Avatar – ne keresd, már régóta itt van a szemed előtt ezen a bolygón is

fab8

Üdvözlet Kedves Látogató!

Mai témánk nagyon érdekes lesz, amint az a blog címéből is kitűnik: Avatar – ne keresd, már régóta itt van a bolygón a szemed előtt. Egy komplex, csodálatosan működő rendszert fogunk most megismerni. A blog elolvasása, és a videók megtekintése után remélhetőleg sokan fognak másként tekinteni a környezetükben lévő növényekre, – akár a benti szobanövényekre, de főleg a kinti erdők világára –  ezen a Föld nevű bolygón.

A természetes állapotú erdők olyan szuperorganizmusoknak tekintendők, amelyekben  az azonos fajú fák kapcsolódnak egymáshoz, és közös ellátó, illetve hírközlő rendszert hoznak létre. Gyakorlatilag egy internet hálózat van a föld felszíne alatt, de ez több attól ez már egy élő avatar rendszerszinten, mint azt majd látni fogjuk.

Bolygónkon 3000 milliárd  fa él, azaz nagyjából 422 fa jut egy emberre – állítja a Yale Egyetem kutatása, amit a Nature magazinban publikáltak. Globálisan, mondják, az erdőirtás évente 15 milliárd fát vesz fel a Földön. Szerintük tizenkét ezer évvel ezelőtt, mielőtt az emberiség megkezdte a gazdálkodást és az urbanizációt, a bolygónak 6600 milliárd fája volt. Ma 46% maradt meg ebből, és napról napra fogy.

Kezdjük rögtön az elején, – tekintsük át röviden a Föld történetét – és feltűnik egyből hogy az emberiség bizony csak nagyon rövid ideje van jelen ebben a történetben, (kb. 400-500 millió év aránylik a 10 ezer évhez…) de mégis mekkora nagy károkat okozott már ezen a bolygón, és ezekben a csodálatosan kifejlődött rendszerekben.

fold

A  Föld története

A Naprendszer mintegy 4,6 milliárd éve alakult ki; a Föld születését is ez időre teszik. A legidősebb földi kőzetek kora körülbelül 4 milliárd év.

A Föld a keletkezése után forró, olvadt állapotban volt, és anyagai sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba rendeződtek. A Föld magjában föltehetőleg a viszonylag sűrű vas és nikkel halmozódott fel, kívül pedig a ritka, gázokból álló légkört találjuk.

Hadaikum 4567 – 4000 millió évvel ezelőtt.
A hadaikum a földtörténet sorrendben legelső eonja. A különböző források eltérően határozzák meg hosszát, de hozzávetőleg a 4,6 milliárd évvel ezelőttől a 3,8 milliárd évvel ezelőttig terjedő időszakot értik alatta. Ezen intervallum eseményei a bolygóanyag összeállásától, a Hold létrejöttétől, az ősóceánok kialakulásán át az élet megjelenéséig terjednek, kétségkívül a Föld legmozgalmasabb és legváltozatosabb időszakává téve az eont.

hadai.

Archaikum 4000 – 2600 millió évvel ezelőtt.
Éghajlat: A felszíni hőmérséklet csökkent.
A földfelszín alakulása: A földkéreg, az ősóceán és az őslégkör kialakulása.
A hőmérséklet csökkenésével megszilárdult a földfelszín. Amikor a hőmérséklet 100 °C alá süllyedt, a vízgőz lecsapódásával kialakult az ősóceán. Az őslégkör ún. redukáló légkör volt: oxigént nem tartalmazott, fő összetevői: ammónia, metán, vízgőz, szén-dioxid.
Az élet fejlődése:
Kémiai evolúció – Az őslégkörben a szervetlen anyagokból ultraibolya sugárzás és elektromos kisülések (pl: villámlás) hatására szerves molekulák jöttek létre (pl: cukrok, aminosavak), melyek aztán bemosódtak az ősóceánba;
Biológiai evolúció – Az ősóceánban a szerves molekulákból élő rendszerek jöttek létre kb. 3,5 milliárd éve. Az ősi fotoszintetizáló kékbaktériumok a vízben oldott CO2 felvételével meszet választottak ki, ezekből épültek fel a sztromatolitok (gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók). A legrégibb sztromatolitok Ausztráliából, az Apex Tűzkőből kerültek elő (3,5 milliárd évesek).

folda

Proterozoikum 2600-542 millió évvel ezelőtt.
A hadaikumot, az archaikumot és a proterozoikumot együtt prekambriumnak (azaz kambrium előtti kornak) nevezzük.
Éghajlat: Általában meleg, de legalább négy jégkorszak nyomai fedezhetők fel: 2300, 1200, 900 és 700 millió évvel ezelőtt.
Földfelszín alakulása:
Több hegységképződés is lezajlott, az ekkor keletkezett őshegységek lepusztult maradványaiból jöttek létre a kontinensek magját képező ősmasszívumok (pajzsok).
Az előidő végére négy őskontinens alakult ki:
1. Észak-amerikai tábla (Laurencia) – Kanadai pajzs és Grönland, közöttük a Japetus-óceán
2. Kelet-európai tábla (Fennoszarmácia) – Balti pajzs és Ukrán pajzs, közöttük az Uráli-óceán
3. Szibériai tábla – Angara pajzs
4. Gondwana – az ősi Dél-Amerika, Afrika, Arábia, India, Ausztrália és Antarktisz.
Az élővilág fejlődése:
Eukarióták megjelenése az óceánokban kb. 2,2-2,0 milliárd évvel ezelőtt (endoszimbionta elmélet). A mitokondrium kb. 2 mrd., az ostor kb. 1,5 mrd., a plasztisz kb. 1 mrd. éve jelent meg. Nem sokkal később a többsejtűek is megjelentek. A proterozoikum leggazdagabb élővilág-maradványa az Ediacara-fauna. Kora feltehetőleg 680-543 millió év, bár egyes képviselőik szivacsokkal (Porifera) együtt is előfordulnak. A bióta rendszertani helye bizonytalan, egyes feltevések szerint főként csalánozók, gyűrűsférgek és ízeltlábúak ősei alkotják.

