Van egy dolog a Föld nevű bolygón, amely a világ leggazdagabb emberének sem áll rendelkezésére (most még), és legyőzi őt.

Ez nem más mint az IDŐ……. legegyszerűbben talán ez a kis grafika szemlélteti.

Az emberi élet csupán egy rövid, apró felvillanás a Galaktikus Időhöz képest.

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere (188 milliárd dolláros nettó vagyonnal). SpaceX- és Tesla-cégek főnöke egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy néhány évtizeden belül megvalósulhat az az elképzelés, hogy város jöjjön létre a Marson. A milliárdos nemrég azonban módosított a terveken, és a korábbi határidőt sokkal előrébb hozta: Az új világok meghódítása mellett elkötelezett vállalkozó abban bízik, hogy lesznek városok a Marson, amelyekben egymillió ember él. Őket a SpaceX ezer Starhip űrhajója szállítja majd oda, a tervek szerint akár napi három rakétaindítással.

Musk most már azt szeretné, ha az építkezés még ebben az évtizedben megkezdődne a vörös bolygón.

Időközben az ABIBOO építészcsoport bejelentette egy Nüwa nevű Mars-város terveit, amely egy hatalmas, egymásba kapcsolódó telep. Amit a megfelelő fejlesztések után akár bővíteni is lehetne, hogy újabb kutatólaborok jöjjenek létre a planéta felszínén. A marsi város természetesen szállással is rendelkezne, hogy az űrhajósoknak legyen hol lakniuk.

Az elképzelés bizonyára nincs ínyére Elon Musknak, a milliárdos ugyanis elsőként szeretné elérni a Marsot, és letenni egy majdani város alapkövét. A munka gyorsításának a hírek szerint két oka lehet. Az egyik, hogy az építkezés első, lehetséges dátuma (a legtöbb esetben a 2050-es évekre becsülik az első Mars-városok létrejöttét) egyszerűen túl későn van, és attól tartanak, hogy a most 50 éves Musk már nem fogja megélni. A másik magyarázat pedig az, hogy a SpaceX ügyvivője egyszerűen nem szeretné, hogy egy másik cég elvegye tőle a győzelmet.

Két alapvető kritikus tényező lesz jelen mindvégig a Hold és a Mars sikeres gyarmatosítása során, amit folyamatosan meg kell majd oldani az adott helyszíneken

1. Emberi tényező / konfliktusok és betegségek

Az emberiség agresszív faj, ezen nincs mit szépíteni, elég visszatekinteni kb. az utóbbi 5 ezer évre a történelemben. A kőbaltától az atombombáig a gyilkos szándék, ösztön nem, – csak az eszköz változott, és lett sajnos egyre fejlettebb és hatékonyabb.

Szépek lesznek majd  a prospektusok, a romantikus fotók..stb.. de a valóság szembejön majd mindenhol- mindenkinek aki oda megérkezik. A Hold és a Mars halott, sivár égitest, és rendkívül száraz, poros, valamint hideg is a környezet. Nagyok lesznek az emberveszteségek, főleg az első 3 hullámban érkezőknek kevés esélyük van a nyugdíjas kort megélni. Nem csak az extrém magas pszhihológiai terhelés, hanem fizikai igénybevétel, és a sok káros rádióaktív sugárzás is veszélyes. A legapróbb baleset is végzetes lehet. Gyakorlatilag 4 életciklus a Marson felér 20 földivel a magas rizikófaktor miatt a szerencsés túlélés szempontjából, nem évekről van szó hanem életciklusokról.

Ez most kissé zavaros lehet, tehát tisztázzuk életciklusról van szó, nem életkorról: akik odamennek első időszakban nyilván a földi életkorukat adják meg…pld. a Földön 37 éves vagyok  X. Y.  férfi vagy nő…..a kilókat most hagyjuk, az a hölgyeknek eleve kedvezőbb hiszen 1/3 a marsi gravitáció. – Hölgyem, Ön nem túlsúlyos, csak rossz bolygóra született, irány a Mars! –tipikus földi vicc -:)

A 365 nap alatt Földünk épp egy teljes keringési ellipszist zár, de a Mars még nem, hiszen egy marsi év 686,96, azaz majdnem 687 földi nap. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a Marson leszálló űrhajók a saját, ún. “küldetésidő”-t használják (Mission Time), amit a leszállás előtti éjféltől, nullával indítanak. Így a NASA által a Marsra küldött és a felszínen tevékenykedő összes űrjármű más időt használ.

A sol egy szoláris marsi nap hossza, a földi szoláris nap megfelelője a Marson, 1 sol = 1,0275 földi nappal. Másképp kifejezve (átlagosan) 1 sol = 24 óra, 39 perc, 35,2 másodperc hosszú. A szoláris nap pedig a Nap két egymás utáni delelése között eltelt idő egy adott földrajzi helyen.

A sol használatára azért van szükség, mert a Mars környezetében tevékenykedő űreszközök működését meghatározza a helyi idő, ugyanis a nappal és éjszaka között a ritka légkör miatt óriási hőmérséklet-különbségek adódnak (150 C fok), a napelemek csak nappali fényben működnek, valamint az egyes képalkotó- és egyéb műszerek is többnyire nappali megvilágítást igényelnek. Mindezek miatt az eszközöket a helyi naplemente után kikapcsolják, és csak a nappali fényben kapcsolják vissza, a küldetéseket a helyi nappali időszakokhoz igazítják.

