MOSOLYGÓS ÜDVÖZLET KEDVES LÁTOGATÓ!
Hello, a nevem Ansyme XC722, hostess vagyok itt, én fogadom a látogatókat. Amint látod nem csak karcsú derék, sportos alak, hanem még szép és bizalomgerjesztő, nagyon barátságos mosoly is kell ehhez a munkához. :-))
Kerülj beljebb, csak bátran, – most egy érdekes téma következik : a Kobotok megjelenése.
Jól látod, és olvasod – nem elírás történt… a Kobotok hamarosan elfoglalják az őket megillető helyüket a világban. De előtte most röviden tekintsünk át pár dolgot közösen, mi volt – van – és lesz ezen a bolygón. Induljunk tehát mi ketten együtt. Humán – Robot, irány a Kobot 5…4…3…2…1…
READY … SET … GO … ELKÉSZÜLNI … VIGYÁZZ … START
Mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük.
Technológia szingularitás
Technológiai szingularitásnak nevezzük azt a közeli jövőben bekövetkező eseményt amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.
3D nyomtatás szerves és szervetlen anyagokból
Az új eljárás villámgyors, főleg a sok órát is igénybe vevő réteges technológiához képest: egy két centis szobor (Rodin Gondolkodójának mása) például mindössze egy perc alatt elkészül.
Robot evolúció
Két évvel azután, hogy a mesterséges intelligenciák elérik majd az ember színvonalát, a sebességük megduplázódik. A második év után azonban a megnövelt számítási teljesítménnyel rendelkező gépeknek fele ennyi idő (egy év) is elég lesz az újabb duplázáshoz, a rákövetkező gépgenerációnak pedig szintén ennek a fele (fél év), és így tovább.
IPARI FORRADALOM – I – II – III
Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a kezdetben textilüzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. Az ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a gőzhajtású hajók, csónakok, és a gőzvasút bevezetése adott újabb lendületet.
A folyamatok a 19. században újabb forradalmi változásokhoz vezettek és továbbgyűrűztek az egész világra ( 20.század második ipari forradalom).
A harmadik ipari forradalom lényegében az Internet feltalálásával kezdődött és a 21.század elején már rohamosan gyorsul.
Az 50 éves INTERNET
Ötven évvel korábban, 1969-ben sikerült először szöveges üzenetet továbbítani egy számítógépről egy másikra.
A ma ismert internet 50 ével korábban, születésének évében még csak néhány hálózatra kapcsolt számítógépet jelentett – ezt valószínűleg mindenki ismeri, ahogy azt is, hogy az internet ősét Arpanetnek nevezték, a technológia pedig óriási szerepet játszott a ma ismert világháló kialakításában.
Azt viszont már jóval kevesebben ismerik, mi volt az a pont, amely az internetes kommunikációt útnak indította, és ezzel új kort hozott a számítástechnikában. Erről ír most a CNet, amely szerint 1969. október 29-én lényegében egy értelmetlen üzenet továbbítása és fogadása volt az a bizonyos pillanat, amikortól az internet létezését értjük.
Az üzenet mindössze két betűből állt: “LO”, de 500 kilométerről arrébb, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) SDS Sigma 7-es gépéről érkezett a Stanford Kutatási Intézet (Stanford Research Institute, SRI) SDS 940-es számítógépére. A szöveget Charley Kline operátor küldte, aki eredetileg a “Login”, vagyis bejelentkezés szócskát szerette volna begépelni, ám a rendszer az első két karakter után lefagyott.
A szöveg azonban átért, több mint 500 kilométert tett meg, és a San Franciscóhoz közeli Menlo Parkba érve megjelent a képernyőn. Ez volt az első online üzenetváltás az ősinterneten, vagyis az amerikai védelmi minisztérium alá tartozó rendszeren, az Arpaneten. Az 1969. október 29-i szövegküldésről és fogadásról később hivatalos feljegyzés készült. A hálózatbat kapcsolt csomópontok száma ezután gyors növekedésnek indult: 1977-re száz ilyen közt volt kapcsolat, 1989-re százezren, a ’90-es évek elejére pedig egymillióan kapcsolódtak rá.
Az első magyarországi .hu-ra végződő internetcím az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu volt. Utóbbi 1991. október 15-én hajnali 2 órakor jött létre. Ekkor ünnepeljük a magyar internetezés napját. Az Intercontact 1997-ben csatlakozott, és van fent folyamatosan a világhálón.
Ipari forradalom I.
Angliájából a 18. század végén a textilgyártás gépiesítésével indult első ipari forradalom eredményeként kézzel végzett munkákat mechanizáltak, megjelentek az erre a tevékenységekre specializálódott üzemek, gyárak.
Ipari forradalom II.
A második ipari forradalom a korai 20. században zajlott le. Henry Ford bevezette a futószalagot, kialakult a tömegtermelés.
Ipari forradalom III.