foldb

Paleozoikum 542-251 millió évvel ezelőtt.
Tagolása: 6 időszak: kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon, perm.
Éghajlat: Az élővilág hatására gyorsan nő a légköri oxigén mennyisége és kialakul az ózonréteg. Az éghajlat változatos, az északi félgömbön meleg, viszonylag kiegyenlített, a déli félgömbön két jégkorszak is elkülöníthető (az ordoviciumi 450, a permokarbon pedig 250 millió évvel ezelőtt).
A karbonban a Variszcidák mentén a trópusi éghajlat kedvezett a kőszénképződésnek.
A földfelszín alakulása:
A paleozoikumban két jelentős hegységképződés zajlott.
1. Kaledóniai-hegységképződés (ordovicium – szilur – devon időszakban, kb. 500-350 millió éve)
Laurencia és Fennoszarmácia ütközése során egységes kontinenssé forrt össze: Euramerika. Az ütközés vonalában húzódott a Kaledóniai-hegységrendszer, amelynek tagjai a kaledonidák. Maradványaik ma Skandinávia nyugati részén, Skóciában, Észak-Írországban, Kelet-Grönlandon és az Appalache-hegység északi részén figyelhetők meg.
2. Variszkuszi- (Herziniai) hegységképződés (karbon – perm időszakban, kb. 400-230 millió éve)
A variszkuszi hegységképződés során két ütközés zajlott le, közel egyidőben:
a. Euramerika és Angara ütközésével kialakult Laurázsia.
b. Laurázsia és Gondwana ütközésével pedig kialakult az egységes szuperkontinens, a Pangea, körülötte az egységes óceán, a Panthalassa, Pangea “öblében” pedig a Tethys.

foldc

foldd

folde

Az élővilág fejlődése:
– kambrium: a gerinctelen állatoknál megjelent a szilárd váz, a kambrium végére kialakultak a moszattörzsek és a gerinctelen állatok törzsei. Jellegzetes fosszíliák ebből az időszakból a trilobiták (háromkaréjú ősrákok).
– ordovícium: a zátonyképző korallok elterjedése;
– szilur: megjelentek az első szárazföldi növények;
– devon: a szárazföld meghódítása a növények (ősharasztok) és az állatok (ízeltlábúak) által. Megjelentek a halak.
– karbon: az északi félgömbön mocsárerdők főleg fatermetű harasztokból (maradványaikból keletkezett a földi kőszénkészlet jelentős része). A kétéltűek elterjedése.
– perm: a nyitvatermők és a hüllők elterjedése.
A paleozoikum végén az állatvilág kb. 50%-a kihalt (perm–triász kihalási esemény).

e1

Mezozoikum 251-65,5 millió évvel ezelőtt.
Tagolása: 3 időszak: triász, jura, kréta.
Éghajlat: Meleg, jégkorszak nem volt.
A földfelszín alakulása:
A triász elején még egységes Pangea elkezd feldarabolódni, a szétválás a jura és a kréta időszakban a legintenzívebb. A folyamat során megkezdődik a ma ismert kontinensek elkülönülése.
triász: nyugodt időszak, tengeri üledékképződés;
– jura: a Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának kezdete (a Csendes-óceáni – Pacifikus – lemez ütközése Amerikával és Ázsiával);
– kréta: az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete (Eurázsia ütközése Afrikával, a köztük húzódó Tethys-óceán bezáródása és üledékének felgyűrődése).
A Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának folyamata máig tart.

Az élővilág fejlődése:
növények: a nyitvatermők (fenyők) virágkora (jura időszak), a zárvatermők megjelenése és elterjedésének kezdete (kréta időszak);
állatok: a gerinctelenek közül jellemzőek az egysejtű foraminiferák (“likacsoshéjúak”), a puhatestűek (csigák, kagylók, ammoniteszek), ízeltlábúak (rákok, rovarok). A gerincesek közül a kétéltűek virágkora a triászban, a hüllőké pedig a jura és kréta időszakban volt. A madarak (Archeopterix=ősmadár) a jura időszakban, az emlősök a triász és jura időszak határán jelentek meg.
A középidő végén az állatvilág jelentős része kihalt (kréta-paleogén kihalási esemény).

