II. típusú civilizáció, amely saját csillagának energiáját teljes egészében hasznosítja

Nézzünk erre egy példát, mit is jelent ez az előző rövid mondat, és máris látni fogjuk a szintkülönbséget. Konkrétan itt arról van szó, hogy pld. a Föld esetében a Naptól nem csak a százalékos arányaiban nagyon kevés Földre érkező energia – hanem a Nap energiájának a 100%-a kerül hasznosításra. Tehát minden többi a Naprendszerben lévő bolygótól és holdjaiktól elvonják azt, azokon nem lesz többé napfény – csak a sötétség és a hideg.

Amennyiben kettő, vagy három csillag van más csillagrendszerekben akkor talán az egyiket meghagyják. Reméljük ez a típusú civilizáció nem vetődik ide sem a Tejútrendszerből – sem más galaxisból. Szerencsére a Naprendszer galaktikus léptékben nagyon kicsi, és a Nap is apró és halvány a többi hatalmas, fényes csillaghoz képest.

Az egyik elképzelés egy Dyson-gömb, amely egy olyan gömb, amit a csillag köré építenek fel, teljesen bezárva azt, így felfogva és eltárolva energiáját, esetleg a bolygóra szállítva azt későbbi felhasználásra. Ami tehát nagyon lényeges: ez a civilizáció már a saját csillagának az összes energiáját fel tudja használni, tehát nem csak energiává alakítják a fényét, hanem befolyásolni képesek a csillag működését is.

Persze egy csillag energiájának elfogyasztása primitívnek tűnhet, ha ismerjük az alap működést – képzeljünk el inkább egy bolygó  méretű fúziós erőművet, mely üzemanyagát kaphatná akár egy gázóriásból is, ami körül kering. De az már ismét egy másik civilizációs fejlettségi szint, ettől magasabb kategória.

Miért szükséges, és egyáltalán mit is jelent ennyi hatalmas energia egy adott civilizációnak?

Elsősorban nagyfokú biztonságot, ezen az adott II. típusú szinten semmi jelenleg ismert erő nem tudná elpusztítani (nyilván a magasabb szintű civilizációk igen, ha akarják). Például ha majd egyszer a mi civilizációnk is ezen a II. szinten lesz és egy nagy méretű égitest ütközési pályán belép a Naprendszerbe és a Föld felé tart. Akkori fejlett tudással egy ilyet, akár Hold méretűt is minden további nélkül atomjaira tudnánk bontani. Esetleg ha nem akarnánk megbolygatni a létezésben, akkor egyszerűen eltolhatnánk, vagy az égitesthez ütköztetnénk mondjuk a Plútót. Egy csillag feletti uralkodás után a bolygókkal való manőverezés már csak rutinmunka.

Hogyan szerveződhetne egy II. típusú civilizáció gazdasága?

Az emberiség jövője a csillagok között van, és ha tovább fejlődünk egy napon elérhetjük a Kardashev-skálájú II. típusú civilizáció státuszát – egy olyan társadalmat, amely képes csillaga összes energiáját hasznosítani. Egy ilyen hatalmas ugrás a fejlődésben elkerülhetetlenül alapvető átalakuláshoz vezet a civilizációnk alapjául szolgáló gazdasági elvekben.

Egy olyan világban, ahol körülbelül 4 x 10^26 watt napenergia áll rendelkezésre, és egy egész bolygórendszer erőforrásai könnyen elérhetőek, a szűkösség és a korlátozott erőforrásokért folytatott verseny ismerős gazdasági koncepciói háttérbe szorulhatnak. Milyen gazdaság nézne ki egy olyan társadalom, amely átlépi a bolygó határait? Fedezzük fel, hogyan működhetne egy olyan civilizáció gazdasági rendszere, amely elsajátította az egész naprendszert.