Általában a leszállás napját “Sol 0”-nak (sol nulla) nevezik, és a rá következő napokat növekvő sorszámmal látják el. Az egyes küldetések napjainak sorszámozását nem igazítják össze, mindegyiket a saját napjai szerint számolják. Bár már felmerült egy múltbeli időpont kinevezése, mint a marsi időszámítás kezdete, de erről még nem született döntés (majd az első ember érkezésétől lesz számítva…).

Ennek praktikus okai vannak: a napelemtáblák működéséhez napfényre van szükség, ennek kihasználásához ismerni kell a helyi időt (például hogy mikor kel fel, vagy mikor delel a Nap), továbbá a fényképezőgépek és tévékamerák működtetéséhez is fényre van szükség. Az év akkor kezdődik, amikor a Nap pontosan a marsi egyenlítőt metszve észak felé halad (a Marsról nézve). Ennyit most röviden erről. Majd a Marson a telepesek úgyis mindent sol-ban fognak számolni.

Amikor a telepesek száma eléri, átlépi az ötezret, nos akkor majd beindulnak az emberi természetből fakadó problémák. Nézeteltérések lesznek a munka, a jobb pozíció megszerzése, és természetesen a férfiak között a nők miatt is.  Majd  pedig a lopások, erőszak, verekedések, és gyilkosságok, ahogy az már lenni szokott. Mert a Föld bolygóról, az egymillió telepes megindulásakor nem mindenki lesz ártatlan bárányka,  galamblelkű romantikus lélek – finoman fogalmazva. A Föld legvagányabb, legerősebb jellemű kalandorai is be fognak indulni. Igy volt ez kicsiben az Újvilág gyarmatosítása, majd később a kaliforniai aranyláz idején is…stb. és így  lesz majd ekkor is, néhány évtized múlva – de nem pár ezres, hanem milliós nagyságrendben.

Amint stabilizálódik a helyzet  a 4. marsi évben (1 év = 687 földi nap) meg fog születni pár marsi baba… majd egyre több az idők múlásával. A Marson született első generációnak még lesz némi védettsége a földi  baktériumok, vírusok ellen, de az ő gyermekeiknek, a marsi második generációnak már csekély.

Az elhalálozás is növekedni fog, pld. ha lesz kb. 1 millió új lakos akkor az éves 5 %-nál  is ötvenezer ember – baleset – bűncselekmény – betegség – öngyilkosság. Itt kemény morális probléma van, mivel kevés az értékes tápanyag a növények számára, a komposztálás lesz a megoldás. És még az 5 % optimista becslés, ne feledjük nem földi életkörülményekről hanem sokkal veszélyesebb szituációkról van szó. Főleg kint a terepen, akár a városok közötti utazások, vagy külső és a felszín alatti munkavégzések során egyaránt nagy a kockázat.

2. Technológia / feladatok és műszaki problémák

• Előszőr a Földön szükséges a bányászatban a robotbányászatot teljesen automatizálni.
• Majd utána következő lépésben mindent  a Holdon tesztelni, kipróbálni, és ott bázist létesíteni.
• Azután Holdat használhatjuk a Marsra és az azon túl vezető expedíciókhoz, mint tranzit állomást.
• A Holdon építhetünk majd akár 20 km. átmérőjű hatalmas űrhajókat, a földi gravitációt mellőzve.
• Mars stabil gyarmatosítása, több millió ember számára lakó és munkahely létrehozása.

Első ütemben a Holdon kell mindent tesztelni, ott még aránylag gyorsabban  és könnyebben lehet a hibákat kijavítani, esetleges csere-pót alkatrészeket oda küldeni. A Marson már erre nem lesz lehetőség, ott minden apró hiba végzetes lehet. Oda kizárólag a már a Holdon letesztelt  bányászati, építőipari technológiákat szabad küldeni, mivel ott sokkal nagyobb a tét. A Marsról nem lehet pár nap alatt hazajönni, sem oda eljutni — most még. Tehát a Hold mint első lépcsőben bázis és teszt pálya rendkívül nagy jelentőséggel bír.

Második ütemben a Marson elsősorban a víz kitermelésének beindítása és az automatikus működés stabilizálása a legalapvetőbb műszaki feladat. Ennek hiányában nincs értelme marsi telepek, városok létrehozásáról beszélni. Mindennek ez az alapja, és minden erről szól: víz, oxigén, hidrogén.

Minden a vízről szól – és  a robotbányászatról.

A víz- és üzemanyag-ellátáshoz nélkülözhetetlen a robotbányászat megteremtése a Marson a következő 30 évben. Ez a feltétele az emberi kolónia kialakításának. Mire az emberek odaérnek a vörös bolygóra, már megfelelő vízkészleteknek kell várni őket, hogy életben maradhassanak, és hidrogént állíthassanak elő az energiaellátáshoz. A bolygót az emberek 2050-re gyarmatosíthatják, ha addigra az autonóm (automata) bányászat ​​kereskedelmileg életképesebbé válik.