e2

Kainozoikum 65,5 millió évvel ezelőttől máig.
a) Tercier (harmadidőszak) 65,5-2,5 millió évvel ezelőtt:
A tercier elnevezés ma hivatalosan nem szerepel a geokronológiában, sem a kronosztratigráfiában, de informálisan használják. Helyette paleogénre (paleocén, eocén, oligocén) és neogénre (miocén, pliocén) osztjuk a korábbi terciert.
Éghajlat: Lehűlés és felmelegedés váltakozása.
A földfelszín alakulása:
A lemezmozgások folytatódtak, a tercier végére a kontinensek nagyjából mai helyükre kerültek. A mezozoos hegységképződések folytatódtak, ekkor volt a Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának fő időszaka.
A Pacifikus-hegységrendszer tagjai: Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japán hegységei, Kordillerák, Andok.
Az Eurázsiai hegységrendszer tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Pontus (Észak-anatóliai-hegység), Toros, Kaukázus, Elburz, Zagrosz, Himalája.
Az élővilág fejlődése:
zárvatermők elterjedése;
emlősök elterjedése (adaptív radiációja).

kok2

b) Kvarter (negyedidőszak) 2,5 millió évvel ezelőttől máig
Tagolása: 2 kor: pleisztocén, holocén
Éghajlat: A pleisztocén korban eljegesedés az északi félgömbön. Okai elsősorban Földön kívüli, csillagászati eredetűek: például a Föld pályájának módosulása – az ekliptika és a Föld forgástengelye által bezárt szög változása.
A sarkvidéki jégtakaró dél felé húzódott, legnagyobb kiterjedése 47 millió km², átlagos vastagsága 2000-3000 méter. A jégtakaró Európában a London – Köln – Krakkó – Kijev vonalig (Alpok – Kárpátok vonaláig), Észak-Amerikában pedig kb. az északi szélesség
40°-áig húzódott.
A jégkorszak idején csökkent a tengerek vízszintje, mert a víz jelentős része fagyott állapotban volt. A legutóbbi glaciális kb. 10 ezer éve ért véget, azóta a jégtakaró visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános felmelegedés tapasztalható (interglaciálisnak tekinthető).

kok

A földfelszín alakulása:
A pleisztocénben a legfontosabb felszínformáló erő a jégtakaró és a gleccserek pusztító és építő munkája. A periglaciális területeken lösz képződött. A holocén legfontosabb felszínformáló erői a folyóvizek.
Az élővilág fejlődése:
A glaciálisok során a melegkedvelő élőlények jelentős része kipusztult vagy dél felé vándorolt, a többi alkalmazkodott a hidegebb éghajlathoz (például mamut, gyapjas orrszarvú, barlangi medve).
Az ember evolúciója: Neander-völgyi ember – jégkorszaki ember (pleisztocénben).

e3

fold

Avatar – ne keresd, már régóta itt van a szemed előtt ezen a bolygón is!

ava

Alapvetően háromféle kommunikáció létezik  a növényeknél:  – föld alatt  – föld felett (hangok, illatok, rezgések) – morfogenetikus mező.

“Egy erdő sokkal több, mint amit látunk belőle” – mondja Suzanne Simard ökológus. A kanadai erdőkben 30 éven át végzett kutatásai elképesztő felfedezést hoztak: a fák beszélgetnek – gyakran óriási távolságokból is. Tudjunk meg többet a fák harmonikus, mégis bonyolult társadalmi életéről, és kezdjük más szemmel nézni a természet világát!

A fák is társas lények, akik túlságosan függenek egymástól, mivel a túlélésük múlik ezen. Suzanne Simard ökológus kutatásai során megállapította, hogy a fák a talajlakó gombák hálózatának segítségével közlik a szükségleteiket, valamint ezeken a rendszereken keresztül a többi növény számára is segítséget tudnak nyújtani.

Suzanne az erdőt összetett szervezetnek látja, mint a neuronok hálóját az emberi agyban. Sosem gondoltuk volna, de a fák úgy kommunikálnak egymással, mint az emberek:
– ezeken az érzékeny összekötő fonalakon keresztül jelezni tudják a másik számára, ha veszély közeleg,
-tápanyagot tudnak küldeni, ha épp az adott növényt a kiszáradás fenyegeti
-de érzékelni tudják a rokoni kapcsolatokat is egymás között.

Azt tudnunk kell a fákról, hogy a világ minden táján békés szimbiózisban élnek együtt a talajon élő gombafonalakkal, amiket mikorrhizáknak nevezünk. Ez azért is fontos, mert a gombák nem képesek fotoszintézisre, de rendkívül fontos társaivá váltak a fáknak, mivel vizet és ásványi anyagokat szállítanak nekik. Persze cserébe a gombák cukrokat, vagy más fotoszintézissel előállított tápanyagokat kapnak, így mindenki jól jár. A két növény barátságának mégsem ez a legkülönlegesebb része, hanem az, hogy a gombafonalak összekötik a fák gyökérrendszereit és így hatalmas, földalatti hálózatokat alkotnak, amelyeken keresztül a fák tápanyagot és ásványi anyagokat tudnak küldeni egymásnak.

Senki sem hitt neki, amikor azt állította, hogy a fák nem csak kommunikálnak egymással, de a gyökereiken keresztül tápanyagot is el tudnak juttatni egy másik fajtársukhoz. Kifejezetten nehezen jutott csak kutatási támogatáshoz, szinte nulla pénzből, szívességeknek köszönhetően tudta csak megvalósítani a laboratóriumi körülmények közt már bebizonyított feltevéseit: egy valódi erdő fái is képesek információt cserélni a föld alatt. Végül a mezőgazdasági boltban beszerzett házi barkácseszközök és az egyetemtől kölcsönkért tudományos felszerelés segítségével izotópos vizsgálatok révén sikerült bebizonyítania, hogy a fák nemcsak információt küldözgetnek egymásnak, de tápanyagot, cukrot is. Nemcsak versenytársak tehát a különböző fajú fák, hanem tökéletes szimbiózisban is élnek egymással.