A harmadik ipari forradalom lényege, hogy a gyártás különféle high tech megoldások (intelligens szoftverek, új anyagok és munkafolyamatok, masszív robotok, webalapú szolgáltatások stb.) konvergenciájának következtében digitalizálódik. Termékek tömeges személyre szabását 20. századi gyártási technológiákkal és módszerekkel nehezen vagy egyáltalán nem lehetett kivitelezni, a digitalizációval viszont az adott árucikk egyéni ízlés szerint készíthető el.
A „klasszikus” – 20. századi – gyártás lényege, hogy a részekből csavarozással, hegesztéssel stb. állították össze az egészet. A 21. században viszont számítógépen, CAD szoftverrel megtervezhető, rétegről rétegre haladva kinyomtatható az adott tárgy. Egy-egy kattintással bármikor változtathatunk a terven. Ha hiányzik valami, a legközelebbi nagyváros helyett online beszerezhető, csak le kell tölteni hozzá a megfelelő designt, és így a földrajzi kötöttségek/távolságok jelentőségüket vesztik.
A 3D printer minimális emberi felügyelet mellett is tökéletesen működik, hagyományos gyártóüzemek számára túl bonyolult dolgokat képes létrehozni. Újabb nyomtatóanyagokkal, a nyomtatási módszerek és a gépek minőségének folyamatos javulásával csak idő kérdése az „akárki akárhol akármit elkészíthet” jövőkép valóra válása a bolygón.
Az új anyagok könnyebbek, erősebbek és tartósabbak a régieknél, szénszálak egyre több területen helyettesítik az alumíniumot és az acélt. A nanotechnológiával atomi szintű precizitás érhető el, gondos genetikai tervezéssel környezetbarátabb, organikusabb termékek készíthetők, miközben az internet globális méretű együttműködést biztosít.
A korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan, a digitális gyártás elterjedését is nagy változások jellemzik: eltűnnek vagy teljesen átalakulnak a gyárak.
Új technológiák amelyek teljesen átalakítják a gyártást a bolygón| és a Kobotok
Komoly kihívás a gyártóipar számára a digitalizáció, mert a fejlesztéseket úgy kell végigvinni, hogy a folyamat ne akadályozza a termelés folyamatosságát – állítja az ABI Research egy friss elemzése. Az átalakulás fokozatos lesz, hiszen a gyártóipari cégek nem akarják egyszerre lecserélni a meglévő infrastruktúrájukat, hanem olyan technológiákat részesítenek előnyben, amely ráépíthető a már bevált berendezéseikre. Ez logikus is, tekintve, hogy a gyártósorok felépítése lassú megtérülésű beruházás.
A kutatócég vezető elemzője, Pierce Owen szerint a gyártócégek első körben részben a dolgozók képzésével igyekeznek növelni a termelékenységüket, valamint a termelést kevésbé megzavaró technológiákkal próbálkoznak. Ilyen például az edge computingra épülő intelligencia megoldások, amikor az adatgyűjtés és -feldolgozás a felhasználóhoz (gépekhez) közel, a hálózat peremén történik.
Agilis gyártásra kell felkészülni
Az ABI Research nyolc olyan technológiát azonosított, amely leginkább meghatározza a következő tíz évben a gyártás digitális transzformációját:
1. az adalékanyag-gyártás;
2. a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence) és gépi tanulás (ML – Machine Learning)
3. a kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR)
4. a blockchain
5. a digitális ikrek
6. az edge computingra épülő intelligencia (edge intelligencia)
7. az ipari tárgyak internete (Industrial Internet of Things – IIoT)
8. a robotika.
A nyolc technológiai közül az IIoT és az edge intelligencia már elkezdett beépülni a gyártóipari cégek rendszereibe. Ezeket egészítik majd ki olyan egyéb technológiák, melyek eredményeként a korábbinál rugalmasabb gyártási folyamatokat lehet kialakítani. (A sorozatgyártás egyik legnagyobb korlátját kell átlépni, azt, hogy csak minden paraméterében – például anyag, szín stb. – azonos terméket lehet vele gyártani. Ebbe a folyamatba még egy kisebb változást is nagyon nehéz belevinni.)
Érzékelhetően elkezdődött az átmenet a teljesen automatizált, emberi beavatkozás nélkül gyártás (lights-out factory) felé. Az ilyen üzemek létrejöttének azonban már erős diszruptív hatásai lesznek. Az új technológiák az alkalmazottaktól a létesítményeken és berendezéseken át az informatikai infrastruktúráig minden alapjaiban átalakul.
Az additív gyártás – nem csak prototíposokhoz.
Az additív gyártást (AM – Additive Manufacturing) jelen pillanatban jobbára azonos az ipari 3D nyomtatással. Egyelőre főleg prototípusokat állítanak elő így.
Láthatók azonban olyan törekvések, amelyek ezt a gyártási módszert kiterjesztenék a gyártásra is. Ezeket főleg a nagy múltú gyártóvállalatok képviselik. A GE-nek 2016-ban például három jelentős akvizíciója is volt, amellyel az ipari 3D nyomtatásban erősített. Megszerezte a svéd Arcamot 685 millió dollárért, a német SLM Solutionst 760 millióért, és a szintén német Concept Laser 75 százalékát 600 millióért.