Az energia alapja: A bőség gazdasága

Bármely gazdaság alapja az energia. De képzeljünk el egy olyan társadalmat, amely a csillaga összes energiáját ellenőrzi – szó szerint milliárdszor többet, mint amennyit a modern emberiség fogyaszt. Egy ilyen civilizáció valószínűleg egy Dyson-gömböt építene – egy kolosszális mérnöki szerkezetet, amely körülveszi a csillagot, és gyakorlatilag az összes kisugárzott energiáját felfogja.

Egy ilyen rendszerben az energia megszűnik korlátozott erőforrás lenni – állandó, bőséges áramlássá válik. Képzeljünk el egy olyan gazdaságot, ahol a villamosenergia-költségek már nem jelentős tényezők a termelésben! Olyan ez, mintha egy végtelen olajkút lenne, amely soha nem apad ki. Ilyen környezetben a határtermelési költségek nullához közelítenek. Amikor az energia annyira olcsó, hogy a költsége elhanyagolható, maga az árképzés fogalma is átalakul. Az áruk termelését csak a nyersanyagok elérhetősége és a termelési kapacitás korlátozza, nem pedig az előállításukhoz szükséges energia.

Egy II. típusú civilizáció gazdasága ”bőséggazdaságként” működhetne, ahol az erőforrás-szűkösség hagyományos problémái háttérbe szorulnának. Egy ilyen világban sokkal több áru és szolgáltatás válhatna gyakorlatilag ingyenessé vagy majdnem ingyenessé – hasonlóan a modern világunkban a levegőhöz.

Erőforrásbázis: Bolygótól csillagrendszerig

Az energián túl egy csillagrendszerbeli civilizáció gazdasága egy kolosszális erőforrásbázisra támaszkodna. Képzeljük el a lehetőséget, hogy ne csak egy bolygóról, hanem egy csillagrendszer összes bolygójáról, holdjáról, aszteroidájáról és üstököséről bányásszunk ásványokat! Csak a Naprendszerünk aszteroidaövéből származó erőforrások kinyerése milliószor több fémet és ásványi anyagot hozhatna létre, mint amennyi a Földön rendelkezésre áll. Egy ilyen gazdaságban a ”ritkaföldfémek” fogalma elveszítheti értelmét. A platina, az arany és a ritka elemek mind annyira elérhetővé válhatnának, hogy megszűnnének olyan értékes erőforrások lenni, amelyekért érdemes lenne versenyezni. Ahogy a mondás tartja: ”minden árucikkre jut egy aszteroida.”

Egy ilyen rendszerben az erőforrások kitermelése valószínűleg teljesen automatizált lenne önreplikáló robotok és mesterséges intelligencia segítségével. Valójában el lehet képzelni robotrendszerek ”intelligens rajjait”, amelyek automatikusan megtalálják, kinyerik és oda szállítják az erőforrásokat, ahol szükség van rájuk. Gazdasági szempontból ez a nyersanyagköltségek radikális csökkenését jelentené.

Továbbá egy ilyen civilizáció valószínűleg elsajátítaná az elemek transzmutációjának technológiáit – egy kémiai elem átalakítását egy másikká felesleges energia felhasználásával. Végső soron ez olyan helyzethez vezethetne, ahol maga a természeti erőforrások fogalom elveszítené értelmét, mivel bármilyen anyag szintetizálható lenne bármely másikból.

Termelési képességek: A földi képzeletet meghaladóak

 Egy II. típusú civilizáció termelési kapacitása kolosszális lenne. Gyakorlatilag korlátlan energiához és hatalmas erőforrásokhoz való hozzáféréssel egy ilyen társadalom képes lenne olyan méretű tárgyakat létrehozni, amelyek összehasonlíthatatlanok a modern földi projektekkel. Nem egyszerűen a mindennapi áruk tömegtermeléséről beszélünk itt. Képzeljen el egy olyan gazdaságot, amely képes megastruktúra-projektek – mesterséges bolygók, pályagyűrűk, űrliftek és gigantikus, kontinens méretű számítástechnikai platformok – megvalósítására.