Bármilyen furcsa is, de a gombák segítségével is tudnak kommunikálni: a talajban a fákkal szimbiózisban élő gombafonalhálózat bújik meg, amely minden egyes talajrészecskét körbeölel, ez a mikorrhiza, szó szerint gombás gyökeret jelent. A föld felett, amiket láttunk, a gombák, ezeknek a föld alatti kiterjedt okos rendszereknek csupán a szaporítószervei. Egy talpalatnyi föld alatt több száz kilométernyi gombafonalhálózat lapul. Ahol az apró, láthatatlan gyökérsejtek és a szintén mikroszkopikus nagyságú fonalak találkoznak, ott megy végbe az információcsere. Ez gyakorlatilag egy erdei föld alatti internet, sőt sokkal több attól, egy avatar.

Amikor nemkívánatos élőlények, például kártékony gombák vagy rovarok kerülnek egy növényre, az a hálózaton keresztül kémiai jelekkel figyelmezteti a társait a veszélyre, hogy azok már felkészültebben, felturbózott védelemmel nézhessenek szembe a támadással.

De ami még ennél is csodálatosabb, az, hogy léteznek úgynevezett központi, csomóponti fák, anyafák – ők nevelik a legfiatalabb, az aljnövényzetben növekedő csemetéket. Egy anyafának akár több száz magonca is lehet, akikhez a számukra felesleges tápanyagot, szenet juttatják el, sőt, ha úgy alakul, ő maga visszavonul, nem terjeszkedik olyan intenzitással, amikor a „gyerekeknek” nagyobb térre van szüksége. Ha pedig pusztul, utolsó erejével még képes üzenetet, vészjelzéseket küldeni a többi fának, figyelmeztetni őket. Az erdő tehát tényleg nem csupán egymás mellett élő fák összessége, hanem egy élő, vibráló, egymással kommunikáló, egymásról gondoskodó közösség.

A videók megtekintése után remélhetőleg sokan fognak másként tekinteni a környezetükben lévő növényekre, – akár a benti szobanövényekre, de főleg a kinti erdők világára.

Az erdő él, saját világa van, s ma már azzal is tisztában vagyunk, hogy a fák képesek kommunikálni egymással. Sőt, ennél sokkal többre képesek.

fold

Miről árulkodnak a beszélő növények?

A növények kommunikálnak. A nyelvüket nem értjük, de azt már tudjuk, hogy üzeneteket küldenek egymásnak és a környezetüknek. Egy napon talán megértjük ezt a beszédet. Egy európai kutatási projekt újfajta megközelítéssel dolgozik: a növények elektromos tevékenységét elemzi.

Stefano Mancuso biológus elmondta, hogy a növények érzékelik a gravitációs mezőt, az elektromos mezőt, különféle kémiai folyamatokat, és így tovább. Hatalmas mennyiségű információt tárolnak és cserélnek ki egymással. Ezt mi is képesek vagyunk észlelni. A feladat az, hogy megfejtsük a kódokat, és ezzel megértsük a növények közötti információcserét.

A kiindulópont néhány kiborg növény – vagyis kibernetikus organizmus, együttműködő biológiai és gépi elemek – viselkedésének digitális elemzése meghatározott körülmények között.

paradicsom1

Ha megfigyeljük a növény által kibocsátott jeleket, megtalálhatjuk azokat az ingereket is, amelyek kiváltják őket, méghozzá jó minőségben. Ezeket a jeleket a tudósok leolvassák, lehetőleg torzítatlanul és felerősítve, azután digitalizálják. Más szóval a különböző időkben érkező analóg jeleket adatokká, számokká alakítják át.

Hogy megtalálják a kiváltó okokat, a kutatók adatbázist hoznak létre, amelyből kiolvasható, hogyan reagálnak a növények egyes hatásokra.

Stefano Mancuso úgy fogalmaz, hogy ez valójában egy szótár. Minden egyes környezeti paraméter megfelel egy meghatározott elektromos üzenetnek. Ha a kutatóknak sikerül rájönniük a kódra, az olyan lesz, mint a rosettai kő, amely lehetővé tette a egyiptomi hieroglifák megfejtését: segítségével megérthetjük, mit éreznek a növények.

Egy digitális hálózat és egy hatékony algoritmus minden egyes fát a környezet őrszemévé tesz. A cél az, hogy minél több növény adatait gyűjtsék össze, azután pedig feldolgozzák és csoportosítsák ezeket egy egységes bázisban.

fold

A növények is éreznek fájdalmat

A növények is éreznek fájdalmat és ezt jelzik is – derült ki egy most közölt kutatásból, melyet a Tel-Avivi Egyetemen végeztek két fajta növény stresszhatásra adott reakcióinak vizsgálatával. A tudósok arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha a paradicsom és dohánynövényektől pár napig megvonják a vizet vagy szárukat levágják. Azt már korábbi kutatások bebizonyították, hogy a növények ultrahangot bocsátanak ki, normál helyzetben óránként egy hangot. A stresszhatásnak kitett növényektől 10 centiméterre helyezték el a mikrofonokat, melyek helyenként egy helyett óránként 35 jelzést rögzítettek, 20 és 100 kilohertz közötti tartományban. Ez a kutatók szerint azért van, mert a növények így informálják a közelükben levő többi növényt és organizmust az állapotukról – áll a Live Science-ben közölt beszámolóban.