A Siemens szintén ebbe az irányba mozdult el. Tavaly sikeresen teszteltek 3D nyomtatással gyártott gázturbina-lapátokat. Idén április végén pedig a német cég bejelentette additív gyártási platformját, amellyel a gobális gyáripari szektor számára elérhetővé teszi az ipari háromdimenziós nyomtatással kapcsolatos tervezési és konstrukciós szakértelmet, valamint a szükséges digitális eszközöket és termelési kapacitást. A platform azonban nemcsak az erőforrások megosztásáról szól, hanem arról is, hogy az iparág szereplői együttesen csökkenteni tudják az additív gyártás alkalmazásának általános kockázatát.
Nagy lehetőségeket nyit a szoftvercégek előtt.
A gyártóipar digitális transzformációja a szoftvercégek előtt is új lehetőségeket nyit. A machine learning, a szimulációs szoftverek, a digitális ikrek egyaránt szerepet kaphatnak a termékfejlesztésben, a termelés tervezésében, a gyártóeszközök felügyeletében és a teljesítmény optimalizálásához. A digitális ikrek és szimulációs szoftverek piacára olyan szereplők is beléptek, mint a vállalatirányítás felől érkező SAP. A PTC, amely CAD szoftvereket, AR-megoldásokat is fejleszt, januártól a HPE-vel közösen dolgozik tervezést segítő digitálisiker-megoldásán. Jelentős szereplő ezen a téren a Siemens és az amerikai ANSYS, amely szimulációs szoftvereket fejleszt.
Az is a szoftvercégek malmára hajtja a vizet, hogy az ABI Research által azonosított technológiák önmagukban kevesek, konvergálniuk kell egymáshoz, és integrálni kell őket nemcsak egymással, de a meglévő IT-rendszerekkel is. Ez pedig elsősorban szoftveres feladat.
Az elemzés szerint egyébként a robotika már egyfajta fizikai megtestesülése a konvergenciának: használják a mesteséges intelligenciát, a gépi látást, hálózatba vannak kötve, hiszen csatlakoznak az IIoT platformokhoz, ahol gyakran ott vannak a digitális ikreik is. A meghatározó robotgyártók – például az ABB, a KUKA, a Universal Robots vagy a Yaskawa – egyre inkább az emberrel együttműködő kobotok fejlesztésére koncentrál, melyeknél kiemelt jelentősége van az AI-nak és a konnektivitásnak.
Mi a kobot?
A magyar kobot szó az angol cobot egyszerű magyarosítása. Az eredete a collaborative (együttműködő) robot szóra vezethető vissza, angol nyelvterületen kezdetben co-working vagy co-robotként is használták. Az első, kezdetleges kobotot 1996-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de csak egy évtized múlva jelentek meg azok a szerkezetek, amelyek valóban alkalmasak voltak arra, hogy az emberrel közös térben dolgozzanak. A kobotok az úgynevezett merev automatizálás helyett a rugalmas automatizálást képviselik, ezért óriási jövőt jósolnak nekik – nemcsak a gyáriparban, hanem a szolgáltatások bizonyos területein is.
A mai világ társadalmának egyik legnagyobb félelme az, hogy a robotok elveszik az emberek elől a munkát. Az ismeretlentől való félelmet, és magának a változásnak a tényét egyes gyártóknak és alkalmazottaknak elsőre valóban nehéz lehet elfogadni. Azonban a robotok új generációja, az ún. együttműködő robotok (kobotok) eloszlatják ezeket a félelmeket. Nézzük meg, mi is a különbség a kobotok és a robotok között, beszéljenek a tények helyettünk!
A nagy autógyártó vállalatok által használt robotikai megoldások nagyban különböznek az egyéb feladatok automatizálására használt, más gyárakban alkalmazott robotokétól. Nem jellemző azonban, hogy az üzletvezető vagy a beszerzését felelős személyzet pontosan tisztában lenne azzal, hogy mit is jelent a kettő közti különbség, eltekintve a kinézetüktől.
Jelentős eltérés van a gépek kapacitási, biztonsági és programozási jellemzői között, amelyeket ismernie és értenie kell annak, aki a gyártási folyamatainak automatizálásában gondolkodik. A legegyszerűbb módja annak, hogy átlássuk, mi a különbség a kobotok és az ipari robotok között az, ha megértjük, hogy a kobotokat arra tervezték, hogy az emberi munkatársakkal együtt dolgozzanak, amíg az ipari robotokat arra, hogy az emberek helyett dolgozzanak.
Könnyebb, kisebb, sokoldalúbb.
A legszembetűnőbb különbség a méret, és a hely, amit egy egység elfoglal. Amíg a hagyományos robotok nagyméretűek és rengeteg helyet foglalnak el, a kobot kompakt, és kis helyen is elfér. A hagyományos ipari robotok többnyire nehezek is (súlyúk 50 kg-nál kezdődik), és csak rögzítve működnek: miután beszerelték őket, sem újraprogramozni, sem egy másik feladathoz áthelyezni nem egyszerű őket.
