Felszín alatti tavak a Marson

marsn

A szonda radarműszere, MARSIS (Mars Advanced Radar for Underurface and Ionosphere Sounding) 2018-ban egy földalatti víztározót tárt fel, amely mintegy 1,5 km mélyen van a jég alatt.

Most több adat figyelembe vételével és más módon történő elemzésével, három új tavat fedeztek fel.  A becslések szerint 20-szor 30 kilométeres, a jeges felszín alatt 1,5 kilométerre lévő sósvízű tó mellett három kisebb, különböző méretű víztestet fedeztek fel, melyek a nagy tótól függetlenek.

Úgy gondolják, hogy a víz nagyon sós ahhoz, hogy hideg hőmérsékleten is folyékony maradjon. A Mars egykor melegebb és nedvesebb volt, a víz átfolyt a felszínen, hasonlóan a Föld korai szakaszához. Bár ma nem lehetséges, hogy a víz a felszínen stabil maradjon, az új eredmény megnyitja annak lehetőségét, hogy az ősi tavak teljes rendszere létezhet a marsi talaj alatt, melyek talán több millió, vagy akár milliárd évesek.

Ideális helyek lennének a Mars életének bizonyítékainak felkutatásához, bár nagyon nehezen elérhetők. A Föld felszínén víz alatti tavak is ismertek, mint például az Antarktiszon található Vosztok-tó. Különleges ökoszisztémákat rejthetnek magukban, hasznos analógiákat kínálva az asztrobiológusok számára annak feltárására, hogy az élet hogyan maradhat életben extrém környezetekben.

A földi Antarktiszon a hetvenes években fedezték fel az első felszín alatti tavakat, amelyekből közel 400 ismert. A legnagyobb a Vosztok-tó, amely 240 kilométer hosszú, 50 kilométer széles és több száz méter mély, s 4 kilométerrel a felszín alatt helyezkedik el. A tó a felszíntől több millió éve elzártan létezik, ezért a Naprendszer ismert jeges holdjain – a Jupiter körül keringő Europán vagy a Szaturnusz körül keringő Enceladuson – található felszín alatti vizekben fellelhető élet analógjának tekintik

A Mars radaradatainak elemzéséhez használt technikák hasonlóak az antarktiszi, kanadai és grönlandi szubglaciális tavak vizsgálatához.

A Sebastian Emanuel Lauro, a római Roma Tre Egyetem tudósa vezette kutatócsoport hasonló módszert alkalmazott, mint amelyet a Földön is használnak, hogy feltárják a Déli-sarkvidék és a kanadai sarkvidék rejtett tavait. Felfedezéseik több mint 100 radarmegfigyelésen alapulnak, melyeket a Mars Express 2010 és 2019 között végzett. Az űrszondát 2003-ban indították útnak.

Ezek a potenciális víztestek mind növelik annak esélyét, hogy a Marson, vagy a Mars belsejében mikrobiális élet lehet. A só magas koncentrációja valószínűleg megakadályozza, hogy megfagyjon a víz. A Mars déli sarkpontjánál a felszíni hőmérséklet a becslések szerint mínusz 113 Celsius-fok, mely a mélységgel egyenes arányosságban fokozatosan melegszik.

A víztestek biológiai szempontból érdekesnek tűnnek, „a jövőbeli Mars-misszióknak célpontja lesz ez a régió” – emelték ki a tudósok.

A felfedezést a Földön is alkalmazott, úgynevezett felszín alá behatoló radar módszerrel tették, rádióhullámokat kibocsátva a magasból, a Mars esetében egy űrszondáról. Mint a szakember magyarázta, a felszín alá behatoló rádióhullámok az ott található kőzetekről eltérően verődnek vissza, függően azok anyagától, szerkezetétől és egyéb jellemzőitől. Így a szilárd és a folyékony, illetőleg a jég és a folyékony határterületek visszaverődési erősödést okoznak, és ezeket észlelték a vizsgálatok során, megtalálva a folyadéktesteket.

marst1

Ott maradt, vagy ott keletkezett?