A különböző stresszhatásokra eltérően reagáltak a növények, a dohány például hangosabb jelzést adott ki, amikor megvonták tőle a vizet, mint amikor a szárát megvágták. A paradicsom mindkét beavatkozásra erősebben reagált, tehát sokkal érzékenyebb volt. A kutatók a mért adatokat egy számítógépes rendszerben rögzítették, hogy később másfajta hangokat is tudjanak majd társítani a különféle kondíciókhoz. Reményeik szerint a növények által kibocsátott hangok megértésével a precíziós mezőgazdaság közelebb kerülhet a klímaváltozás okozta problémák megoldásához. Ilyen például az aszály is, mely egyre nagyobb területeket érint szerte a világon.

paradicsom

fold

A lágy dallamok hatással vannak a növények fejlődésére

Tanulmányok sora foglalkozott azzal az utóbbi évtizedekben, hogy a zene milyen hatást gyakorol a növényekre. A megfigyelések során kiderült, hogy a fák, virágok vagy a zöldségfélék egyaránt képesek érzékelni a hanghullámokat, amelyek még a növekedésüket is képesek befolyásolni.

Gyorsabban nőnek a növények a zene hatására

Az első alapos kutatást a témában 1962-ben végezték el Indiában. T. C. Singh, az Indiai Annamalia Egyetem botanikai tanszékének vezetője kezdetben klasszikus zenét játszott le a növényeknek, majd más műfajú, például indiai rágákkal is megismételte a kísérletet. Nemcsak szobanövények, hanem szántóföldi haszonnövényekkel is elvégezte a vizsgálatot. A kutatás végére a növények átlagosan 20-60 százalékkal magasabbak voltak és gyorsabban fejlődtek azoknál a társaiknál, amelyek „mezei” körülmények között növekedtek.

A hanghullámok fokozzák a növények sejtalkotását is

Bár a növények nem rendelkeznek kifejezetten a hangok érzékelésére alkalmas szervvel, a hanghullámokat tökéletesen érzékelik. A hanghullámok rezgései pedig a megfigyelések szerint felgyorsítják az úgynevezett protoplazmatikus mozgást, amely fokozza a növények sejtalkotását. Ez pedig hatással van a növények egész rendszerére, így az ásványi anyag tartalom is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zenehallgató növény.

A különböző stílusú zenék, különböző frekvenciákat bocsátanak ki, így más-más hatást gyakorolnak a növényekre. A hangosabb és erősebb zenék, mint például a rockzene, nagyobb hangnyomást eredményeznek, így a hatásuk egy nagyobb erejű szélhez hasonló.

A virágok a klasszikusokat kedvelik

Egy  elvégzett vizsgálat során azt tapasztalták a botanikusok, hogy azok a növények, amelyeknek huzamosabb ideig rockzenét játszottak le, eltávolodtak a hangszóróktól, és kisebb leveleket hoztak. Sőt, egyes fajtáknak, mint a körömvirágnak ezek a dallamok olyannyira erősek voltak, hogy két hét alatt elpusztultak.

Egy másik csoport növénynek ezzel párhuzamosan klasszikus darabokat játszottak, Beethoven, Haydn és Schubert műveiből válogattak többek között. Az andalító muzsika annyira tetszett a virágoknak, hogy közelebb húzódtak a hangfalhoz, és összefonódtak egymással.

uveghaz

fold

Sok évmilliós szimbiózis áll fenn a rovarok és a virágos növények között

A növények illetve a beporzóik komplikált és kölcsönösen hasznos kapcsolatban állnak egymással. A  zárvatermők, a virágzó növények többségének (mintegy 87.5%) szaporodása a beporzó rovaroktól függ.

Ebben a kölcsönösen hasznos kapcsolatban a növény  táplálékot, cukrokban, fehérjékben, vitaminokban, és ásványianyagokban gazdag nektárt, valamint pollent ad a rovarnak, de egyeseknek búvóhelyként is szolgálnak számukra, és vannak amelyek az utódaikat is itt nevelik.

A virágos növények sokféleképpen vonzzák magukhoz a beporzóikat. Például a nappali beporzásúak esetén főleg a színek, míg az éjjeli beporzásúaknál főleg az illatok a meghatározóak. A rovar ezzel hozzájárul a növények szaporodásához: összegyűjti a pollent, és egy másik, ugyanolyan fajú növényen elhelyezi azt. Azok a növények, amelyek együtt fordulnak elő és hasonló a struktúrájuk, hasonló rovarok által poroztatnak be, ezért ezek eltérő időben virágzanak, így osztoznak meg a rovarok szolgáltatásain. A beporzás tehát kritikus dolog az adott növényfaj túléléséhez, és jelentős hatása van a növények diverzitásra is.

