnak. Különleges életmódjuk – szervezett államuk, bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik – sok hasonlóságot mutatnak az emberi társadalmakkal. Városaikban igen nagy rendszerezettség figyelhető meg, némelyikükben több millió egyed él.

Vannak közöttük  olyanok akik a föld alatt, míg mások a felszínen építenek ki maguknak hatalmas légkondicionált bázisokat.

Kegyetlen,  kőkemény és szörnyű világ ez, ahol minden másodpercben veszély leselkedik bárkire. Ebben a világban a vadászból bármikor zsákmány is lehet. Ráadásul nem csak a föld alatt, a földön, hanem még fentről a levegőből is érkezhet többféle támadás.

Időszakonként hatalmas seregek vonulnak át a mezőkön, erdőkön, akadályt nem ismerve, és jaj annak aki az útjukba kerül. Átkelnek saját testükből hidat építve az akadályokon, a sziklák között, a folyókon át is. Ezekben az esetekben minden egyes lény közülük együttműködve úgy viselkedik, és cselekedik  mint egyetlen egész élő – egy akaratú szervezet, amelynek egy központi irányítórész adja a parancsot. Döbbenetes a szervezettség, és a hatékonyság.

Durván egymillió vándorhangya vehetett részt abban a hadműveletben, amelynek során lerohantak és kiraboltak egy darázsfészket Brazíliában. Az esetet egy villanyszerelő rögzítette, és a videón jól látszik, hogy a hangyák összekapaszkodva hidat képeznek a saját és társaik testéből, azon közlekednek a dolgozók – illetve ebben az esetben a fosztogatók. A híd ugyan nem a legrövidebb, de mint a mellékelt ábra mutatja, nagyon is hatékonynak bizonyult, írja a Sun.

A világűrből is látszik

Könnyen meg lehet őket találni mivel  a 200 millió halom nagyjából akkora területen fekszik, mint maga Nagy-Britannia, vagyis 230 ezer négyzetkilométert takar. Miközben az ezeket létrehozó termeszek mindössze átlagosan 1,2 centiméteresek.

A brazíliai Syntermes dirus termeszek kész rejtélyt jelentenek a biológusok számára: még mindig nem tudni, hogy pontosan hogyan épül fel a kolóniájuk, hiszen nem sikerült megtalálni a királynőjüket, most pedig az is kiderült, hogy olyan óriási mennyiségben hoztak létre földkúpokat az évezredek alatt, amely még a világűrből is látszik

A kutatók alaposan tanulmányozták Dél-Amerikában az ottani őshonos termeszfaj által épített földdűnéket, amelyekről kiderült, hogy a legidősebbek  kb. 4 ezer évesek, vagyis megközelítőleg annyi idősek, mint a gízai piramisok.  És akkor még egy négyes:  a szakértők szerint a tíz köbkilométeres anyagból négyezer gízai nagy piramist lehetne felépíteni.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a legfiatalabb földkúpok 690, a legidősebbek pedig 3820 évesek, vagyis nagyjából olyan öregek, mint a legidősebb ismert termeszvárak Afrikában. A járatokat még mindig ugyanaz a termeszfaj használja, mint amelyik az első halmokat építette.

A termeszek ezeket az átlagosan 2,5 méter magas, 9 méter széles, kúp alakú építményeket nem termeszvárnak használják, ezek gyakorlatilag csak melléktermék-lerakóhelyek: akkor születnek, amikor a termeszek a kiterjedt hálózatukat fúrják a talajba. El lehet képzelni, milyen szerteágazó járatokról beszélhetünk akkor, ha ennyi földet kell hozzájuk kitúrni. A kúpokban csak egyetlen járat található, az, amely leér a termeszlabirintusig, ezen keresztül túrják ki az állatok a járatépítés során feleslegessé vált földet.

Mindenhol a bolygón – Afrika – Ausztrália – Amerika –  Ázsia – Európa

A hangyák majdnem minden szárazföldet benépesítettek, kivéve az Antarktiszt,  Grönlandot, Izlandot és Hawaiit.

Ráadásul van egy olyan faj közöttük amely három kontinensen is  egyetlen megakolóniához tartozik. Ha hirtelen azt hallanánk, hogy egy gigantikus hangyacsapat elfoglalta a fél világot, jó eséllyel kapásból valamilyen zs-kategóriás horrorfilmre gondolnánk. Pedig valóban ez a valós helyzet a bolygón..

Ahogy a neve is mutatja, az argentin hangya (Linepithema humile) Argentínában őshonos, de a történelem során az Antarktiszt leszámítva az összes kontinensre eljutott az emberi utazók potyautasaként. Az új élőhelyein pedig nagy kolóniákat alakított ki, és élősködni kezdett a helyi állatokon és növényeken.