A fentieket Serkan Saydam a Sydney-ben működő UNSW Egyetem professzora állapította meg a Perseverance rover Marsra érkezése nyomán. A kutatórobot várhatóan választ ad rá, hogy létezett-e valaha élet a vörös bolygón, de az is a programjának része, hogy segítsen felkészülni azokra a kihívásokra, amelyek a jövőbeli emberek részvételével zajló expedíciókra várnak.

Viz kell minden áron

Saydam, aki az Ásványi Energia Erőforrások Mérnöki Iskolájának tanára, azt állítja, hogy a Mars-telep létrehozásának fő kritériuma, hogy megfelelő mennyiségű vizet találjanak a kolónia számára.  Illetve azt ki is kell nyerni, és robotokkal már azelőtt fogyaszthatóvá feldolgozni, mielőtt az emberek megérkeznének – jelentette ki a professzor az egyetem híroldalán.

“Minden a vízről szól. A vizet életfenntartóként használjuk, ráadásul a hidrogént is ki tudjuk nyerni belőle energiaforrásként. A robotika és az autonóm rendszerek innovációja egyértelműen fontos, hogy a víz készen álljon, a hidrogén pedig kinyerhető legyen, amikor az emberek leszállnak” – fejtegette a tudós.

Robotbányászat

“Úgy gondolom, hogy a technológia készen áll, és már vannak ismereteink, de a fő probléma a hangsúly összpontosítása” – jelentette ki Saydam, aki 2021 decemberére Nemzetközi Jövő Bányászata ​​Konferenciát szervez. A jelenlegi nagy kérdés az a kutató szerint, hogy miért nem használunk robotokat a fizikai munkára már itt a Földön?

Hatalmas tapasztalataink vannak a bányászatban, de még mindig nagyban függünk az emberektől. Ahhoz, hogy a vállalatok bekapcsolódjanak a termékek fejlesztésébe (a Mars küldetésekhez), képesnek kell lenniük arra, hogy hasznosítható ásványi anyagokat állítsanak elő, vagy olyasmit gyártsanak, amit el lehet adni a piacon. “Jelenleg csak költségeik vannak, és nincs bevételük a vállalatoknak” – mondta a professzor.

Ez azonban elkezdhet megváltozni. Nem csak a SpaceX, hanem a United Launch Alliance (ULA), a Lockheed Martin és a Boeing közös vállalkozása is, jelentős összegeket fektet az űrhajók indításához használt rakétákba. A cég nyilvánosan bejelentette, hogy kilogrammonként 500 dollárt fizetnek a Holdon előállított vízből származó üzemanyagért. Ez 3000 dollárra emelkedik kilogrammonként, ha az üzemanyag alacsony földi pályán válik elérhetővé.

Legkésőbb 2050-ig

“Ez azonnal piacot teremt. Ráadásul, ha Elon Musk betartja, amit ígért, és 20 év alatt a Marsra viszi az embereket, akkor ez is piacot teremt” – mondja Saydam. Hozzátette: “Úgy gondolom, hogy a Marson létre fog jönni egy kolónia, ami 2040 és 2050 között lesz leginkább megvalósítható. Ez az időtáv a költségeket csökkentő technológiai fejlődés függvényében vagy az erősebb motiváció miatt lerövidíthető.

Azt hiszem, hogy először ezeket a lépéseket a Holdon tesszük meg, és ott lesz egy telepünk. Attól kezdve aztán a Holdat ‘benzinkútként’ használhatjuk a Marsra és az azon túl vezető expedíciókhoz. Azt gondolom, hogy 2050 előtt a Holdon és a Marson is lesz településünk – közölte Saydam a SciTechDaily  szerint.

Utazás kilenc hónap helyett csak három hónap alatt a Marsra

A seattle-i Ultra Safe Nuclear Technologies (USNC-Tech) egy új nukleáris termikus rakétahajtómű (NTP) terveit szállította le a NASA-nak –  írja a New Atlas.  Az új hajtómű biztonságosabb és megbízhatóbb, mint a korábbi nukleáris hajtóművek, és sokkal hatékonyabb, mint a mai, kémiai hajtóanyaggal működő rakéták, így a harmadára csökkenthetné le a Mars-utazás idejét.

Az űrutazásnál különösen fontos, hogy minél rövidebb idő alatt minél nagyobb távolságot tudjunk megtenni, a mai, kémiai hajtóanyagokkal működtetett rakéták pedig nem igazán alkalmasak arra, hogy kitárják az emberiség előtt a mélyűri utazások kapuját. A NASA számításai szerint még egy Mars-utazás is kilenc teljes hónapba telne a jelenlegi technológiával, aminek a szűk keresztmetszetét az egyszerre magunkkal vihető üzemanyag adja. Bár a mérnökök egy ideje már kísérleteznek az úgynevezett ionhajtóművekkel, amik a napenergiának köszönhetően szinte végtelen üzemanyaggal rendelkeznek, ám ezeknek a teljesítménye egyelőre csak arra elég, hogy egészen kis eszközöket működtessenek, többek között a műholdak pályakorrekciójához használják őket.