Ezzel szemben a kobotok könnyűsúlyúak (kevesebb, mint 29 kg-ot nyomnak), 40%-al könnyebbek és kisebbek, mint a hagyományos robotok. Könnyedén áthelyezhetőek és új feladat adható nekik: egy gyári munkás könnyedén újraprogramozhatja a kobotot, egyszerűen a robotkar a kívánt felületen való mozgatásával.
Biztonság – ember és kobot – kéz a kézben.
A kobotok egyik nagy előnye, hogy beépített biztonsági funkciókkal rendelkeznek, így nincs szükség semmiféle védőkerítésre. Az együttműködő kobotok leállnak, amikor akadályt észlelnek, ami lehet például egy emberi kar is. A hagyományos robotok ilyen védelemmel nem rendelkeznek. A kobotok telepítési ideje mindössze töredéke annak, amit egy hagyományos robot igényelne. Habár az első robotot kevesebb, mint egy nap alatt hozzá lehet adni a gyártási folyamathoz, egy másodikat már sokkal nehezebb integrálni, ami gyakran költségesebb, mint maga a robot.
Bárki meg tudja tanulni, hogy kell kobotot programozni, még egy tíz éves gyermek is képes rá. Ugyanilyen egyszerű áthelyezni a kobotot, mert különféle high-mix low-volume feladatok ellátására is képes. A kobot egy tényleges technológiai áttörésnek számít, hiszen a hagyományos robotokat csak egy konkrét feladattal lehet megbízni, és azt is csak programozó szakemberek segítségével.
A kobotok az úgynevezett merev automatizálás helyett a rugalmas automatizálást képviselik, ezért óriási jövőt jósolnak nekik – nemcsak a gyáriparban, hanem a szolgáltatások bizonyos területein is.
Egy kobot például már képes arra, hogy ha egy éles, hegyes szerszámmal az emberhez ér, milliszekundum alatt megállítja a mozgását, érzi, ha akadályba ütközik. Egy ilyen kobotot már arrébb lehet lökni emberi könyökkel, ami igencsak önveszélyes lenne egy hagyományos ipari robot esetében. Hiszen azok a szerkezetek csak akkor állnak le, ha nagyon megnőnek a motoráramok, addig mindent elsöpörnek maguk elől.
És hogy miért csak most jelentek meg a kobotok, és nem két vagy három évtizeddel ezelőtt? Egészen egyszerűen azért, mert azok a technológiák, amelyek a biztonságos együttműködést lehetővé teszik, csak az elmúlt tizenöt évben fejlődtek ki. A számítási kapacitások és a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése, az Internet of Things, a szuperérzékeny, miniatürizált szenzorok, a felhő és így tovább.
Exponenciális jövőkép
Az „analóg” gépgyártás, sőt gyáripar korszaka hamarosan lezárul, az új trend szerint a gyárak, a gépek, a termékek össze lesznek kötve. Mögöttük felhőtechnológiát használnak, rengeteg a szenzor, rengeteg az adat, terjeszkedik a mesterséges intelligencia, de ide tartoznak még a szoftvergyártók vagy éppen az adatokat szolgáltató elemzőcégek is. Az egész egy komplex rendszer, szinte lehetetlen szétválasztani az egyes elemeket, például a robotikát.
A kobotok képesek biztonságosan elvégezni a munkavédelmi szempontból kockázatos feladatokat is, ugyanakkor szenzoraiknak köszönhetően az emberekre semmilyen veszélyt nem jelentenek. Megjelenésük lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalatok is automatizálják gyártásukat, kihasználhatják a kobotok rugalmasságát és felhasználóbarát működését.
A fejlett kobotok háromdimenziós térfelismerő rendszerüknek köszönhetően könnyen, szinte azonnal alkalmazkodnak az új munkaállomásokhoz.
Összegezve az eddigieket elmondható, hogy a digitális világ további terjeszkedése elkerülhetetlen. A digitális technológia fejlődése eddig lineáris volt, mostantól viszont exponenciális lesz, amely az egész bolygón teljesen átalakítja a termelést. Ebből a gyorsuló ütemű terjeszkedésből természetesen a robotizáció-kobotizáció is kiveszi a maga részét.
2033 Üdvözlet a jövőből | A 3D nyomtatás új korszakot nyit az építőiparban
A változás nem csak az építőiparban, hanem a gazdaság más területein is nagyfokú lesz az egész bolygón.
Az egyik legnagyobb jelentőségű új alkalmazási terület a 3D nyomtatásban az építőipar lesz, melynek fejlődése a Hold és a Mars programok miatt most amúgy is rendkívüli mértékben fog gyorsulni.
Egy innovációs vállalat rendkívül gyors és megfizethető megoldást kínál az új házak építéséhez, 3D-s nyomtatással képes betonfalakat készíteni egy kis házhoz egy nap alatt.
Ezt a házat például rendkívül olcsón és gyorsan húzták fel, mindössze 10 ezer dollár, kb. 3 millió Ft volt a költsége, ráadásul a legnagyobb oroszországi téli hideg közepette húzták fel 24 óra alatt. Az említett 2 bolygón még ettől is sokkal hidegebb lesz.