Európában is igen kellemetlen kártevőként tartjuk számon. A legnagyobb kolóniája is itt a kontinensen található, ez 6 ezer kilométeren át húzódik a Földközi-tenger partján. A megakolónia másik két csoportja Kaliforniában, illetve Japán nyugati partvidékén jött létre.

Egészen sokáig mindenki azt hitte, hogy ezeknek a populációknak semmi köze egymáshoz. Aztán japán és spanyol kutatók 2009-ben felfedezték, hogy a három különböző kontinensek élő hangyák kutikuláján (külső vázán) található szénhidrogének megdöbbentően hasonló kémiai mintázatot mutatnak. Ekkor kezdték el alaposabban is vizsgálni a különböző kolóniák viszonyát.

A hangyák az azonos kolóniákhoz tartozó társaikkal szemben toleránsak, az idegen hangyákkal szemben viszont agresszíven védik a területüket. A tesztekben különböző kolóniákból származó hangyákat különféle párosításokban eresztettek össze. Nemcsak a három szuperkolóniából válogattak, hanem egy-egy ezektől elkülönülő kisebb katalán és japán kolóniából is. A két európai, illetve a két japán kolónia tagjai annak rendje és módja szerint erős agresszióval is viseltettek a földrajzi szomszédaikkal szemben.

Az egymástól sok ezer kilométerre élő három szuperkolónia tagjai viszont egyszerűen nem voltak hajlandók bántani egymást. Sőt inkább úgy viselkedtek, mintha mindig is egy helyen éltek volna, a csápjaik összedörzsölésével köszöntötték egymást. A legvalószínűbb magyarázat, hogy a nagy földrajzi távolságot a genetikai közelség hidalja át: a hangyák felismerik egymást a kutikulájuk összetétele alapján, így gyakorlatilag egyetlen nagy közösséget alkotnak – méghozzá akkorát, hogy az csak az emberi társadalomhoz mérhető.

Amikor a hangya hazamegy

Az egy bolyban élő hangyák sokkal inkább tekinthetők egy hatalmas szervezet építőegységeinek, semmint különálló egyedeknek. De már önmagában az is különleges – még ha ritkán gondolunk is ebbe bele –, hogy a hangyák sokan laknak egy helyen.

Egyáltalán nem általános dolog az, hogy egy rovar hazamegy. Sőt, sokkal magasabb rendű állatoknál sem gyakori, hogy egy élőlénynek stabil otthona van. Alig van olyan hüllő például, amelynek szociális viselkedése és helyhez kötöttsége akár csak megközelítené a hangyákét, sőt az emlősök között is a magányos lét a gyakoribb.

De hogyan alakult ki ez az extrém módon egymásra utalt közösség? 190 millió évvel ezelőtt létrejött egy olyan rovarcsoport, amely elkezdte gondozni az ivadékait. Ez azért jelentett nagy evolúciós előny, mert ezáltal lecsökkenthették a lerakott peték számát, hiszen a gondozás révén növekedett a túlélésük esélye. Természetesen a szülők ettől még ugyanúgy befektetik a korábban peteképzésre fordított energiát a szaporodásba, csak már az utódok védelmével, táplálásával foglalkoznak.

Az utódok gondozásának kényszere más evolúciós változásokat is beindított. Legfőképpen meghosszabbodott a hangyák életideje. Míg az utódaikat nem gondozó rovarok utódai peterakás után általában csak rövid ideig élnek, úgy a dolgozó nőstény hangyák öt évig, a királynők akár harminc évig is életben maradhatnak. Mindezek a változások megnyitották a kaput a magasan fejlett rovartársadalom előtt.

A társadalom egyre bonyolultabbá válásával azonban egy másik, ezzel ellentétes folyamat is beindult. Az egyes hangya egyedek jelentősége, sőt önálló életben maradási képességük is lecsökkent. Bizonyos értelmezések szerint már ma sem tekinthetők különálló egyedeknek, hanem csak az egész boly szuperorganizmusának alkotóelemei, mondhatni sejtjei ők.

A hangyák alkotta szuperorganizmus nem puszta metafora, ténylegesen leírja a közösség működését. A soksejtű élőlények evolúciója folyamán eljött az a pillanat, amikor a közösséget alkotó sejtek önmagukban megszűntek élőlénynek lenni, feladták önállóságukat. A hangyáknál is eljött ez a pillanat. Egy magányos hangya két napon belül elpusztul. Nem éhen hal, hanem beindul a szervezetében a programozott sejthalálhoz hasonló folyamat.