A nukleáris energia a hadihajóknál és tengeralattjáróknál már bevált, így adja magát a kérdés, hogy miért nem használunk nukleáris hajtóműveket a rakétáknál is? A hajókhoz és a tengeralattjárókhoz képest jelentős eltérés, hogy a rakétának el kell hagynia a Föld légkörét, így a nukleáris reaktornak elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy a rakéta fel tudjon szállni, de elég erőteljesenek ahhoz, hogy használható legyen az űrutazáshoz. Hogy csak egy példát mondjunk: az egyelőre még csak a tervezőasztalon létező orosz LK-120 jégtörőhajó RITM-400 reaktorai egyenként csaknem 2000 tonnát nyomnak, míg a SpaceX által tervezett Csillaghajó teljes tömege (rakománnyal együtt) nagyjából 5000 tonna lesz.

A NASA az ilyen hajtóművektől azt reméli, hogy három hónapra csökkentik le a Marsra való utazás idejét, ami a jelenlegi rakétatechnikával nagyjából kilenc hónapba telne. Egy a mainál sokkal hatékonyabb hajtómű ráadásul jelentősen kiszélesítené a lehetséges célpontokat, így megnyithatná az ajtót a még távolabbi mélyűri utazások előtt is. Egy oda-vissza út a Marsra persze ettől nem lenne rövidebb, hiszen a bolygó csak átlagosan kétévente kerül olyan közel a Földhöz, hogy missziót lehessen rá indítani, viszont az asztronautáknak sokkal kevesebb időt kéne eltölteniük az utazással, ami azt jelenti, hogy sokkal több idejük lenne arra, hogy felfedezzék a Marsot, mielőtt visszaindulnak.

Nüwa – Fuxi – Abalos – Marineris – Ascraeus | Ahol a földi törvények nem érvényesek

Amennyiben ezek a városok létrejönnek az emberiség történelmének legnagyobb lépését teszi meg, egy magasabb civilizációs szint elérése felé.

Azonban ez roppant nehéz feladat lesz: víz – oxigén – hidrogén – energia – élelmiszer termelés – egészségügy – közlekedés – infrastruktúra – bányászat – építőipar – robotika – mesterséges intelligencia alkalmazása, stb. mindezeket egy idegen bolygón az ottani helyi körülmények között kontrolálni, és folyamatosan fejleszteni.

A jövő társadalmai

A nemzetközi szakembereket összefogó szervezet, az asztofizikusokból, építészekből, mérnökökből, biológusokból, dizájnerekből álló SONet (Sustainable Offworld Network, Fenntartható Földönkívüli Hálózat) fejlesztette ki az űrváros koncepciójának tudományos hátterét, és a Proxima-B exoplanéta felfedezőjének, Guillem Angladának a vezetésével (ő a SONet vezetője). A tervezést az Abiboo Studio építészirodája vezényelte és öntötte végső formába.

Nüwa egyike lesz annak a hálózatnak, mely kisebb települések összekötésével valósítja meg a marsi infrastruktúrát, nem messze tőle felépül Fuxi (a Tempe Terrán), Abalos (a Rupes Tenuison, közel az Északi Sark jegéhez), Marineris (a Valles Marineris hatalmas kanyonában) és Ascraeus is.

Egy ideális társadalmi berendezkedés formáját, mely megakadályozhatja, hogy űrbéli vadnyugattá váljon a Mars, a  SONet szerint egy dolog fogja biztosítani: a kötelező érvényű közösségi szellem.

“Ha idejössz, egy vagy közülünk” elve fogja vezérelni a szociális kapcsolatokat, vagyis aki Nüwa kényelmét szeretné majd élvezni, annak hozzá is kell járulni a fejlődéséhez. Az első telepesek munkaidejük körülbelül hatvan-nyolcvan százalékát a városnak tett szolgálattal kell, hogy töltsék, ezenfelül azt csinálnak, amit szeretnének szabadidejükben.

Létrehozzák a City Unit koncepcióját, ez egy, a közösség építésére fordított forrás és energia mérőegysége.

Amennyiben az éves City Unit meghaladja a zérót, vagyis többlet keletkezik valamiből, azt szétosztják igazságosan a lakók között a Mars Városi Tanács közreműködésével, mely nagyjából a harmincadik évre állhat fel, mikorra sikerül túljutni a kezdeti nehézségeken. A negyvenedik év környékén már bonyolultabb parlamenti és szenátusi rendszer is kialakul, a közösség pedig elkezd prosperálni. A fizetés Micróval fog történni, de a lakosoknak alapból jár a Life Support System, vagyis étel-ital-oxigén. Egymillió főre számolva ez napi 820 tonna oxigén, 1.500 tonna élelmiszer, 10.000 tonna víz fogyasztását jelenti, amit elő kell állítani.

Tehát, a  Marson nyújtott szolgáltatások, vagy a Marsra a Starship-pel vagy más gyarmatosító űrhajókkal történő eljutás során a felek a Marsot szabad bolygóként ismerik el, és egyetlen földi kormánynak sincs hatalma vagy szuverenitása a marsi tevékenységek felett. “Ennek megfelelően a vitákat a Marson a jóhiszeműen megállapított önkormányzati elvek alapján fogják rendezni.” – írják.