Egy ilyen rendszerben a termelés mértéke gyakorlatilag korlátlanná válik. A bolygóméretű gyárak, amelyeket az űrbeli megastruktúrák összeszerelésére építettek, normává válhatnak. A termelés vertikális integrációja példátlan magasságokat érne el – az aszteroidákon történő nyersanyag-kitermeléstől az automatizált komplexumokban előállított késztermékek gyártásáig.

Egy II. típusú civilizáció gazdaságát valószínűleg egész bolygók és aszteroidák hiperspecializációja jellemezné meghatározott termelési feladatokra. El lehet képzelni egy olyan világot, ahol egyetlen műhold teljes egészében kvantumszámítógépek gyártására van dedikálva, és egy egész aszteroidát biológiai komponensek szintézisének központjává alakítanak át.

Gazdasági struktúra: Új szektorok és összekapcsolódások

Egy II. típusú civilizáció gazdasági struktúrája gyökeresen eltérne a maitól. Néhány, ma kritikusnak tűnő gazdasági szektor gyakorlatilag eltűnhetne, miközben teljesen új iparágak jelennének meg. Például az energiaszektor, ahogyan azt jelenleg értelmezik, egy olyan struktúrává alakulhatna át, amely egy Dyson-gömbből származó energia elosztását kezeli. Az energiatermelés helyett az elsődleges cél annak hatékony szállítása és elosztása lenne a Naprendszerben.

Teljesen új gazdasági szektorok jelenhetnek meg, mint például a gravitáció-szabályozás, a tér-idő mérnöki tudományok vagy az egzotikus anyagok előállítása. A ma sci-finek tűnő technológiák egész iparágak alapjává válhatnak.

Egy gigantikus szektor szentelhető a számítási teljesítménynek. Egy gyakorlatilag korlátlan energiával rendelkező világban egy civilizáció kolosszális méretű számítógépeket építhetne – akár egész bolygókat is átalakíthatna számítási központokká. Ez egy olyan gazdasághoz vezethetne, amelyben a számítási erőforrások az egyik elsődleges csereeszközzé válnának.

Gazdasági modellek: Piac vagy terv?

Melyik gazdasági modell a legmegfelelőbb egy ekkora léptékű civilizáció számára? A hiperfejlett kapitalizmus egy formája, egy szuperintelligens mesterséges intelligencia által irányított tervgazdaság, vagy valami teljesen más lesz?

Egyrészt egy egész csillagrendszert átfogó gazdasági rendszer léptéke bizonyos szintű központosított tervezést igényelhet. A hiperfejlett számítási teljesítmény és a mesterséges intelligencia birtokában a központosított tervezés hatékonyságának hiányosságai, amelyek a Föld gazdaságait sújtják, leküzdhetők lennének.

Másrészt egy ilyen civilizáció puszta mérete lehetetlenné teheti a teljes központosított tervezést, még fejlett mesterséges intelligencia használatával is. Ebben az esetben valószínűbbé válik egy többszintű gazdasági rendszer – egyfajta „gazdasági föderalizmus” –, amelyben a különböző bolygók, pályára állított állomások és az űr régiói elkülönülő gazdasági alrendszerekkel rendelkeznek.

Talán egy ilyen civilizációban a specifikus körülményekhez és célokhoz igazodó különböző gazdasági modellek fognak egymás mellett létezni. Ahogy a mondás tartja: ”különböző aszteroidák – különböző gazdasági rendszerek”. A civilizáció alapkutatással és kutatással foglalkozó részei a tervgazdaság elvei szerint működhetnének, míg a fogyasztói szektorok megtarthatnák a piaci mechanizmusokat.

Valuta és csere: a szűkösségtől a bőségig

 Egy gyakorlatilag korlátlan energia- és erőforrás-világban mit fognak pénzként használni? A hagyományos valuták a szűkösségen és a szűkösségen alapulnak – az arany nagyrészt azért értékes, mert nehéz bányászni. De egy csillagcivilizációban ezek a korlátozások eltűnhetnek.