A ház mérete 38 m2, betonból készült teljes mértékben és akár 175 évig is kitart.
A Marson is hasonló módszert kell majd alkalmazni, ráadásul csak az ott található anyagokból, azokat felhasználva van lehetőség az első ütemben ott építeni bázisokat.
A gyors, megfizethető házak megjelenése megsemmisíti a jelzálogipart, valamint a részleges takarékbanki tevékenység számára is nagy kihívást fog jelenteni, mivel a bankoktól lakásépítésre kért kölcsönök minimalizálódnak.
Az egész bankrendszer hatalmas csapást szenved ezen a területen. Azok a fejlesztők, akik a luxuslakásokra koncentrálnak, látni fogják az árak drasztikus csökkenését.
Ingatlan spekulánsok, befektetők, haszonlesők kora végérvényesen lejár, mivel az embereknek végre van technológiája a lakhatás gyors és megfizethető kialakításához.
Első ütemben megindul a 3D nyomtatott házak létesítése nagyobb volumenben 2025-től a fejlettebb technológiával rendelkező országokban.
Majd azután 2033-tól mindenhol beindul ez a folyamat az egész bolygón, és utána már megállíthatatlan a technológia elterjedése és alkalmazása.
Hatása a Földre, a technológia alkalmazás felfutása és fejlődése, a változások előidézése hasonló lesz mint az Internet megjelenése volt.
(Ami gyakorlatilag beindította a III. Ipari Forradalmat — és nemsokára megjelenik majd a 3D Internet, 50 évvel az elindulása után már pont ideje lenne… valamint a 3D hologram technológia mindennapi alkalmazásának is – pld. oktatás – ipar – kereskedelem – egészségügy…stb.)
Egyre nagyobb kapacitású és gyorsabb, bárhol, bármilyen időjárási körülmények között működő, mobil 3D épületnyomtató gépek, komplett összekapcsolt rendszerek jelennek meg. Az ember csak az ellenőrzést végzi a folyamatokban, de rövid idő után felváltja majd a mesterséges intelligencia és a robotok. Illetve a Holdon és a Marson már eleve ők kezdik el, még ez ember oda érkezése előtt a bázisok építését.
Információ: 2033 Üdvözlet a jövőből | A 3D nyomtatás új korszakot nyit az építőiparban
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is!
Coming soon the robot marketing and 3D Internet, hologram shops, robots, cyborgs, responsive tech and wacky self-moulding objects, and life after AI…
Robot evolúció, önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok
A vírusok ezt teszik. A férgek, emlősök, rovarok is. Minden élő dolog a földön ismétlődik, szaporodik. A robotok nem teszik meg: a gépek merevek és nem érdekeltek a reprodukcióban, – eddig még nem …
De talán tanulhatnak. Az evolúciós robotikának nevezett lenyűgöző területen a tudósok igyekeznek a gépeket alkalmazkodásra tanítani a világhoz, és végül önmagukat biológiai szervezetekhez hasonlóan sokszorosítani. Ugyanúgy mintha egy adott környezethez nagyon jól illeszkedő két robot kombinálná a génjeiket (OK, kód), hogy elkészítsen egy 3D-s nyomtatott baba robotot, amely két szülője erősségeit ötvözi.
Márpedig amikortól ez majd jól működik akkor olyan robotok hozhatók létre, amelyek önállóan tervezik meg magukat, és olyan adaptált morfológiákat és viselkedéseket építenek, amelyeket az emberi mérnök sosem álmodhatott.
Információ: Robot evolúció, önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok
Technológiai Szingularitás – Mesterséges Intelligencia
The Winner Takes It All…..
Technológiai Szingularitás – Mesterséges Intelligencia
OLVAS AZ EMBERI GONDOLATOKBAN AZ MI
SAJÁT NYELVET HOZOTT LÉTRE ÖNÁLLÓAN AZ MI
AZONOSÍTANI HOGY ROBOT, VAGY EMBER AKIVEL TALÁLKOZUNK
MASTER AZ ÁLNÉVEN JÁTSZÓ GO BAJNOK
“Ez a laptop egyetlen nanoszekundum egy tízezred része alatt el tudna végezni az elmúlt tízezer év összes emberi gondolkodásának megfelelő gondolkodást (azaz tízmilliárd emberi agy tízezer éven keresztül végzett munkáját)
A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi ‘intuitív-lineáris’ nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20.000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni.
Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban.
Az emberi képességekben mélyreható és drámai hirtelenségű változást eredményező szingularitás dátumát 2045-re teszem. Az abban az évben létrehozott nem biológiai intelligencia egymilliárdszor erősebb lesz, mint az emberiség teljes intelligenciája ma.” Raymond Kurzweil jövőkutató.