A beporzás azonban nem csak a növényeknek, hanem azoknak a rovarfajoknak is életbevágó, amelyek a növények terméseit fogyasztják, ezért rengeteg táplálékhálózat függ a beporzástól. És mindez az ember számára is rendkívül fontos, hiszen, ha eltűnnek a beporzók – ami ma már komoly probléma a környezetkárosító gazdálkodási formák miatt -, akkor nem lesz termés.

nov2

Bebizonyosodott a hipotézis, a növényeknek is van hallása.

A haszonnövényeink 70%-a rovarbeporzású, továbbá számos gyógynövény, mint például a a citromfű, a kamilla, az orvosi zsálya, a kakukkfű, de a zöldségek és gyümölcsök is, valamint  a kakaóbab, a kávé- és a teacserje.

A növények túléléséhez kritikus tényező, hogy érzékeljék a környezetüket, és képesek legyenek reagálni rá. A fényre, mechanikai stimulációra, illékony vegyületekre adott növényi válaszok ma már jól dokumentáltak.

Az új kutatás most azt mutatja be, hogy a növények a hangokat is érzékelik, és az órákig, vagy napokig tartó mesterséges akusztikus inger hatására megváltoznak az élettani reakcióik.

Azok a növények, melyek együtt fordulnak elő és struktúrájuk hasonló, hasonló rovarok által boroztatnak be, ezért ezek eltérő időben virágzanak, megosztoznak a rovarok szolgáltatásain, például például a hasonló virágú hársak eltérő időben virágzanak.

Lila Hadany a Tel Aviv University  kutatója azt a hipotézisét tesztelte csoportjával, hogy a virágoknak is van “hallása”, azaz hangérzékelése, és ily módon kommunikálnak a rovarokkal. A tudóscsapat a Tel Aviv tengerpartján és parkjaiban vadon növő esti kankalint (Oenothera drummondii) vizsgálta. Az esti kankalin hosszú virágzási ideje és mérhető mennyiségű nektár produkciója miatt számít jó vizsgálati alanynak.

Az elvégzett megfigyelések szerint, ahogy a kankalin érzékelte a beporzók szárnyának rezgését, a növény ideiglenesen megnövelte a virágja nektárjában lévő cukor koncentrációját. A növény képes érzékelni  a méh szárnyainak specifikus frekvenciáit, és eközben “kikapcsolja” az olyan lényegtelen, zavaró “háttér hangokat”, mint amilyen például a szél susogása. Több mint 650 kísérlet igazolja az eredményt. A kutatócsoport több, mint 650 kísérletet végzett el az esti kankalinnal, mérve a nektár termelést különfél szituációkban, és különféle ingerek hatására. Az esti kankalin fő beporzói a héjalepke (éjszaka és kora reggel) valamint a méh (alkonyatkor és reggel).

A kutatók lézer vibrométerrel mérték a szirom vibrációját és ezzel egyidejűleg a nektár cukor-koncentrációt, valamint analizálták a különböző hangfrekvenciák hatását: felvették a beporzó rovarok hangját, majd hasonló és eltérő frekvenciájú szintetikus hangokat játszottak le. (A lézer vibrométer egész kis mozgást is érzékelni képes Doppler- effektuson alapuló eszköz, amely a vibráló felületről visszaverődő lézersugár elmozdulását méri.) A beporzók hangjai és a hasonló frekvenciájú szintetikus hangjelek sziromvibrációt okoztak, és gyors választ váltottak ki: növekedett a nektár cukor koncentrációja.

A vibráció és a nektár-válaszfrekvencia specifikus volt, kifejezetten a beporzó rovar  hangjaira reagált.

nov3

A növényeket megvizsgálták laborban és vadon is, és ugyanazt az eredményt kapták. A laborban számítógép generálta frekvenciákat játszottak le nekik. Amikor hangszigetelő habbal kibélelt, rezgésblokkoló üvegkorsóba tették a növényt, hogy ne érje hanghatás, nem mutatott semmilyen reakciót. Amikor magas frekvenciát (158-160 kilohertz) illetve közepes frekvenciát (34-35 kilohertz) játszottak le nekik, akkor sem. Az kísérleti mézelő méh (Apis mellifera) hangját egy tőle 10 centiméterre elhelyezett hitelesített mikrofonnal rögzítették.

A méh hangját, illetve az ahhoz  hasonló frekvenciát lejátszva, a kankalin viszont azonnal reagált: 3 perc, ezeknek a frekvenciáknak való kitettségen belül a cukorkoncentráció 12-17 %-ról 20 %-ra növekedett. Ha édesebb a nektár, akkor a növény több beporzót vonz magához, potenciálisan növelve ezzel a sikeres beporzás esélyét.

A mezőn történt megfigyeléseknél a kutatók úgy találták, hogy több, mint 9-szer gyakoribbak voltak a rovarok azon virágok körül, amelyeket az azt megelőző 6 percen belül már meglátogattak más rovarok. A kísérletet  más szituációkban, különböző évszakokban és különböző növényekkel, a szobában, valamint  a szabadban is megismételték, és mindig ugyanerre az eredményre jutottak.

A virág úgy működik, mint egy parabola-antenna, amivel a televízió adást is vesszük

Ha a táplálék minősége és mennyisége növekszik, a beporzó hosszabban időzik ott, és nagyobb a valószínűsége, hogy meglátogatja ugyanazt a fajt a közeljövőben, ezzel  pedig potenciálisan megnő az esély a beporzásra és a szaporodásra.