Egy bőség gazdaságában az információ és a kreativitás alapvető értékekké válhat. Az egyedi ötletek, algoritmusok, műalkotások vagy számítási teljesítmény szolgálhatna pénznemként. Képzeljen el egy olyan gazdaságot, ahol a fizetési eszközök nem kreditek vagy bitcoinok, hanem kvantumszámítástechnikai órák vagy az egyedi algoritmusok használatának jogai.

Egy másik lehetőség az energiavaluta – egy olyan rendszer, ahol egy pénzegység közvetlenül egy adott energiamennyiséghez kötődik. Egy olyan civilizációban, amely számára az energia alapvető erőforrás, ez logikus lehet, különösen mivel az energiának objektív fizikai értéke van.

A különböző típusú gazdasági tevékenységekhez valószínűleg különböző csere- és értékszámviteli rendszereket fognak használni. A lakosság többségének mindennapi szükségletei kielégítésére számos áru gyakorlatilag ingyenesen elosztható – mint például a csapvíz a modern fejlett országokban. Az egyedi, korlátozott erőforrások vagy szolgáltatások azonban teljesen más valutákban versenyezhetnek.

A vagyon elosztása: A csillaggazdaság társadalmi aspektusa

Hogyan fog eloszlani a vagyon egy olyan társadalomban, ahol számos hagyományos korlátozás megszűnt? Egy II. típusú civilizáció gazdasága paradox helyzettel szembesülhet: a technológiai fejlődés lehetővé teszi a társadalom minden tagja számára, hogy alapvető előnyökhöz jusson, de a gazdasági egyenlőtlenség egy új formája jelenik meg, amely az egyedi erőforrásokhoz, információkhoz és technológiához való hozzáférésen alapul.

Egy olyan világban ahol az alapvető szükségletek – élelmiszer, lakhatás, energia – gyakorlatilag ingyenesen kielégíthetők az automatizálásnak és a bőséges energiának köszönhetően, a társadalom társadalmi szerkezete gyökeresen megváltozhat. A megélhetési munka fogalma eltűnhet, átadva helyét egy olyan gazdaságnak, amelyben az emberek valódi szenvedélyeiket követik.

Talán egy ilyen társadalom a posztkapitalizmus vagy a teljesen automatizált luxus űrkommunizmus elvein fog működni (ahogy a modern futurológusok ironikusan nevezik az ilyen gazdasági rendszereket). Egy ilyen rendszerben az alapvető jólét a társadalom minden tagja számára garantált, és a verseny az eszmék, a művészet, a tudomány és más magasabb rendű tevékenységi formákba helyeződik át.

Azonban még az anyagi bőség társadalmában is újfajta szűkösség, és következésképpen újfajta egyenlőtlenségek alakulhatnak ki. Például az optimális életkörülmények között (gravitáció, sugárvédelem és a kulturális központokhoz való közelség szempontjából) lévő fizikai tér korlátozott erőforrás maradhat. Ez egy újfajta ”űringatlant” hozhat létre a státusz és a gazdagság jeleként.

Fenntarthatóság és kockázatok: Gazdasági biztonság egy naprendszer méretében

Egy ilyen léptékű gazdaság egyedi kockázatokkal és fenntarthatósági kihívásokkal néz szembe. Egy egyetlen csillagtól energiáért függő civilizációnak egyetlen meghibásodási pontja van – a Dyson-gömb bármilyen komoly zavara katasztrofális következményekkel járhat az egész gazdaságra nézve. Ez szükségessé teszi a gazdasági biztonság és az erőforrás komplex rendszereinek fejlesztését. A gazdasági tevékenység jelentős része a teljes rendszer stabilitásának fenntartására fordítható – ez egyfajta kozmikus biztosítás a különféle kockázatokkal szemben.