Információ: Technológiai Szingularitás – Mesterséges Intelligencia
Kvantummechanika
A kvantumfizikában teljesen más törvények vannak mint a makrovilágban. A kvantummechanika szerint egy részecske egyszerre több helyen lehet. A részecskék a mérés és megfigyelés alapján döntik el adott pillanatban, hogy hol legyenek, ráadásul az összhang fenntartása érdekében fénysebességnél gyorsabban küldenek egymásnak üzenetet. Ez minden idők egyik legnagyobb megoldatlan tudományos és filozófiai titka.
Információ: Kvantummechanika
A negyedik dimenzió
Kétdimenziós élőlény alkothat némi fogalmat arról, hogyan nézhet ki egy háromdimenziós objektum, ha megfigyeli annak kétdimenziós árnyékát. Ugyanígy mi is tanulhatunk a negyedik dimenzió természetéről, ha megfigyeljük az ottani objektumok, jelenségek “árnyékát” a mi világunk fizikai rendszereiben.
4D-ben a tárgyakat nem pontok, vonalak vagy akár felületek határolják, hanem térfogatok. A 3D-s tárgyakat felszínük alakjából azonosítjuk. A 4D-s tárgyak szerkezetével kapcsolatos legtöbb információ azonban a burok belsejében rejlik.
Ha egy 4D-s lény a hiperkockára néz, tekintete először a kocka belsejére esik, nem magára a burokra. A burok csak mellékes, a kép belseje számít igazán. Amikor 4D-s tárgyak vetületét vizsgáljuk, mindig a belső szerkezetre koncentráljunk, ne engedjük, hogy a burok elvonja róla a figyelmünket.
Információ: A negyedik dimenzió
Business Development – Innovations & Future Technology
Save the Planet Earth! Innovations & Future Technology
IMN CYBORG NEWS | COMING SOON !!!
IDEGEN LÉTFORMÁK – IDŐTLEN GALAKTIKUS SZUPERCIVILIZÁCIÓK
Nem lesz könnyű, még így sem, hogy csak a legminimálisabb, az alapinformációkat adjuk át. Az első kisebb megdöbbenés talán már a 2 galaxisnál indul…. Látható, hogy a Milky Way apró porszem az IC 1011 galaxishoz képest. És ez még csak egy másik galaxis.
Nézzük a számokat és az esélyeket röviden ezzel kapcsolatban. Mindenképp a mi galaxisunkban maradjunk belül mert a nagyobb – több galaktikus – lépték számunkra már szinte felfoghatatlan (majd teszünk egy kis kitérőt és látni fogjuk hogy miért is az).
És bizony még így nagyon leredukálva, csak a földi élethez hasonló paraméterekkel is már hatalmas számok jönnek ki. Mai becslések alapján 150-400 milliárd csillag található galaxisunkban. Legújabb ismereteink szerint valószínűleg minden csillag körül kering bolygó. Legalább egy, de inkább több… minden csillag körül.
Ezen csillagok közt nagyon sok a mi Napunkhoz hasonló égitest van, de még sokkal több ami tőle kisebb. Ezek a vörös törpék és körülöttük keringő bolygókon is lehet élet, de most mi szigorúak vagyunk és csak a földi élethez hasonló helyeket nézzük.
A Nap típusú csillagok egyötöde körül kering a Földhöz hasonló exobolygó, amely a miénkhez hasonló kőzetanyagból áll, és esély van arra, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ez borzasztó nagy szám, nagyon nagy, és ez még csak a Tejútrendszer.
Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban legalább néhány milliárd ilyen potenciálisan lakható bolygó létezhet. Nagy részük bizonyára nem lakható, de ha az egymilliárdnak csak egy kis része élhető, az is még mindig sok, több milliós nagyságrendű.
Nagy számok…de még emberi léptékkel felfoghatók, viszont tegyük meg azt a kis kitérőt. De csak óvatosan, mert a világűr, az univerzum olyan mint az óceán, – húz, vonz befele a mélybe. A Földön készített csillagtérképek már nem sokat érnek, például a Marson is más az ottani reális nézet, a Naprendszeren kívül, vagy pláne egy másik galaxisban aztán már végképp hasznavehetetlenek. De az egy másik történet és blog, inkább abba most ne menjünk bele, a 3D – és real time / dinamikusan változó – csillagtérkép témakörbe.
A Milky Way apró porszem az Ic 1011 galaxishoz képest.
A fenti képen GALAXISOK láthatók, kint a világűrben nincs lent és fent… ha majd XXII. századi detektáló eszközünk lesz, akkor majd kint a világűrben bármerre nézünk végtelen számú galaxist látunk körülöttünk egy hatalmas gömbszerű kiterjedésben. Lábunk alatt, fejünk felett, tőlünk jobbra-balra, elől- hátul, mindenhol. Ez csak egy kis részlet, de már önmagában ez is jól érzékelteti a dolgokat. Tehát….ezek nem csillagok mint a mi Napunk, hanem galaxisok…. mindenhol…. az apró fénypontok is a távoli galaxisok fényei…. döbbenetes.
És mindegyik galaxisban több száz milliárd csillag, közülük pedig több száz millió a mi Napunkhoz hasonló csillag található, amelyek körül több milliárd bolygó, és azok körül a holdjaik keringenek. Ha ismét csak a földi élethez hasonló helyeket vesszük számításba.