Egy űrkutatással foglalkozó mérnök, Erwan Beauvois szerint a SpaceX álláspontja egy nonprofit szervezet, a Earthlight Foundation által benyújtott nyilatkozatra emlékeztet, amely elkötelezett az emberiség Földön túli terjeszkedésének előkészítésében. Az oldalunkon olvasható, hogy az emberiség jogainak és felelősségének nyilatkozata kimondja, hogy a világűrt “mindenki által, mindenki számára szabadnak kell tekinteni”.

Mindez nem hangzik rosszul, de nézzük az árakat, majd pedig az ingatlanokat, és tanuljunk ki egy trendi szakmát, mielőtt elkezdünk a böröndbe csomagolni.

NÜWA CITY  a főváros, amely a Tempe Mensánál épül

Ha szeretnénk Nüwa polgárai lenni, egy kicsit a zsebünkbe kell nyúlni, de ahhoz képest, hogy a Marson kapunk lakást a pénzünkért, meglepően olcsón megússzuk.

A Földről a Marsra való eljutás miatt rendszeres transzferjáratot kell működtetni, amelynek indító ablakai körülbelül 26 havonta nyílnak meg, és az utazás majd 3 hónapig tart. A telepesek számára egy Mars jegy ára 300 ezer USD, amely tartalmaz egy odautat (retúrjegy nincs), egy kb. 25-35 négyzetméteres lakást, teljes hozzáférést a közös létesítményekhez, az összes életmentő szolgáltatáshoz és ételhez (Life Support System), valamint egy kötelező munkaszerződést.

Az energiát a Mars homályos légköre miatt nem annyira napkollektorokból, inkább nap koncentrátorokból nyerik, melyeket kis számú személyzet és robotok telepítenek a Mesa síkságára a szikla-lakások fölé. A fénylő kis apró pontok a lakások és munkahelyek speciális ablakai a sziklahegy oldalában.

A Nüwa a SONet hálózat által kifejlesztett marsi civilizációs projekt, amelyet egy tudósokból és akadémikusokból álló nemzetközi csapat tett le az asztalra az asztrofizikus Guillem Anglada vezetésével. A Nüwa egy kínai istennő a mitológiából, aki az emberiség védelmezőjeként lett ismert.

Az ABIBOO építésziroda pedig megtervezte a városokat, öt települést alkotott meg, amelyek ellenállók lehetnek a marsi megpróbáltatásokkal szemben. Minden város 200–250 ezer embert fogadna be, miközben az eltérő földrajzi viszonyokhoz alkalmazkodnak. 

Abalos City például az északi sarkon található, hogy kiaknázza a jéghez való hozzáférés lehetőségét, míg a Marineris City a Naprendszer legkiterjedtebb kanyonjában épülne. Nüwa a koronaékszer a projektben, vagyis a főváros. A települések felépítéséhez szükséges összes anyagot a Marson a szén és más ásványok feldolgozásával nyernék ki.

Az akadémikusok és a SONet más tagjai mellett az építészek olyan megoldásokat fejlesztettek ki, amelyek megvédik a lakosokat a marsi sugárzástól, biztosítják a közvetett napfényhez való hozzáférést, védenek a meteoritok lehetséges hatásaitól, és megoldják a belső és külső légköri nyomáskülönbséget. Továbbá a városok kialakítása során figyelembe kellett venniük az életfenntartó rendszerek működését, mint például az élelmiszer-, a levegő- és a víztermelést.

Figyelembe véve a légköri viszonyokat az ABIBOO egy szikla oldalát választotta a Marson a függőleges Nüwa város építéséhez, amelynek tervezési és kivitelezési rendszere a bolygó zord körülményeit veszi alapul. “Ha az épületeket úgy építenénk, mint a Földön, akkor ezek akár fel is robbanhatnának a nyomás miatt. A nap- és a gamma sugárzás arra kényszerített minket, hogy olyan tereket építsünk, amelyek nincsenek közvetlenül kitéve az ég hatásainak” –mondja Alfredo Muñoz, az ABIBOO alapítója.

A Nüwa az egyik marsi szikla lejtőjén fekszik bőséges vízhozzáféréssel, ahol a meredek terep véd a sugárzástól és a közvetett napfénytől. A makroépületek a szikla belsejében található moduláris szerkezetek lakóhelyi és a munkahelyi fukcióval együtt, amelyeket egy háromdimenziós alagúthálózat köt össze.

A két emeletből álló modulok cső alakúak, amelyek átmérője 10 méter, hossza pedig 60 méter – ráadásul rugalmasan újraméretezhetők az igényeknek megfelelően. Minden modul zöld területeket és városi kerteket kínál állatokkal és vízzel, emellett a tervezőcsapat hatalmas, mesterségesen létrehozott két természetes teret alkotott, az úgynevezett “zöld kupolákat”, ahol egyrészt a parkban találkozhatnak az emberek, másrészt tisztán marsi környezetben kísérleti növényeket termesztenek.

A város makroépületeit a földi felhőkarcolókhoz hasonlóan nagysebességű liftrendszerek kötik össze, vagyis szerves kapcsolat alakul ki a szikla alja és teteje között, miközben számos megállót is kialakítottak útközben. A szikla legmagasabb pontja a Mesa, egy hatalmas síkság, amely tartalmazza a gyártás, az élelmiszer-termelés és az energiatermelés infrastruktúráját.