Nagyjából négymilliárd éve a Mars meleg és nedves planéta volt, csakúgy, mint a Föld. A vörös bolygó azonban azzá a sivár és száraz világgá változott, ahogyan ma ismeri a tudomány.
A felfedezés egyik fő kérdése, hogy a jégporréteg alatt megtalált cseppfolyós víz vajon ott maradt valamikortól, vagy pedig ott keletkezett-e helyszíni megolvadással. Mindkettő lehetséges tekintve hogy a Földön is vannak jég alatti tavak, az antarktiszi vagy a grönlandi jégpajzs, továbbá Izland jeges területein, ahol szintén változatos, többféle a keletkezésük.

marst

A Marsnál az a feltételezés, hogy a maitól eltérő éghajlati időszakban ezen vidékek felszínén sós üledékek halmozódtak fel, és erre rakódott rá a jég és a por, majd ennek az alján, ahol az említett sós réteggel érintkezett a jégréteg, megtörtént az olvadás. Egy mélyről induló vulkanikus fűtés segíthetett az olvadásban, ami kialakította a tavakat.

marst2

A kutatási témával kapcsolatos újabb eredményeket a kínai Tianwen–1 küldetés hozhat, amely 2021 februárjában érkezik a vörös bolygóhoz, és amellett, hogy a felszínre is indít szondát, szintén képes lesz felszín alatti radarméréseket végezni, 400 kilométeres magasságból.

mars,

Nézzünk szét a Mars több más területén is

Lélegzetelállító fényképet készített a Marsról a Hubble | 24.hu

Fénylő sarki jégsapkák és a rozsdaszín felszín felett gomolygó felhők mutatják, hogy a Mars ma is egy dinamikusan változó, saját időjárással rendelkező bolygó.

A fénykép meglepő részletességgel mutatja meg a bolygót: a jobb oldalon látható sötét régió például a Syrtis Major Planitia, az egyik első marsi képződmény, amit a csillagászok azonosítani tudtak, még a 17. században. Ma már tudjuk, hogy egy hatalmas, inaktív pajzsvulkán, amelynek csúcsát, ahogy a képen is látszik, délutánonként vastag felhőpárna koszorúzza.

A Syrtis Majortól délre fekvő ovális képződmény a Hellas Planitia medence. A több mint 1700 kilométer széles, 8 kilométer mély kráter egy 3,5 milliárd évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás során keletkezett.

A felvétel közepén látható, hatalmas narancsszínű terület az Arabia Terra: az északi féltekén fekvő, nagy kiterjedésű síkföld, helyenként több mint 4500 kilométer széles, és a bolygókutatók szerint a Mars egyik legrégebbi területe. Az erősen lekopott síkföldet kráterek és kanyonok tarkítják, amelyek közül több egészen a jóval távolabbi alföldekig vezet.

Az Arabia Terrától délre, az egyenlítővel párhuzamosan fut kelet-nyugati irányban a Sinus Sabaeus és a Sinus Meridiani. Ezeket a területeket sötét vulkanikus kőzet és homok borítja, és már az első bolygókutatók térképein is szerepelnek.

A déli sark felett kiterjedt felhőtakaró látható. Mivel a Mars északi féltekéjén éppen nyár van, az ottani sarki jégtakaró is jelentősen visszahúzódott.

marsplanet
A Mars dél sarka / forrás: ESA
A Mars dél sarka / Forrás: ESA
marsplanet
A Mars, a vörös bolygó az északi póluson látható jégsapkával / Forrás: NASA
marsplanet
Az északi jégtakaró felülnézeti képe, és a jéggel teli Korolev-kráter / Forrás: NASA
marsplanet
Három fő látnivaló a bolygón, amit életében minden marslakónak, vagy űrturistának legalább egyszer meg kell látogatnia – csodálatos helyek!

1. Korolev-kráter

marsk

A 81,4 kilométeres Korolev-kráter délre fekszik a Mars északi pólusát körbevevő dűnerendszertől (Olympia Undae). A krátert szinte a pereméig jég tölti meg egész évben.

