Titán a Naprendszer második legnagyobb holdja
Ez az egyetlen hold, amelynek sűrű légköre van, és az egyetlen olyan objektum az űrben, a Földön kívül, ahol egyértelmű bizonyítékot találtak a felszíni folyadék stabil jelenlétére.
A Titán a Szaturnusz hatodik holdja. A gyakran bolygószerű holdnak titulált Titán 50% -al nagyobb, mint a Föld holdja, és 80% -al masszívabb. Felszínéről a Szaturnusz 5,09 fokos szögben látható és 11,4-szer nagyobbnak tűnik az égen, mint a Hold a Földről.
A Szaturnusz legnagyobb holdja jobban hasonlít a Földhöz, mint gondoltuk. A Titán roppant érdekes hold, különösen vastag légköre egyedivé teszi Naprendszerünk összes holdja között. A Földet leszámítva az egyetlen égitest a Naprendszerben, melyen nagy mennyiségű folyadék található. A Titán felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.
A Titán légköre extrém sűrű, még a Földénél is vastagabb és főként nitrogénből áll. Mivel a Titán az egyetlen olyan hold a Naprendszerünkben, melynek jelentős légköre van, régóta fennáll a kérdés, honnan származhat.
A Titán légkörének egy másik furcsa tulajdonsága, hogy körülbelül 5 százalékban metán alkotja, mely (csillagászati értelemben véve) gyorsan szerves anyagokat formál és fokozatosan a felszínre hullik. Ennek eredményeképpen a légköri metánt vagy valaminek pótolnia kell, vagy a jelen időszak valamiért különleges a Titán történetében.
A NASA drón stílusú quadcoptert küld a Titánhoz, a Szaturnusz legnagyobb holdjához. A Dragonfly 2026-ban indul, és 2034-ben érkezik meg a holdhoz.
Egy órán belül a Dragonfly több tíz kilométert képes felderíteni, messzebb eljut mint bármely más bolygójáró.
2004-ben, a Cassini-Huygens űrhajó sikerrel járt, ott ahol mások kudarcot vallottak. A Cassinit speciális szűrőkkel látták el, amelyek átláthatták a hold ködét. A metánfelhőket és a kevés kráter hatású komplex geológiai felületet láthatta.
A légkör is lenyűgözőnek bizonyult. “A Cassini megmutatta, hogy a Titán légköre a kémiailag legösszetettebb a Naprendszerben” – mondja a NASA. “A napfénytől és a metántól egyre összetettebb molekulák képződnek, amíg elég nagyokká nem válnak, hogy szmogot képezzenek, amely az óriási holdat takarja. A közelben a felület, a metán, az etán és más szerves anyagok kondenzálódnak és a felszínre esnek, ahol valószínűleg más prebiotikus kémiák is zajlanak.”
Az Cassini sok kérdésre válaszolhatott a Titánnal kapcsolatban. De amint az űrkutatásban gyakran előfordul, egy válasz egy tucat további kérdésre utalhat.
“A Titán felfedezése olyan, mint egy rejtélyes regény elolvasása” – mondta Dr. Charles Elachi, a NASA sugárhajtómű laboratóriumának igazgatója és a Cassini-i radarkészlet csapatvezetője. “Minden alkalommal, amikor az oldalt elolvassa valami újat tanul, de nem ismeri az egész történetet, amíg el nem olvasta az egész könyvet. A Titán története közvetlenül a szemünk előtt bontakozik ki, és az amit látunk érdekes.”
A Dragonfly visszatér, hogy még több választ kapjon. A quadcopter már felhasználja a Cassini során szerzett ismereteket, meghatározva, hogy a hold időjárása mikor teszi lehetővé a biztonságos leszállást. A NASA szerint a Dragonfly az Egyenlítői „Shangri-La” dűnés terúletre fog szállni, földi szempontból hasonló a Namíbia Caprivi-szalagához.
A Caprivi-szalag Namíbia északkeleti részén, amely hasonló lehet a Titán felületével. Fent felülről a NASA azt sugallja, hogy a föld úgy néz ki, mintha egy óriás egy gereblyét húzott volna a táj felett.