A fenntarthatóság egy másik aspektusa a környezeti megfontolásokhoz kapcsolódik. Még egy II. típusú civilizációt is korlátozni fognak a naprendszerének erőforrásai. Ez azt jelenti, hogy a körforgásos gazdaság és az erőforrások teljes újrahasznosításának alapelvei nemcsak kívánatosak, hanem elengedhetetlenek is lesznek a hosszú távú túléléshez. Egy ilyen civilizáció valószínűleg olyan technológiákat fog kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik az anyagok közel 100%-os újrahasznosítását és újrafelhasználását.

Érdekes módon egy II. típusú civilizáció gazdasága jobban ellenállhat a belső válságoknak, mint a modern földi gazdaságok. A kolosszális erőforrásokhoz és energiához való hozzáféréssel egy ilyen civilizáció jelentős biztonsági tartalékokkal  rendelkezhet, amelyek lehetővé tennék számára, hogy komoly társadalmi felfordulás nélkül túlélje az instabilitás időszakait.

Hívnak a csillagok, de vajon gazdaságilag készen állunk?

A II. típusú gazdaság óriási ugrást jelent a jelenlegi rendszerünkhöz képest – mind fogalmilag, mind méreteiben. Nemcsak technológiai áttöréseket igényel, hanem a társadalom alapját képező gazdasági elvek alapvető újragondolását is.

Egy gyakorlatilag korlátlan energia és erőforrások világában a szűkös erőforrásokért folytatott versenyen alapuló ismerős gazdasági modelljeink utat engedhetnek a kreativitásra, a tanulásra és az önmegvalósításra összpontosító új gazdasági szerveződési formáknak.

Bár valószínűleg még több ezer év van hátra egy teljes értékű Dyson-gömb létrejöttéig, a bőséggazdaság számos alapelve már most is kezd kibontakozni a modern világban. A megújuló energia, az automatizálás és a digitális technológiák fejlődésével megtesszük az első lépéseket egy olyan gazdasági rendszer felé, ahol az emberi potenciál teljes mértékben kiaknázható.

És ki tudja – talán ezek a gazdasági átalakulások, és nem csak a technológiai áttörések lesznek a kulcs ahhoz, hogy az emberiség egy napon túllépjen bölcsőjén, és egy egész naprendszert átfogó civilizációt hozzon létre.

Ahogy a jövő közgazdászainak mondása tartja majd: ”A csillagok nem a határt jelentik, a határ a gazdasági képzelőerőnk.”

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

Idegen Létformák – Időtlen Galaktikus Szupercivilizációk

Ha a Föld négy és félmilliárd éves létezését 24 órába sűrítenénk, 10.000 év leforgása egyetlen másodperc töredékének felelne meg. Ezt az analógiát követve az idő amit az emberiség eddig a Földön töltött úgy maximum fél percet tenne ki.

Tulajdonképpen ha találkoznánk egy V. típusú civilizációval, lehet, hogy annyira meghaladnák elménket, hogy fel se fognánk, hogy egy másik élőlénnyel állunk szemben. Ha pedig a VI. típusú civilizációt nézzük akkor az már ahhoz hasonló ahogyan az isteneket elképzeljük, már nem csak a tér-idő ura hanem teremteni is tud.

Induljunk el a fenti rövid bevezetés után, és nézzük meg – egyáltalán hogyan lehet elképzelni gondolati síkon – hogy milyenek is lehetnek az olyan ( számunkra időtlen, ősidőktől létező ) idegen létformák amelyek már több százezer, de akár több millió éves szupercivilizációk.

Nem 24 órából fél perc, hanem több óra. Sok-sok óra, akár 4-5, de akár 10 óra is lehetséges a földi analógiához képest.

Fél perc aránylik az 5-10 órához, brutális különbség, főleg ha nem lineáris, hanem exponenciális fejlődésben gondolkozunk, mert egy adott technológiai szint elérése után az utóbbi törvényszerű.