A mezőgazdasági és energiatermelő létesítményeknél közvetlen hozzáférés szükséges a napsugárzáshoz, de nincs szükségük sugárvédelemre, mivel ott csak a karbantartó személyzet és a robotika dolgozik. A növénytermesztés lenne a fő élelmiszer-előállítási forrás, amely az emberi étrend 50% -át adná, miközben a széndioxid oxigénné alakul és részt vesz a vízfeldolgozó rendszerben.

Bár a növények ízletesebb és változatosabb étrendet tudnak biztosítani, mint a mikroalgák, utóbbiak hatékonyabbak a tér és az erőforrás-felhasználás szempontjából, miközben hozzájárulnak a légkör revitalizálásához és a vízgazdálkodáshoz is. Vagyis a mikroalga lenne az emberi étrend fő alkotóeleme.

A szikla lábánál nagy, áttetsző pavilonok nyújtanak kilátást a Mars tájaira és teret kínálnak a társadalmi interakcióra. A kupolákat a sziklából kibányászott anyaggal fedik le, nagy előtetők védik a külső sugárzástól. A völgyben kialakított épületek kórházaknak, iskoláknak, egyetemeknek, sport- és kulturális tevékenységeknek, bevásárló területeknek és olyan állomásoknak adnak otthont, ahol egyéb kiegészítő energetikai rendszereket, tárolókat és parkolókat alakítanak ki a teherautók számára.

A marsi településeken a levegő-, a víz- és az élelmiszertermelés alapvető funkcióinak ellátásához is szükség van infrastruktúrákra, amelyek olyan biztonsági szempontokat is figyelembe vesznek, mint pl. a belső légköri nyomás szabályozása.

A völgyben speciális struktúrák biztosítják a kórházak, iskolák és egyetemek, sport- és kulturális tevékenységek, bevásárló területek és vasútállomások helyszínét.

Emellett a hegy, amelyben a lakóhelyek lennének, segédenergia-rendszereket, tárolókat és parkolókat tartalmaz a roverek és a városon belüli teherautók számára.

Az összes építészeti konstrukció továbbá tartalmaz biztonsági rendszereket is a belső légköri nyomás szabályozására, és megoldásokat kínál a vészhelyzetekre. Számos közös tér tűzoltó sávként és menedékhelyként szolgál a lakók számára. A makroépületek bejáratánál emellett légzuhany tisztítja és sterilizálja a belépőket.

A mesterséges intelligencia (AI) alapvető szerepet játszik Nüwa építési szabványaiban az optimális feltételek fenntartásának és a kockázatok minimalizálásának érdekében. A növényeket olyan, szén-dioxidban dús mezőgazdasági modulokban termesztenék, amelyek az emberek számára nem megfelelők, emiatt ezekben a létesítményekben az üzemeltetési feladatok automatizálódnak.

Az állatok és rovarok gazdálkodási területeit a völgyben, a közösségi városi területek közelében helyezték el, mivel emberi jellegű légkörre van szükségük. A zöld kupolák és a városi kertek a szikla belsejében szintén biztosítanák néhány állat számára az élőhelyet. Az állatoknak szánt hely mindenesetre viszonylag kicsi. A marsi étrendben emiatt előre jelzett az alacsony húsfogyasztás, melynek oka az állattenyésztéshez szükséges magas energia, amely a vörös bolygó körülményei között nem lenne fenntartható.

A városon belüli szállítást függőleges irányban, a szikla mentén hajtják végre nagysebességű liftek. Ezenkívül egy busz- és könnyűvonat-rendszer biztosítja a városon belüli vízszintes közlekedést. A vasútállomások hálózata csatlakozik az űrrepülőtérhez, amely egy közeli kráternél található.

A városon belül minden szállítást a nagy nyomással rendelkező területeken elektromos járművekkel lehet végrehajtani. A különböző marsi városok közötti mobilitást pedig aszfaltozott utakon közlekedő buszok vagy vonatok oldják meg.

A kezdeti rövid tőkebefektetési és földi ellátási időszak után a Marson ez a városfejlesztés a tervek szerint fenntartja magát és növekszik. A város felépítéséhez szükséges összes anyagot a Marson a szén és más ásványok feldolgozásával nyerik.

Nüwa egyike lesz annak a hálózatnak, mely kisebb települések összekötésével valósítja meg a marsi infrastruktúrát, nem messze tőle felépül Fuxi (a Tempe Terrán), Abalos (a Rupes Tenuison, közel az Északi Sark jegéhez), Marineris (a Valles Marineris hatalmas kanyonában) és Ascraeus is.

(Fotó: ABIBOO Studio/ SONet (renders by Gonzalo Rojas, Sebastián Rodriguez, Verónica Florido)

Forrás: ABIBOO Studio

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ, nézd meg ezt a rövid kis videót.

A városokon kívül nézzünk szét még “vidéken” is a Marson

Három fő látnivaló a bolygón, amit életében minden marslakónak, vagy űrturistának legalább egyszer meg kell látogatnia – csodálatos helyek!

A Mars dél sarka / Forrás: ESA

A Mars, a vörös bolygó az északi póluson látható jégsapkával / Forrás: NASA

Az északi jégtakaró felülnézeti képe, és a jéggel teli Korolev-kráter / Forrás: NASA

Három fő látnivaló a bolygón, amit életében minden marslakónak, vagy űrturistának legalább egyszer meg kell látogatnia – csodálatos helyek!