Drónként egy felhős világban a Dragonfly nem tudja hasonlóan alkalmazni a Mars felszínén utazó napenergiás roverok, például a Curiosity teljes képességét. A napenergia nem elérhető opcióban, ezért egy multissziós radioizotóp termoelektromos generátor (MMRTG) fogja táplálni. Tehát amikor a Dragonflynek nincs napenergiája, az biztosítja annak képességét, hogy felfedezze a terepet. “Egy órán belül a Dragonfly több tíz kilométert fog megtenni, messzebb jut mint bármely más bolygójáró.” – mondja a Johns Hopkins csapata.
“A Titán nem hasonít más helyekre a Naprendszerben, a Dragonfly pedig nem olyan küldetés, mint egy másik küldetés” – mondja Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos munkatársa az ügynökség washingtoni központjában, a projekt bejelentését követően.
“Figyelemre méltó az a gondolat, hogy ez a forgószárnyas repülőgép sok mérföldet repül a Szaturnusz legnagyobb holdjának organikus homokdűnéin át, feltárva azokat a folyamatokat, amelyek formálják ezt a rendkívüli környezetet. A Dragonfly ellátogat egy olyan világba, amely sokféle szerves vegyülettel van tele, amelyek az élet építőkövei és megtaníthatnak nekünk maga az élet eredetét. ”
Radar images from NASA’s Cassini spacecraft reveal many lakes on Titan’s surface, some filled with liquid, and some appearing as empty depressions. Image credit: NASA/JPL-Caltech/ASI/USGS
A Cassini a metánnal és etánnal töltött mélyedések két formáját azonosította, amelyek megkülönböztethető jegyeket hoznak létre a Titán oszlopai közelében. Hatalmas tengerek vannak több száz kilométer keresztben és akár több száz láb méter mélységben, elágazó, folyószerű csatornák táplálják. Számos kisebb, sekélyebb tó van, lekerekített élekkel és meredek falakkal, amelyek általában sík területeken találhatók. A Cassini sok üres bemélyedést is megfigyelt.
A tavak általában nem kapcsolódnak a folyókhoz, és feltételezik, hogy csapadék és folyadékok töltik fel őket a föld alól. A tavak egy része megtelik és kiszárad a Szaturnuszon és a Titánon zajló 30 éves szezonális ciklus során. De hogy a tavakat befogadó mélyedések pontosan miként alakultak ki, azt nemigen értik a kutatók.
Nemrég egy tudóscsoport figyelmét a bolygónkra irányította a válaszért. Felfedezték, hogy a Titán tavai emlékeztetnek a Föld karsztos földformáira. Ezek olyan szárazföldi tájak, amelyek a feloldódó kőzetek, például a mészkő és a gipsz eróziójából származnak a talajvízben és a sziklákon keresztül beszivárgó csapadékban. Idővel ez olyan funkciókhoz vezet, mint a víznyelő és a barlangok a nedves éghajlaton, és a sótartók, ahol az éghajlat szárazabb.
Az ilyen jellegzetességeket létrehozó erózió mértéke olyan tényezőktől függ, mint a kőzetek kémiája, a csapadékmennyiség és a felszíni hőmérséklet. Bár ezek a szempontok egyértelműen különböznek a Titán és a Föld között, a kutatók szerint az alapul szolgáló folyamat meglepően hasonló lehet.
Thomas Cornet, az Európai Űrügynökség által vezetett csapatával kiszámította, hogy mennyi időbe telik, amíg a Titán felületének foltjai feloldódnak e funkciók létrehozásához. Feltételezték, hogy a felületet szilárd szerves anyagok borítják, és hogy a fő oldószer folyékony szénhidrogének, és figyelembe vették a Titán éghajlatának mai modelljeit.
A tudósok azt találták, hogy körülbelül 50 millió évbe kerül egy 100 méteres mélyedés létrehozása a Titán viszonylag esős sarkvidékein, összhangban a holdfelszín fiatalos korával.
“Összehasonlítottuk a Titán folyékony szénhidrogének szerves anyagainak eróziós sebességét a Föld folyékony vízében lévő karbonát és evaporit ásványokéval” – mondta Cornet. “Megállapítottuk, hogy az oldódási folyamat a Titánon mintegy 30-szor lassabban megy végbe, mint a Földön, a Titán évének hosszabb ideje és az a tény, hogy csak a Titán nyarán esik. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy az oldódás a Titánban a táj evolúciójának egyik fő oka és tavai eredete lehet. ”
Ezenkívül a tudósok kiszámolták, mennyi időbe telik a tó mélyedéseinek kialakítása alacsonyabb szélességi fokokon, ahol csökken a csapadék. A jóval hosszabb, 375 millió éves időtartam összhangban van a mélyedések relatív hiányával e földrajzi helyeken.