A Földhöz hasonlóan a Marson is vannak évszakok. És a melegebb évszakok folyamán a jég visszahúzódik – éppúgy, mint a Földön. Azonban a Korolev-kráter amelyet egy hatalmas meteoritbecsapódás hozott létre a Mars távoli múltjában, bizonyos szempontból kivételt jelent.

A kráter egyfajta hidegcsapdaként működik, amely a környezeténél jóval tovább őrzi a hideget. A kráter nagyon mély, az alja 2 kilométerrel lejjebb van a pereménél. A kráter aljáról 1,8 kilométer vastag és 60 kilométer átmérőjű vízjégkupola emelkedik ki, amely sosem olvad el az évszakok folyamán.

Az európai csillagászok a műholdfelvételek alapján egy berepülős videót tettek közzé a kráterről. Az alkotást nézve így olyan érzése támadhat az embernek, mintha a Marson repülné körbe a bolygó jeges kráterét.

A videót utólagos szerkesztéssel tették olyanná, ahogy látszik, és igen sok munka volt vele. A vörös bolygó környékén állomásozó szatelit, a Mars Express nélkül eleve nem lehetett volna lehetőség elkészíteni, hiszen a látottakat elsősorban ennek a műszernek, és különleges sztereokamerájának, a nagyfelbontású HRSC-nek köszönhetjük.

A 3D-s kép megjelenítéshez a HRSC adatait topográfiai információkkal bővítették ki, hogy a videóban megjelenő elemek pontosan ott helyezkedjenek el, ahol azok a valóságban is megtalálhatók. Ha az ember előbb-utóbb kolonizálja a Marsot, ez a terület valószínűleg népszerű turisztikai célpont lesz.

marsplanet

2.Valles Marineris

mars22

Valles Marineris - Wikipedia

A Valles Marineris egy kanyon a Marson, kb. 4500 km hosszú, 7-10 km mély és átlagban 50-200 km széles, ami egy 600 km széles mélyfölddel egyesül. Ez a Naprendszer legnagyobb kanyonja. Nagyjából kelet-nyugati irányú, az egyenlítő alatt helyezkedik el. Összehasonlításképpen: a Föld legnagyobb kanyonja, a Grand-kanyon 800 km hosszú, 30 km széles és csak 1,8 km mély. A fehér vonallal ábrázolt terület pedig az USA mérete.

r/exjw - Is the Grand Canyon the result of a global flood? If so then what about.....?

Valamint…ha ezekben valaha víz folyt, nos akkor ezek a vízkiáramlási csatornák a Marson 1.000-szer nagyobbak, mint az Amazonas.

Mars One on Twitter: "#DYK The Valles Marineris on Mars is 4 times longer,  5 times deeper, and 20 times wider than the Grand Canyon. Who's feeling  small? #MarsOne… https://t.co/5ZNqyfnXjv"

Nézzük meg ezt a rövid videót is, 2:20-tól érdekes elméletet fogunk látni. És még ezt a látványosságot is felülmúlja majd a harmadik látnivaló a Marson….

marsplanet

3. Olympus Mons

Olympus Mons - The Largest Volcano in The Solar System

A Mauna Kea és a Mount Everest is eltörpül a Naprendszer leghatalmasabb hegye, az Olympus Mons égbenyúló orma mellett. Ha a Földön állna ez a hatalmas pajzsvulkán, a csúcsa a földi sztratoszférába nyúlna ( 21 km. ) – kétszer olyan magasra, mint ahol az utasszállító gépek repülnek.

Krzysztof Bednarczyk on Twitter: "Wygasły wulkan tarczowy, wznoszący się na  wysokość 21 229 m (!) ponad otoczenie. Niestety jest położony w dosyć  trudno dostępnym terenie, średnio o ok. 225 mln km od

Nemcsak a magassága, hanem az alapterülete is hatalmas. A Naprendszer vulkánfejedelme az alapjánál 550-600 kilométer átmérőjű. Ha a hegyet például Franciaország közepén helyeznénk el, az ország területét majdnem lefedné.

marsolympusmons21,229m

Az Olympus Mons a legnagyobb ismert hegy a Naprendszerben, a Marson a Tharsis-régiótól, és a “három nővértől” nyugatra fekszik.