Most pedig ismerkedjünk meg közelebbről is pár barátságos vadásszal közülük

Végezetül… Figyelmeztetés !!!! Most következő 2 videóban látható képsorokat csak erős idegzetű, felnőtt nézőknek ajánljuk….szegény kígyó, skorpió, és a többi hasonlóan ” barátságos, békés, vendégszerető ” dzsungel lakó….. hmmm…. hát hogy jártak ( pórul ). Tipikus ” rossz időben – rossz helyen volt ” történetek.

Valamint kockázatokról és mellékhatásokról a filmek megtekintése után kérdezze meg háziorvosát, gyógyszerészét.  -:)

Komolyra fordítva, néha ugye milyen jó hogy nem Dél- Amerikában vagy Afrikában lakunk  a szép Egyenlítő környéki trópusi vadonban. Mert ezek a seregek ha megindulnak, pld. a termeszek, és vándorhangyák…nos akkor nem nagyon válogatnak. Ha útjukba kerül beteg, sérült és mozgásban korlátozott, vagy alvó ember, azt is megtámadják menetből, azonnal.

Támadási módok

Támadás rágókkal csapatosan

Élve szétkaszabolják a náluk sokkal nagyobb rovarokat (szöcskéket, skorpiókat…), gyíkokat, kígyókat, stb.

Van, hogy hangyasavval kombinálva. Pl. erdei hangyák rágokkal ellenséges hangyák kitinpáncélját megnyitják és hangyasavat fecskendeznek rá.

Támadás fullánkkal

Legerősebb csípése a Dél-Amerikai őserdőben élő bullet ant-nak  van (erősebb, mint a tarantuláé, azért is hívják pisztolygolyó hangyának, mert olyan, mintha az emberre rálőttek volna).

Egy bennszülött törzs beavatási próbája ez : kesztyűt kell felhúzniuk és 10-20 percig magukon tartaniuk a 10 éves fiúknak, amiben ilyen hangyák vannak. 1 csípés 300 percig fáj.

A tűzhangyák nevüket piros színükről és arról kapták, hogy csípésük olyan érzés, mintha égési sérülést szerezne a test.

Az Óriás Amazon hangya  csípése is elég súlyos.

Támadás és védekezés hangyasav kilövellésével csapatosan

A hangyabolyok csatázhatnak egymással, pl. erdei vöröshangyáknál akár hetekig eltarthat tavasszal a csata a szomszédos kolóniákkal, mire az egyes bolyok határai kialakulnak.

Sebesült társaikat elviszik

De csak akkor szolidárisak, ha amúgy is visszafele mennek már, aktív harcba menet otthagyják őket. Sebesült hangya megtanul kevés végtaggal is dolgozni.

Komplex problémamegoldó képességek

Hangyahíd: a hangya gyakorlatilag minden felületen elmegy, akár fejjel lefelé kapaszkodva is, ha nem kell cipekednie. Viszont ha cipekednie kell, akkor fejjel lefelé nem tud menni, megoldás lehet ekkor a hangyahíd – ilyen pl. a Dél-Amerikai vándorhangya.
Hangyatutaj: Amazónia dzsungeleiben a tűzhangyák  összekapaszkodva átkelnek a folyón a víz felületi feszültségét kihasználva.

Ennyit rövid  bevezetésként, és most már következzen a nap fénypontja:
5 – 4 – 3 – 2 – 1…..

TÁMADÁS !!!

Azt gondoljuk most már sok mindent tudunk a rovarok világáról?

( Azért, mielőtt erre a kérdésre választ adnánk… üljünk csak le, és talán előtte gondolkozzunk el most egy kicsit…. )

Sajnos nem, például kibernetika – számos rovar antigravitációs technológiát alkalmaz, képes akár helyből villámgyorsan hátrafelé is felszállni és repülni, stb. Vagy a fogaskerék téma is érdekes, mint alkalmazott technológia a rovaroknál.

Ha valaki kabócának született, ahhoz hogy egy métert egyetlen ugrással megtegyen, mindkét hátsó lábbal tökéletesen egyszerre kell elrugaszkodnia, különben forgásba torkollhat a mutatvány. 

Két fogaskerékként kapcsolódó láb segít elrugaszkodni egy rovarnak, gyorsabban kilő, mint egy megfeszített íjból kilőtt nyíl. A szöcskeszerű állat lábainak felső részén apró fogacskák vannak, ezek a klasszikus fogaskerékhez hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz.

Az eredmény, hogy az Issus nevű állat szemvillanásnál is gyorsabban el tud rugaszkodni a talajról, alig két milliszekundum alatt felugrik a magasba. A leggyorsabb ugrás, amit mértek, 13 km/órás sebesség, ami óriási, főleg ha azt nézzük, hogy az egész lény alig néhány milliméteres.