A kutatók tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a növények válasza a beporzók hangjára egy jól időzített mechanizmus. A kutatók azt feltételezik, hogy a növény megfelelően tud reagálni a beporzást végző repülő rovar hangjára és erre válaszolva növeli meg a nektár cukortartalmát, ezzel pedig megnöveli szaporodási stratégiájának sikerét.

A beporzást végző rovarok szárnycsapása hanghullámokat kelt, ami a levegőben tova terjed, és ha erre a növény gyorsan képes reagálni, azzal  jelentősen megnöveli a beporzás esélyét A kutatók a vizsgálatok eredményéből arra a következtetésre jutottak, hogy a lehetséges növényi “fül”, ami képes a levegő által közvetített akusztikus jelet “meghallani”, maga a virág, különösen a tál alakúak.

nov1

Az esti kankalin virágja tál alakú, ezért azt várták, hogy ez a fajta szerkezet megnöveli a vibrációt a virágon belül. És ez valóban be is igazolódott, mert a virág rezgéseinek ferkevnciáj  megegyezett a méh  szárnyai által keltett hullámhosszal.

Bár a virágok alakja, mérete széleskörűen változó, de  nagyon sok köztük a konkáv, vagy tál alakú, mely forma jól veszi és felerősíti a hanghullámokat, akárcsak a televízió adást is fogó parabolaantenna.

Számításba kell vennünk, a virágok az őket beporzó rovarokkal együtt fejlődtek ki hosszú időn át, és ez a fajta egymásra utaltság nyomot hagyott mind a beporzó rovarok, mind pedig a virágos növények evolúcióján.  (A legkorábbi virágos növények mintegy 160 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, majd 120 millió éve terjedtek el.) A virágos növények túléléséhez fontossá vált, hogy képesek legyenek környezetük ingereinek érzékelésére, különös tekintettel arra, hogy helyhez kötött életmódot folytatnak. Talán ezért sem annyira meglepő a mostani felfedezés, hogy a virágos növények a hangok érzékelésére is képesek. Hadany ezt az új kutatási területet növényakusztikának nevezte el.

Veit még többet szeretne megtudni a kutatócsoport által vizsgált jelenség mögötti mechanizmusról. Például, hogy milyen molekuláris vagy mechanikai folyamat irányítja a rezgés-érzékelést, és az arra adott fokozott nektár-kiválasztási választ? Reméli, hogy a most folyó kutatás megerősíti azt a hipotézist, hogy nem mindig kell egy hagyományos érzékszerv a környezeti jelenségek érzékeléséhez, azaz hallani sem csak a füllel lehet, ahogyan azt a virágos növények is igazolják. Richard Karba, a Kaliforniai Egyetem kutatója a növények és kártevőik közti interakció szakértője szerint a növények számára evolúciós előnyt jelent a hangokra való reagálás képessége.

nov

fold

Bambuszok virágzása azonos időpontban

nov7

A hatvanas évek vége felé virágba borultak a Phyllostachys bambusoides nevű bambuszfaj tagjai. Az óriásira növő növény eredetileg Kínából származik, mára azonban Japántól kezdve az Egyesült Államokig számos helyen elterjedt. Ezért is volt érdekes, amikor a világ szinte minden területén gyakorlatilag egyszerre kezdtek virágozni a bambuszok. Egymástól több ezer kilométerre található óriási erdők borultak virágba egyazon időpontban. A virágokról felszálló pollen aztán szél segítségével eljutott a beporzás helyére, a megtermékenyített növények pedig idővel a földre potyogtatták magvaikat. Az akár 20 méteresre is megnövő bambuszok ezt követően rövidesen elpusztultak, magvaikból pedig új egyedek bújtak elő. Az új generáció lassan eléri 50. életévét, azonban még egyetlen egyszer sem virágzott, és nem is fog egészen 2090 környékéig.

Ezt a középkori és a későbbi kínai tudósok pontos feljegyzéseinek köszönhetően tudják a szakértők. Az említett bambuszfaj virágzásával kapcsolatban az első forrás 999-ből való. A virágzó erdő minden bizonnyal lenyűgöző látványt nyújthatott, főleg annak fényében, hogy senki akkoriban élő nem lehetett korábban tanúja hasonlónak. Aztán a bambuszok elpusztultak, a magvakból kikeltek az új növények, és az erdő egészen 1114 nem virágzott újra. Miután a P. bambusoides Japánban is meghonosodott, a japán tudósok először az 1700-as évek elején tesznek említést annak virágzásáról, a következő ilyen alkalomra pedig 1844−1847 között került sor. A hatvanas években megfigyelt virágzás tehát a 120 éves ciklus következő, menetrend szerinti állomása volt.