A Mars lenyűgöző látványosságai közé tartoznak a hatalmas pajzsvulkánok, amik egyúttal a Naprendszerben a legnagyobb hegységek. Mivel a Marson majdnem háromszor kisebb a gravitáció, mint a Földön, ezért az Olympus Mons-on kívül több olyan hegy is van, amely a Föld magaslatait meghaladja.

A  Tharsis régióban, az Olympus Mons alatt  további három, egymástól egyenlő távolságra fekvő  óriásvulkán, az Asraceus, a Pavonis, és  az Arsia Mons található, igaz hogy ezek magassága „csak” 15 000 méter körüli.

A három vulkán egy valamivel több, mint 1500 kilométeres láncot alkot, egymástól egyenlő 700 km-es térközzel.

olym

Mitől növekedhetett ilyen óriásira, a Földnél jóval kisebb Marson hogyan létezhet egy ekkora hegy?

A Marson nincsennek lemeztektonikai folyamatok azaz egy-egy kéreg alatti vulkáni forró pont, a hosszú évmilliók során nem mozdult el, így a vulkán aktív időszakában a láva is mindig ugyanott ömlött ki, folyamatosan építve a tűzhányót.

Olympus-hegy – A legnagyobb hegy a Naprendszerben | Érdekes Világ

Az Olympus Mons marsi időskálán mérve fiatal hegynek számít, keletkezését mintegy 30 millió évvel ezelőttire teszik a bolygógeológusok. 

A Mars Express űrszondának 2004-ben a vulkán oldalán sikerült olyan megdermedt lávafolyásokat azonosítani, amelyek legfeljebb 2 millió évesek. Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy valamilyen minimális posztvulkáni tevékenység még napjainkban is folyhat az óriásvulkán mélyén.

Гора Олимп: masterok — LiveJournal

Az Olympus Mons csúcsát egy 90 kilométer széles kaldera uralja, hat egymást fedő kráterrel.  A hatalmas kalderába először 2004 februárjában sikerült belenézni, az Európai Űrügynökség (ESA) első Mars szondája, a Mars Express jóvoltából.  A kutatók becslése szerint a hatalmas vulkánt évmilliók alatt körülbelül 100 ezer kitörés építette fel jelenlegi magasságára.

Az Olympus Mons azért őrizhette meg szinte maradéktalanul az eredeti struktúráját, mivel a rendkívül ritka légkör és a felszíni víz hiánya miatt a Marson minimális az erózió.

Tudja, melyik a legmagasabb hegy a Naprendszerben?
Igy nézhet ki a távolból az Olympus Mons, a Mars felszínén / Forrás: NASA/ESA

Most pedig kapaszkodjunk fel erre az óriási vulkánra a Marson, amely 21 km magassággal és sok országhoz hasonló területtel a Naprendszer legmagasabb hegye.

Tehát milyen lenne megmászni ezt a vulkánt? Mit látnánk? Nézzük meg a videót, hogy megtudjuk.

marsplanet
6a329-mars
Forrás: NASA / JPL-Caltech / MSSS / Texas A&M Univ.

Kis kirándulásunk lassan véget ér, még nézzük meg Gale-kráternél a gyönyörű szép kék naplementét a vörös bolygón. A NASA Curiosity roverje készítette ezt a fotót a misszió 956. marsi napjának (sol) végén.

marsg

Küldhetünk egy üdvözlő képeslapot is, valamint tekintsük meg  az időjárás jelentést.

marsplanet
Ez a kép azt szemlélteti, hogy a metán miként kerülhet a Mars légkörébe, és eltávozthat is belőle. Forrás: NASA / JPL-Caltech / SAM-GSFC / Univ. Michigan

Az éjszakai fagyos körülmények sokkal rosszabb időjárást okoznak, mint ahogy azt korábban gondolták. A mélybe zuhanó marsi minimum hőmérséklet kedvez a hóviharok kialakulásának. Ez veszélybe sodorja, megnehezítheti a jövendőbeli Mars expedíciókat. Ezek az éjszakai hideg hőmérsékletek óriási viharokat generálnak, amivel eddig senki nem számolt.