A Science magazinban publikált tanulmány írói rámutatnak arra, hogy ez az első, állatnál felfedezett fogaskerék. Malcolm Burrows, a Cambridge Egyetem kutatója szerint ennek azért van jelentősége, mert úgy tud villámgyorsan ugrani az állat, hogy nem támaszkodik idegrendszerére. Azzal amúgy sem sikerülne ezt a sebességet elérni, ráadásul a fiatal állatnak ereje sincs ekkora erejű kezdőlökéshez.

De ebbe a témába most ne menjünk bele mélységébe, az egy másik blog lesz majd.

Elég ha most csak a látással foglalkozunk, érintőlegesen. A szitakötők, a sáskák, stb. teljesen más sebességgel, másként látják ezt a világot mint az emberek.

Minimum 3 – 4 szeres sebességgel érzékelik és dolgozzák fel a látott információkat. Ha például egy rovarszerű földönkívüli, ráadásul már alapból eleve technológialiag fejlettebb civilizáció látogatná meg a Föld bolygót…. az esély ellenük szinte zéro lenne amennyiben rossz szándékkal érkeznének.

Mozis nyelvre lefordítva ők bizony nem 16-24 kocka / másodperces filmet néznének…. A földi élőlények leggyorsabb mozgását is lassított felvételként látnák, érzékelnék.

A legtöbb helyen azt olvashatjuk, hogy ha szemünk 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt agyunk már mozgásként észleli. A „mítosz” hátterében azonban nem tudományos tények, hanem a filmkészítési gyakorlat áll.

Tény, hogy az emberi szem, ide értve a receptorokat és a transzmissziós rendszert, másodpercenként átlagosan 10-12 képet tud továbbítani és analizálni – igaz, jelentős eltérés is jelentkezhet. A látóközpont az egyes képeket általában a másodperc tizenötöd részéig tartja meg, így ha ezen időszak alatt újabb információt kap, az a folytonosság érzetét kelti bennünk. A legyek ugyanennyi idő alatt ennél jóval több vizuális információt is képesek feldolgozni, többek közt ezért nehéz lecsapni őket.

Amikor másodpercenként 15 vagy ennél több összefüggő képkockát látunk, azt már szaggatásmentes mozgásnak érezzük.

Egy földönkívüli gyík vagy rovar  evolúciós ágon kifejlődött civilizáció valószínűleg ettől teljesen más módon és nagyobb sebességgel dolgozza fel a környezetéből kapott információkat, valamint másként is kommunikál – nem rádióhullámokon keresztül.

Nézzük bele néhány földi rokonuk szemébe…csodálatos creaturák…szuper élőlények ők is mindannyian. Nagyon sok  további titkot és tanulni való technológiát rejt a rovarvilág az emberiség számára, csak le kell menni, bele kell menni az ő szintjükre, létsíkjukba… a mikrovilágba.

Ebben a birodalomban még az óramutató is gyorsabban jár

Tekintsen be egy ismeretlen világba!

Hogy részt vegyen egy centiméteres méretű kalandban

Ebben a birodalomban még az óramutató is gyorsabban jár

Egy perc egy óra

Egy óra egy nap

Egy nap egy évszak

Egy évszak egy élet

Varázslatos pillanatok a Microcosmos minden létezőjével

The Wonderful Microworld

Everything is Connected

When you compare them to this world and then yourself to the universe…and than you compare them to the universe…

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

Avatar – ne keresd, már régóta itt van a  szemed előtt ezen a bolygón is

Időutazás | Dinoszauruszok – Kőkorszak – Piramisok – Robot Evolúció – Látogatók – Intergalaktikus Utazás

A VILÁG LEGVESZÉLYESEBB HELYEI | A világ egyik legdermesztőbb helye, ahol mindenki gázálarcban jár

Bővített változat – GIGANTIKUS tartalom – PROFI KALANDOROKNAK

Különleges helyek és információk | Múlt – Jelen – Jövő

Soha ne ússz a Kongóban, és kerüld a sűrű sötét dzsungel mélyén Mokele Mbembet
…. itt soha nincs második esélyed ….

Kongó-medence, a világ második legnagyobb esőerdeje

🌳 Amazonia forever 🌳 ❤️❤️❤️ 🌳 Amazonia por siempre 🌳 ❤️❤️❤️
Salvemos la Amazonia! SAVE THE AMAZON RAINFOREST! Défendre la forêt amazonienne!

¿QUE PUEDO DECIR? , hermosa imagen de lo que debemos hacer con la MADRE TIERRA, protegerla.

Salvemos la Amazonia! SAVE THE AMAZON RAINFOREST! Défendre la forêt amazonienne!

Save the Planet Earth! Innovations & Future Technology

Save the Planet Earth! Innovations & Future Technology