1. Korolev-kráter

A 81,4 kilométeres Korolev-kráter délre fekszik a Mars északi pólusát körbevevő dűnerendszertől (Olympia Undae). A krátert szinte a pereméig jég tölti meg egész évben.

A Földhöz hasonlóan a Marson is vannak évszakok. És a melegebb évszakok folyamán a jég visszahúzódik – éppúgy, mint a Földön. Azonban a Korolev-kráter amelyet egy hatalmas meteoritbecsapódás hozott létre a Mars távoli múltjában, bizonyos szempontból kivételt jelent.

A kráter egyfajta hidegcsapdaként működik, amely a környezeténél jóval tovább őrzi a hideget. A kráter nagyon mély, az alja 2 kilométerrel lejjebb van a pereménél. A kráter aljáról 1,8 kilométer vastag és 60 kilométer átmérőjű vízjégkupola emelkedik ki, amely sosem olvad el az évszakok folyamán.

Az európai csillagászok a műholdfelvételek alapján egy berepülős videót tettek közzé a kráterről. Az alkotást nézve így olyan érzése támadhat az embernek, mintha a Marson repülné körbe a bolygó jeges kráterét.

A videót utólagos szerkesztéssel tették olyanná, ahogy látszik, és igen sok munka volt vele. A vörös bolygó környékén állomásozó szatelit, a Mars Express nélkül eleve nem lehetett volna lehetőség elkészíteni, hiszen a látottakat elsősorban ennek a műszernek, és különleges sztereokamerájának, a nagyfelbontású HRSC-nek köszönhetjük.

A 3D-s kép megjelenítéshez a HRSC adatait topográfiai információkkal bővítették ki, hogy a videóban megjelenő elemek pontosan ott helyezkedjenek el, ahol azok a valóságban is megtalálhatók. Ha az ember előbb-utóbb kolonizálja a Marsot, ez a terület valószínűleg népszerű turisztikai célpont lesz.

2.Valles Marineris

A Valles Marineris egy kanyon a Marson, kb. 4.500 km hosszú, 7-10 km mély és átlagban 50-200 km széles, ami egy 600 km széles mélyfölddel egyesül. Ez a Naprendszer legnagyobb kanyonja. Nagyjából kelet-nyugati irányú, az egyenlítő alatt helyezkedik el. Összehasonlításképpen: a Föld legnagyobb kanyonja, a Grand-kanyon 800 km hosszú, 30 km széles és csak 1,8 km mély.

Valamint…ha ezekben valaha víz folyt, nos akkor ezek a vízkiáramlási csatornák a Marson 1.000-szer nagyobbak, mint az Amazonas.

Nemcsak a magassága, hanem az alapterülete is hatalmas. A Naprendszer vulkánfejedelme az alapjánál 550-600 kilométer átmérőjű. Ha a hegyet például Franciaország közepén helyeznénk el, az ország területét majdnem lefedné.

Az Olympus Mons a legnagyobb ismert hegy a Naprendszerben, a Marson a Tharsis-régiótól, és a “három nővértől” nyugatra fekszik.

A Mars lenyűgöző látványosságai közé tartoznak a hatalmas pajzsvulkánok, amik egyúttal a Naprendszerben a legnagyobb hegységek. Mivel a Marson majdnem háromszor kisebb a gravitáció, mint a Földön, ezért az Olympus Mons-on kívül több olyan hegy is van, amely a Föld magaslatait meghaladja.

A  Tharsis régióban, az Olympus Mons alatt  további három, egymástól egyenlő távolságra fekvő  óriásvulkán, az Asraceus, a Pavonis, és  az Arsia Mons található, igaz hogy ezek magassága „csak” 15 000 méter körüli.

A három vulkán egy valamivel több, mint 1500 kilométeres láncot alkot, egymástól egyenlő 700 km-es térközzel.

Mitől növekedhetett ilyen óriásira, a Földnél jóval kisebb Marson hogyan létezhet egy ekkora hegy?

A Marson nincsennek lemeztektonikai folyamatok azaz egy-egy kéreg alatti vulkáni forró pont, a hosszú évmilliók során nem mozdult el, így a vulkán aktív időszakában a láva is mindig ugyanott ömlött ki, folyamatosan építve a tűzhányót.

Az Olympus Mons marsi időskálán mérve fiatal hegynek számít, keletkezését mintegy 30 millió évvel ezelőttire teszik a bolygógeológusok.

A Mars Express űrszondának 2004-ben a vulkán oldalán sikerült olyan megdermedt lávafolyásokat azonosítani, amelyek legfeljebb 2 millió évesek. Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy valamilyen minimális posztvulkáni tevékenység még napjainkban is folyhat az óriásvulkán mélyén.

Az Olympus Mons csúcsát egy 90 kilométer széles kaldera uralja, hat egymást fedő kráterrel.  A hatalmas kalderába először 2004 februárjában sikerült belenézni, az Európai Űrügynökség (ESA) első Mars szondája, a Mars Express jóvoltából.  A kutatók becslése szerint a hatalmas vulkánt évmilliók alatt körülbelül 100 ezer kitörés építette fel jelenlegi magasságára.