Ha csak a földi robot evolúció – önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok, és a nanotechnológia jövőképét vesszük alapul, már az is megdöbbentő változásokat hoz majd a bolygón még ebben az évszázadban. Amely időtartam a galaktikus idővonalon, mint léptéket tekintve szinte nem is mérhető.

INFORMÁCIÓ: Idegen Létformák – Időtlen Galaktikus Szupercivilizációk

“Láttuk, mi lehet odakint. És tudjuk, hogyan találhatnánk meg. Csak egy dolgunk van hátra. Megkeresni.”

Bemutatunk egy olyan múzeumot, amelyben az univerzumban létező mindenféle életforma megtalálható Ez az élmény végigvezet minket az idegen élet lehetséges formáin, a kísértetiesen ismerőstől a teljesen egzotikusig, a Föld belsejétől az univerzum legellenségesebb zugáig.

Az új kutatások felforgatják elképzelésünket az életről és arról, hogy hol rejtőzhet: nem csak a Földhöz hasonló bolygókon, ahol a lények utánozhatják azt, amit bolygónkon ismerünk, hanem olyan távoli helyeken is, mint a halott csillagok szíve és a gázóriások gyűrűi, kisbolygók. Sehol az univerzumban nincs korlátozás.

Több billió bolygó, amelynek mind megvan az egyedi vegyi üstje, és mind átestek a saját komplex evolúciójukon.

– Az általunk ismert élet C+H2O alap. Olyan biokémiájú lények otthona mint a miénk.
– Az általunk nem ismert élet. Egzotikus biokémia. Olyan lények otthona melyek kihívják a jelenlegi életfelfogásunkat.

INFORMÁCIÓ: Földön kívüli élet – Az idegen élet lehetséges formái

Szimulált világok

A Mátrix alapkérdése – ha a tudomány és a virtuális valóság egyre inkább képes arra hogy átverje az emberi agyat, akkor hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az agyunk éppen most nincs átverve?

Ha egy civilizáció (akármilyen, akárhol) túl tud haladni önmagán, azaz el tudja érni azt a fejlettségi állapotot, amit mi emberek poszthumánnak nevezünk, képessé válik univerzum szintű és méretű szimulációk létrehozására és futtatására. Ha ezt elfogadjuk, és hozzáadjuk az univerzumunk méretét – galaxisok milliárdjaiban csillagok milliárdjai körül keringő milliárdszor milliárd bolygó – , akkor igen valószínű, hogy ez már meg is történt.

Olyannyira valószínű hogy akár azt is jelentheti, hogy egy olyan nagy és kiterjedt láncolatban vagyunk egy láncszem, amely szimulációkban létező szimulációkban létrehozott szimulációkból áll.

Ez pedig akármennyire is riasztónak vagy degradálónak is hangzik, sokkal valószínűbb, mint az hogy a világegyetemben létező első civilizáció vagyunk mi, emberek.

INFORMÁCIÓ: Szimulált világok

Az időutazás nagyon nehéz és bonyolult téma, már az alapoktól kezdve több szempontból is 

• Időhurok
• Kvantummechanika
• Intergalaktikus utazás
• Civilizációk technológiai fejlettsége I-VI
• Szimulált világok
• Multiverzum
• Párhuzamos univerzumok

Amikor átmegyünk az itteni jelenből a jövőbe ( ami ott mást jelent, az ott élők akkori jelenébe érkezünk meg hozzájuk, a múltból ). A lényeg hogy ott vagyunk, szuper…. na de megérkezésünk után ott hogyan tudjuk átírni az ottani már megtörtént múltat és az ottani jelent, ami nekünk majd a jövőnket befolyásolja az itteni jelenben – ahonnan elindultunk a küldetésünkre? Valamint, hogyan tudunk kivergődni a folyton ismétlődő időhurokból?