Ez a hihetetlenül hosszú szaporodási ciklus (vagy életciklus) már önmagában is figyelemre méltó, a bambuszok közt vizsgálódva azonban kiderül, hogy nem ez az egyetlen faj, amely csak több évtizedenként virágzik. A Dél-Ázsiában elterjedt Bambusa bambos például 32 évente, a fekete bambusz egyik alfaja (Phyllostachys nigra f. henonis) pedig 60 évente hoz virágot. A biológusokat évtizedek óta foglalkoztatják ezek a rendkívül különös ciklusok.

nov5

A korábbi évtizedek során számos elmélet született azzal a céllal, hogy megmagyarázza a bambuszok szaporodási ciklusának hosszát. A terület legmeghatározóbb személyiségeinek egyike Daniel Janzen ökológus volt, aki egymaga is igen nagy számú kreatív elképzeléssel állt elő a témában. Legnagyobb karriert befutó teóriája a hetvenes évek közepén született meg, és annak magyarázatával foglalkozik, hogy a világ egy fajhoz tartozó bambuszai miért virágoznak gyakorlatilag egyazon időpontban. Janzen megfigyelte, hogy a rágcsálók, a madarak, a disznók és egyéb állatok elképesztő mennyiségű bambuszmagvat képesek elfogyasztani, ha erre lehetőségük nyílik. Ezzel óriási pusztítást visznek véghez a következő bambuszgenerációban, és ha kellően nagy számú magvakat fogyasztó állat akad a bambuszerdő környékén, ezek számos egyed összes potenciális utódját felemészthetik.

A bambusz tehát Janzen érvelése szerint jobban jár, ha társaival közösen virágzik. Az „ellenség” ebben az esetben hiába eszi dugig magát, annyit nem lesz képes annyit elfogyasztani a magvakból, hogy veszélyeztesse a következő generációt. A fiatal növények így ráadásul időt kapnak arra is, hogy vastagabb kültakarót növesszenek, és elkezdjék termelni azon kémiai anyagokat, amelyekkel a továbbiak védekezhetnek a lelegelés ellen. Ha aztán egyszer egy bambuszfaj tagjai így összehangolták virágzásukat, a továbbiakban hasonló erőfeszítéseket igényelt volna, hogy kiessenek a „ritmusból”. Ha egy-egy egyed mégis a tömegen kívül kezdett virágozni, annak magvait gyorsan felfalták az állatok, így a csoportos virágzáshoz nem csatlakozók génállománya nem örökítődött tovább.

Janzen elképzelését más kutatók is hihetőnek találták. Az állatok magvakkal való elárasztása valóban csökkenti az egy-egy növényre eső kockázatot. Veller és kollégái számára azonban még így is sok kérdés maradt megválaszolatlan. Például hogy hogyan alakult ki először a csoportos virágzás szokása, és hogy a különböző fajok miért rendelkeznek olyan eltérő hosszúságú ciklusokkal.

Az is külön kutatási terület lesz, hogy miként lehetséges az hogy a virágzás mindig azonos időben, tehát egy napon történik az egész világon az adott bambuszfaj esetében. Hogyan tudnak akár különböző kontinenseken is egy  azonos időben egyszerre virágba borulni, eltérő éghajlatú és földrajzi területeken? Nyilván kommunikálnak egymással, de vajon hogyan? Nos, erre a morfogenetikai mező létezése adja meg a választ, de az egy másik blog lesz, itt most mélységében ebbe a témába már ne menjünk bele.

nov6

fold

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

kongo3

Soha ne ússz a Kongóban, és kerüld a sűrű sötét dzsungel mélyén Mokele Mbembet …. itt soha nincs második esélyed ….

Kongó-medence, a világ második legnagyobb esőerdeje

fold

fab2

Awesome, the President Tree, the mind to think this tree was alive when Ramesses II ruled Egypt!—the Old Hara is so old, in fact, that it has been around since the Bronze Age. It predates even the great pyramids!

The Oldest, Tallest, Biggest and Most Majestic Trees in the World

fold

giants

These trees have been around on the Earth for thousands of years. They have many stories to tell, and if you happen to see them, you will be astounded.

Trees carry with them a sense of grandeur and wisdom. In the presence of an ancient tree it’s difficult to not stop to wonder – what has this tree seen? Many trees have borne witness to the rise and fall of many civilizations.

Trees are sacred gifts of creation. Hopefully, humanity will learn to appreciate mother earth and protect our trees from unnecessary felling. Here are some photos showing the giants of the trees of the world.

fold

Baobab trees in Senegal and Madagascar

fa6000

fab5

fab6

fold

greenfa

fold

RESPECT / Africa

greenw1
greenw

The Great Green Wall is an African-led movement with an epic ambition to grow an 8,000 km natural wonder of the world across the entire width of Africa.

A decade in and roughly 15% underway, the initiative is already bringing life back to Africa’s degraded landscapes at an unprecedented scale, providing food security, jobs and a reason to stay for the millions who live along its path.

The Wall promises to be a compelling solution to the many urgent threats not only facing the African Continent, but the global community as a whole – notably climate change, drought, famine, conflict and migration.

Once complete, the Great Green Wall will be the largest living structure on the planet, 3 times the size of the Great Barrier Reef.

The Great Green Wall

fold

RESPECT / India


fold

RESPECT / Brazil

For years, Antonio Vicente begged his neighbors to listen to his warning. The water in Pouso do Rochedo, Brazil, was going to disappear and, with it, so would the life in this piece of the rainforest. And he was right. But now, after dedicating the last 40 years to reforesting his land, the water is coming back…and it is all thanks to him.

amas8

Salvemos la Amazonia! SAVE THE AMAZON RAINFOREST! Défendre la forêt amazonienne!

saveamas

fold

Money isn’t the most important thing in life. The humanity shows that it is bigger than money.

You cannot win hearts by money but by caring, helping others you may win…

Watch here some videos, which don’t need it further words just the blog title: RESPECT

greenlev

THANK YOU FOR VIEWING!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s