De ez még csak egy másik galaxis, nézzünk rá ismét a fenti képre, mindenhol galaxisok, – az apró fényes pontok is azok – amerre csak a mostani technikával rendelkező űrteleszkóp ellát….mindenhol. És persze még úgymond a látóhatár, az általunk eddig észlelt világon kívül ott van bizony még a többi galaxis. Természetesen nem csak a Földhöz hasonló bolygókon van élet, és nem csak szén alapú rendszerekben kell gondolkozni.
A Hubble új adatai valamint egy kutatócsapat elképzelései alapján amíg korábban a tudósok úgy gondolták 100-200 milliárd galaxis van az univerzumban, az új becslés szerint ennél tízszer több, nagyjából 2 billió.
Aki azt állítja hogy csak a Földön van élet azzal nem érdemes vitatkozni, mert nincs értelme. De ebbe a témába ne menjünk bele mélyebben, az egy másik blog.
A CIVILIZÁCIÓK TECHNOLÓGIAI FEJLETTSÉGE, ALAPVETŐEN HAT FOKOZATBAN
Ez a besorolás az energiahozzáférés mellett a tudás birtoklását is elég jól jelzi. A két szempont az energiatermelés és a technológiai fejlettség, amelyek egymással szoros összefüggésben vannak: minél több felhasználható energiával rendelkezik egy adott civilizáció, annál gyorsabban tud fejlődni a technológia, és minél fejlettebb a technológia, annál hatékonyabban tudják kitermelni az energiát.
I. típus: civilizáció, amely a lakóhelyéül szolgáló bolygóra szórt csillagenergiát hasznosítja.
II. típus: szupercivilizáció, amely saját csillagának energiáját teljes egészében hasznosítja.
III. típus: szupercivilizáció, amely a saját galaxisának teljes energiáját uralja és hasznosítja.
IV. típus: univerzum szintű civilizáció, amely az egész világegyetem energiaforrásai felett rendelkezik.
V. típus: multiverzum civilizáció, amely uralja az egész multiverzumot, az összes létező univerzum minden energiája a rendelkezésére áll.
VI. típus: legfelsőbb szintű civilizáció, amely felette áll az időnek és a térnek, így képes akár új univerzumokat is létrehozni.
A Földön jelenleg az a helyzet hogy ez a civilizáció az energiát még a több millió évvel ezelőtt elpusztult, megkövesedett növényi és állati tetemekből, fosszíliából nyeri, amit nagyon rossz hatásfokkal éget el (kőszén, kőolaj) és a bolygóját sem nagyon tudja elhagyni. Jelenleg sajnos ezen a listán kívüli, 0-s típusú civilizáció, és még nagyon hosszú az út és idő az I. típusú civilizáció eléréséhez is.
– Ha a Föld négy és félmilliárd éves létezését 24 órába sűrítenénk, 10.000 év leforgása egyetlen másodperc töredékének felelne meg. Ezt az analógiát követve az idő amit az emberiség eddig a Földön töltött úgy maximum fél percet tenne ki.
– Induljunk el a fenti rövid bevezetés után, és nézzük meg – egyáltalán hogyan lehet elképzelni gondolati síkon – hogy milyenek is lehetnek az olyan ( számunkra időtlen, ősidőktől létező ) idegen létformák amelyek már több százezer, de akár több millió éves supercivilizációk.
– Nem 24 órából fél perc, hanem több óra. Sok-sok óra, akár 4-5, de akár 10 óra is lehetséges a földi analógiához képest.
– Fél perc aránylik az 5-10 órához, brutális különbség, főleg ha nem lineáris, hanem exponenciális fejlődésben gondolkozunk, mert egy adott technológiai szint elérése után az utóbbi törvényszerű.
– Ha csak a földi robot evolúció – önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok, és a nanotechnológia jövőképét vesszük alapul, már az is megdöbbentő változásokat hoz majd a bolygón még ebben az évszázadban. Amely időtartam a galaktikus idővonalon, mint léptéket tekintve szinte nem is mérhető.
Információ: Idegen Létformák – Időtlen Galaktikus Szupercivilizációk
SZIMULÁLT VILÁGOK
A Mátrix alapkérdése – ha a tudomány és a virtuális valóság egyre inkább képes arra hogy átverje az emberi agyat, akkor hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az agyunk éppen most nincs átverve?
Ha egy civilizáció (akármilyen, akárhol) túl tud haladni önmagán, azaz el tudja érni azt a fejlettségi állapotot, amit mi emberek poszthumánnak nevezünk, képessé válik univerzum szintű és méretű szimulációk létrehozására és futtatására. Ha ezt elfogadjuk, és hozzáadjuk az univerzumunk méretét – galaxisok milliárdjaiban csillagok milliárdjai körül keringő milliárdszor milliárd bolygó – , akkor igen valószínű, hogy ez már meg is történt.
Olyannyira valószínű hogy akár azt is jelentheti, hogy egy olyan nagy és kiterjedt láncolatban vagyunk egy láncszem, amely szimulációkban létező szimulációkban létrehozott szimulációkból áll.