A jövőben megváltoztatott események akkor maradhatnak érvényben, ha az időutazó indulása után változtatják csak meg a jelenünket – a jövő múltját, mert, ha az indulás előtti múltat változtatják meg, akkor a jövőbe való indulás esetleg okafogyottá válik és nem indul el az utazó. A “nem indulás” következtében viszont nem változik meg a jelenünk, ezért az utazó mégis elindul. Kőr bezárul és addig tart, amíg a változás semmissé teszi az indulás okát.

A múltba utazásnál ugyanaz a kőr alakulhat ki, de a hatása elképzelhetetlen méreteket ölthet. Ezért az időutazás működtetői valami nagyon hatékony biztosítékot találhattak ki még az időhurok feloldására is.

INFORMÁCIÓ: Az Időutazás Lehetséges

A negyedik dimenzió

4D-ben a tárgyakat nem pontok, vonalak vagy akár felületek határolják, hanem térfogatok.
A 4D-s lények, és tárgyak szerkezetével kapcsolatos legtöbb információ mindig a burok belsejében rejlik.

Ha egy 4D-s lény a hiperkockára néz, tekintete először a kocka alakú celláknak a képen lévő elrendezésére esik, nem magára a burokra. A burok csak mellékes, a kép belseje számít igazán. Amikor 4D-s tárgyak vetületét vizsgáljuk, mindig a belső szerkezetre koncentráljunk, ne engedjük, hogy a burok elvonja róla a figyelmünket.

Kétdimenziós élőlény alkothat némi fogalmat arról, hogyan nézhet ki egy háromdimenziós objektum, ha megfigyeli annak kétdimenziós árnyékát. Ugyanígy mi is tanulhatunk a négydimenziós világ természetéről, ha megfigyeljük az ottani objektumok, jelenségek “árnyékát” a mi világunk fizikai rendszereiben.

A 2D-s világ sík, mint egy papír felülete. Ez a világ sokkal érdekesebb már mint az 1D-s világ, mivel többféle tárgy lehetséges benne. A pontok és vonalak mellett előfordulhatnak például sokszögek és körök is: Mi határolja a sokszöget? Szakaszok határolják, melyek 1D-sek. A körnek is 1D-s határvonala van, noha görbe. A 2D-s tárgyakat tehát 1D-s vonalak és görbék határolják.

A 3D-s világban lévő tárgyakat nem vonalak vagy görbék, hanem 2D-s felületek határolják. A kockát például 6 négyzet határolja, a golyót pedig gömbfelület. A gömbfelület is 2D-s, mivel bármely pontját meg lehet határozni csupán két paraméterrel: a hosszúsággal és a szélességgel.

Egy rendszer rajzolódik ki előttünk. Az 1D-s tárgyakat 0D-s pontok határolják, a 2D-s tárgyakat 1D-s vonalak (vagy görbék) határolják, a 3D-s tárgyakat pedig 2D-s felületek….a 4D-s tárgyakat 3D-s térfogatok.
A dimenziós analógia alapján azt látjuk, hogy N dimenzióban a tárgyakat (N−1) dimenziós határok veszik körül.
Ebből arra következtethetünk, hogy 4D-ben a tárgyakat nem pontok, vonalak vagy akár felületek határolják, hanem térfogatok.

Figyelmesen és türelmesen olvassátok el a rövid ismertető anyagot, nézzétek meg majd a blogban a hiperkockát, — a belső szerkezetre koncentrálva, nem pedig a külső burokra — és egy idő után előtűnik, látható lesz a belseje, és érthető lesz minden…

INFORMÁCIÓ: A negyedik dimenzió

A Föld ősi civilizációs történelme – Egy földönkívüli szemszögéből
— Lásd / Kilencedik fejezet / Az események időrendje —

INFORMÁCIÓ: A Föld ősi civilizációs történelme – Egy földönkívüli szemszögéből

NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 THANK YOU FOR VIEWING!