Az Olympus Mons azért őrizhette meg szinte maradéktalanul az eredeti struktúráját, mivel a rendkívül ritka légkör és a felszíni víz hiánya miatt a Marson minimális az erózió.

Igy nézhet ki a távolból az Olympus Mons, a Mars felszínén / Forrás: NASA/ESA

Most pedig kapaszkodjunk fel erre az óriási vulkánra a Marson, amely 21 km magassággal és sok országhoz hasonló területtel a Naprendszer legmagasabb hegye.

Tehát milyen lenne megmászni ezt a vulkánt? Mit látnánk? Nézzük meg a videót, hogy megtudjuk

Forrás: NASA / JPL-Caltech / MSSS / Texas A&M Univ.

Kis kirándulásunk lassan véget ér, még nézzük meg Gale-kráternél a gyönyörű szép kék naplementét a vörös bolygón. A NASA Curiosity roverje készítette ezt a fotót a misszió 956. marsi napjának (sol) végén.

Küldhetünk egy üdvözlő képeslapot is, valamint tekintsük meg  az időjárás jelentést.

Az éjszakai fagyos körülmények sokkal rosszabb időjárást okoznak, mint ahogy azt korábban gondolták. A mélybe zuhanó marsi minimum hőmérséklet kedvez a hóviharok kialakulásának. Ez veszélybe sodorja, megnehezítheti a jövendőbeli Mars expedíciókat. Ezek az éjszakai hideg hőmérsékletek óriási viharokat generálnak, amivel eddig senki nem számolt.

A kutatók új, kisebb térbeli felbontású modellekkel vizsgálták a Mars időjárását és sikerült hóviharokat és felhőképződési folyamatokat modellezniük. A korábbi globális modellekben nem szerepelt a felhőképződés, turbulencia és a vízpára szerepe a légkörben.

A fagyott jégfelhők 10-20 km-es magasságban úsznak a bolygó felszíne felett és melegen tartják a felszínt, mint egy üvegházban. De amint a Nap lemegy, a hőmérséklet zuhanni kezd a felhők belsejében. A hideg levegő lesüllyed és találkozik a a felszínről felszálló meleg levegővel. ez olyan szeleket hoz létre, ami magával hozza a hópehelyhez hasonló fagyott felhőrészeket.

Már 2008-ban észrevették, hogy a sarkok közelében hó esik. Kiszámították, hogy 4 órába telik egy hópehelynek 1-2 km-t esni a marsi légkörben, aztán elpárolog.
A turbulens széllel azonban a hópelyhek igen veszélyesek tudnak lenni. Ha a felhő elég közel van a felszínhez, akkor akár a hótakaró meg is maradhat.

Bár földi körülmények között a Marson mérhető szélsebesség csak mérsékletnek mondható, a vörös bolygó vékonyabb légköre felerősíti a turbulens mozgásokat, ami a Marsra szállás robotikáját jelentősen megnehezíti.

Azt is felfedezték, hogy a Mars légköre speciális mozgásokat végez. A légköri keveredés során a vízgőz a felsőbb rétegekbe kerül, ahol könnyen elszökhet az űrbe. Ez a magyarázata annak, hogy szökik el a légköri víz, és hogyan képez a sarkok környékén felhőket.

A Marson aktív porvihart rögzítő fotó. Forrás: NASA / JPL-Caltech / MSSS

A Mars az intenzív porviharairól is híres, amelyek a kis tornádóktól kezdve az egész bolygószintű jelenségekig terjedhetnek. Ez utóbbiak egybeesnek azzal, hogy a marsi szelek a port a légkörbe fújják, aminek következtében a Naptól felmelegedik. A melegebb porral töltött levegő megemelkedik és a szél megerősödik, és akár több ezer kilométer szélességű viharokat hozhat létre, amelyek hónapokig tartanak. Amikor ekkorák lesznek, valójában eltakarják a felszíni terület nagy részét a kilátástól.

A Mars kérgében olyan kőzetek vannak, amelyek lokalizált, foltos mágneses mezőket hoznak létre (balra). A jobb oldali ábrán azt látjuk, hogy ezek a mezők hogyan terjednek ki a sziklák felett az űrbe. A csúcsukon aurorák képződhetnek. Forrás: NASA

Aurorákat is észleltek a Marson, amelyek szintén a mágneses mezők és a napsugárzás kölcsönhatásának eredményei. Míg a Marsnak csak kevés magnetoszférája van, a tudósok megállapították, hogy a múltban megfigyelt aurorák egy olyan területnek felelnek meg, ahol a legerősebb mágneses mező a bolygón található. Erre a következtetésre jutottak miután a kéreg mágneses rendellenességeinek térképét elemezték, amelyet a Mars Global Surveyor adataival állítottak össze.

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg a Titánt is!

A Szaturnusz legnagyobb holdja jobban hasonlít a Földhöz, mint gondoltuk. A Titán roppant érdekes hold, különösen vastag légköre egyedivé teszi Naprendszerünk összes holdja között. A Földet leszámítva az egyetlen test a Naprendszerben, melyen nagy mennyiségű folyadék található.

A Titán felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.

Információ: Titán Misszió 2034 | Felszínen – Tengerben – Levegőben

NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 THANK YOU FOR VIEWING!