Ez pedig akármennyire is riasztónak vagy degradálónak is hangzik, sokkal valószínűbb, mint az hogy a világegyetemben létező első civilizáció vagyunk mi, emberek.
Információ: Szimulált Világok
Időkapu | Múlt – Jövő
Most elindulunk egy időutazásra, emberi léptékkel nehezen felfogható időskála lesz amin utazunk. Ahol nem évszázadok, évezredek, hanem 10-30 millió év egy beosztás. Nagy távolságok, méretek és hatalmas erők, csodálatos élőlények, helyszínek, valamit érdekes információk várnak ránk.
Térben és időben nagy utat fogunk megtenni a dinoszauruszok korszakától egészen a távoli jövőig, amint az a blog címéből is kitűnik.
Információ: Időkapu | Múlt – Jövő
NÉZZÜNK SZÉT A FÖLDÖN – HOLDON – MARSON – ÉS A VILÁGŰRBEN 2122-BEN
De indulásunk előtt még tekintsünk vissza egy kicsit a múltba, és nézzük meg milyen is volt a helyzet a Földön, ezelőtt 100 évvel a 2010-es, 20-as években, az első űrtelepesek megindulása előtt.
Üdvözlet a Jövőből
A Stanford Torust ezelőtt 100 évvel, a 2000-es évek elején gondolhatták akár az idegen civilizációk űrhajójának is. A Stanford Torus az akkori tudomány vélekedése szerint egy Unidentified Flying Objects (UFO) beépített időgéppel. Lényegében majdnem jól gondolták, ha megnézik ezt visszaküldött videot, talán kapnak majd pár dologra választ.
Az IDŐ…. Földön / nap —- Marson / sol —- Milky Way / Galaktikus Idő / 203-209X
Ajánljuk szíves figyelmetekbe a 204X korszakot…
We love ❤️ Milky Way | We love ❤️ Pleiades | We love ❤️ Laniakea
Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW
Az intergalaktikus utazás a galaxisok közötti hipotetikus, ember nélküli vagy pilóta nélküli utazás. Saját galaxisunk, a Tejút és még a legközelebbi szomszédaink pld. az Androméda (2,5 M fényév) között is a hatalmas távolságok miatt minden ilyen vállalkozás technikailag sokkal igényesebb lenne, mint a csillagközi utazás. Az intergalaktikus távolságok nagyjából százezrekkel (öt nagyságrenddel) nagyobbak, mint a csillagközi társaik.
A Föld bolygón lakva mi magunk is komplett Naprendszerestül egy galaxisban vagyunk amelyet Tejútrendszernek nevezünk. Galaxisunk fizikailag semmiben sem különbözik a többi spirálgalaxistól, pusztán a Földről észlelt látványa más a megfigyelői pozíciónk miatt.
A Nap ugyanis a Tejútrendszer lapos, nagyjából néhány ezer fényév vastag korongjában található nagyjából félúton – kb. 25.000 fényévre – a látható korong középpontja és annak széle között. A korong átmérője 100.000 fényév méretű.
Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben, a Naprendszer becsült pozíciója sárga pont, amely azonban közel sem a méretét mutatja. (NASA)
Ha ezekkel a méretekkel összehasonlítjuk Naprendszerünk méretét, pld. a Nap és a Kuiper-öv két fényórás távolságát, egyszerűen megállapítható hogy bolygórendszerünk milyen apró, pontszerű kis helyet foglal el ebből a korongból. Tehát 100.000 fényév aránylik a 2 fényórához! Belátható hogy a mostani rakéta technológiával még a saját galaxisunk elhagyására sincs esély, ezért más működési elven alapuló technológiákat kell kidolgozni.
Ezeket az intergalaktikus utazásra javasolt módszereket fogjuk majd röviden áttekinteni.
Fénynél lassabb utazás:
Személyzet nélküli utazás / Emberi tudattal rendelkező gépek.
Személyzettel történő utazás / Hibernáció. Fúziós torlósugár-hajtómű.
Fénysebességű utazás:
Teleportáció.
Fénynél gyorsabb utazás: Warp drive, térbuborék, helyi tér-idő, féregjárat, hipertér, térugrás, dimenzió váltás.
Információ: Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW
We love ❤️ Earth | We love ❤️ Mars | We love ❤️ Space
The age of the universe is about 14 billion years. The diameter of the observable universe is estimated at about 28 billion parsecs (93 billion light-years). As a reminder, a light-year is a unit of length equal to just under 10 trillion kilometres (or about 6 trillion miles).
The Observable Universe consists of the galaxies and other matter that we can, in principle, observe from Earth in the present day—because light (or other signals) from those objects has had time to reach the Earth since the beginning of the cosmological expansion.
We love Earth | We love Mars | We love Space
Save the Planet Earth! Business Opportunity | Innovations & Future Technology
Renewable Energy – Water Management – Cleantech – Ecosystem – Biogas and Biofuels – Projects – Innovative Technologies
NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
Intercontact Marketing Network 