A kutatók új, kisebb térbeli felbontású modellekkel vizsgálták a Mars időjárását és sikerült hóviharokat és felhőképződési folyamatokat modellezniük. A korábbi globális modellekben nem szerepelt a felhőképződés, turbulencia és a vízpára szerepe a légkörben.

A fagyott jégfelhők 10-20 km-es magasságban úsznak a bolygó felszíne felett és melegen tartják a felszínt, mint egy üvegházban. De amint a Nap lemegy, a hőmérséklet zuhanni kezd a felhők belsejében. A hideg levegő lesüllyed és találkozik a a felszínről felszálló meleg levegővel. ez olyan szeleket hoz létre, ami magával hozza a hópehelyhez hasonló fagyott felhőrészeket.

Már 2008-ban észrevették, hogy a sarkok közelében hó esik. Kiszámították, hogy 4 órába telik egy hópehelynek 1-2 km-t esni a marsi légkörben, aztán elpárolog.
A turbulens széllel azonban a hópelyhek igen veszélyesek tudnak lenni. Ha a felhő elég közel van a felszínhez, akkor akár a hótakaró meg is maradhat.

Bár földi körülmények között a Marson mérhető szélsebesség csak mérsékletnek mondható, a vörös bolygó vékonyabb légköre felerősíti a turbulens mozgásokat, ami a Marsra szállás robotikáját jelentősen megnehezíti.

Azt is felfedezték, hogy a Mars légköre speciális mozgásokat végez. A légköri keveredés során a vízgőz a felsőbb rétegekbe kerül, ahol könnyen elszökhet az űrbe. Ez a magyarázata annak, hogy szökik el a légköri víz, és hogyan képez a sarkok környékén felhőket.

A Marson aktív porvihart rögzítő fotó. Forrás: NASA / JPL-Caltech / MSSS

A Mars az intenzív porviharairól is híres, amelyek a kis tornádóktól kezdve az egész bolygószintű jelenségekig terjedhetnek. Ez utóbbiak egybeesnek azzal, hogy a marsi szelek a port a légkörbe fújják, aminek következtében a Naptól felmelegedik. A melegebb porral töltött levegő megemelkedik és a szél megerősödik, és akár több ezer kilométer szélességű viharokat hozhat létre, amelyek hónapokig tartanak. Amikor ekkorák lesznek, valójában eltakarják a felszíni terület nagy részét a kilátástól.

A Mars kérgében olyan kőzetek vannak, amelyek lokalizált, foltos mágneses mezőket hoznak létre (balra). A jobb oldali ábrán azt látjuk, hogy ezek a mezők hogyan terjednek ki a sziklák felett az űrbe. A csúcsukon aurorák képződhetnek. Forrás: NASA

Aurorákat is észleltek a Marson, amelyek szintén a mágneses mezők és a napsugárzás kölcsönhatásának eredményei. Míg a Marsnak csak kevés magnetoszférája van, a tudósok megállapították, hogy a múltban megfigyelt aurorák egy olyan területnek felelnek meg, ahol a legerősebb mágneses mező a bolygón található. Erre a következtetésre jutottak miután a kéreg mágneses rendellenességeinek térképét elemezték, amelyet a Mars Global Surveyor adataival állítottak össze.

galax

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg a Titánt is!

planett

A Szaturnusz legnagyobb holdja jobban hasonlít a Földhöz, mint gondoltuk. A Titán roppant érdekes hold, különösen vastag légköre egyedivé teszi Naprendszerünk összes holdja között. A Földet leszámítva az egyetlen test a Naprendszerben, melyen nagy mennyiségű folyadék található. A Titán felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat

Információ: Titán Misszió 2034 | Földön – Vízen – Levegőben

gombhat
cropped-c682a-ship6

NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 THANK YOU FOR VIEWING!

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s