“Természetesen van néhány bizonytalanság: A Titán felszínének összetétele nem annyira korlátozott, és a hosszú távú csapadékminták sem, de számításaink még mindig összhangban vannak a Titán viszonylag fiatalos milliárd éveiben ma tapasztalható jellemzőkkel -régi felület “- mondta Cornet.
“A Titán felületi jellemzőinek összehasonlításával a földön található példákkal és néhány egyszerű számítás alkalmazásával találtunk hasonló területformáló folyamatokat, amelyek nagyon eltérő éghajlati és kémiai rendszerek mellett működhetnek” – mondta Nicolas Altobelli, az ESA Cassini projekt tudósa. “Ez egy nagyszerű összehasonlító tanulmány az otthoni bolygónk és a külső naprendszerben egymilliárd kilométerre lévő dinamikus világ között.”
Ezt a kutatást nemrégiben publikálták a Journal of Geophysical Research, Planets cikkében. A Cassini-Huygens misszió a NASA, az ESA és az Olasz Űrügynökség együttműködési projektje. A JPL, a pasadenai Kaliforniai Műszaki Intézet részlege irányítja a NASA washingtoni tudományos missziós igazgatóságának küldetését.
Titán Misszió 2034 | Felszínen – Tengerben – Levegőben
A NASA (Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) amerikai kormányügynökség formáját többféle konfigurációvá átalakító különleges robotot fejleszt. A gép neve Shapeshifter ( Alakváltó), és az elképzelések szerint majd a Titán feltérképezésében segíthet.
Az űrügynökség Sugárhajtás Laboratóriumában most tesztelik a robot 3D nyomtatással készült prototípusát. Fejlesztői szerint úgy néz ki, mint egy szétnyújtott kerékbe csomagolt drón. Két felére osztható, amelyek kicsi propellerekkel lebegnek, drónszerűen mozognak a levegőben.
A rendszer végső változata a robotokat szállító, velük landoló, többféle műszert használó, a gyűjtött mintákat azonnal elemző, elsőszámú erőforrásként funkcionáló alapgépből és a 12 miniatűr cobotból (collaborative robot, együttműködő robot) áll.
A cobotok közösen, összetartó egységként, de külön-külön is képesek dolgozni, az alapgépet például együtt viszik és mozgatják különböző helyekre. Például szétválnak és különféle irányokba repülnek, de ha kell madárrajok mintájára, együtt szállnak a légtérben. Változatos terepekhez, környezetekhez alkalmazkodnak.
Nagy fokú mobilitásuk lesz a területeken, beleértve a légkörben való repülést, a sima felületen való gördülést, a felszín alatti üregekben (pl. barlangokban) történő navigálást, a tó felszínén való lebegést.
Az űrügynökség 2034-re tervezi a Titánt autonóm egységekkel vizsgáló misszióját.
A Titán tengereinek mélységi feltárásához azonban már magasabb szintű technológiára, felderítő eszközre van szükség.
Tehát hogyan tanulmányozná a NASA ezeket az érdekes helyeket? Steve Oleson, a NASA Glenn COMPASS laboratóriumának (Collaborative Modeling for Parametric Assessment of Space Systems) véleménye szerint a csapat, a Johns Hopkins Applied Physics Lab és a Penn State University Applied Research Lab partnereivel együtt erre a kérdésre innovatív választ adott.
“Kidolgoztuk a koncepciót, hogy tengeralattjárót küldjünk a Titán legnagyobb északi tengeréhez” – mondja Oleson. “Ez a hajó olyan tudományos eszközökkel lenne ellátva, amelyek részletes vizsgálatokat végezhetnek a felszín alatt, és soha nem látott ismereteket szerezhetnek a földönkívüli tengerről.”
Javasoljuk, hogy egy 90 napos, 1250 mérföldes utazást tegyen meg a Nagy-tavakhoz hasonló nagyságú tenger, Kraken Mare felfedezéséhez.
A küldetés koncepciója az oceanográfiai jelenségek teljes spektrumát vizsgálja: a folyadék, a felszíni és a felszín alatti áramlások kémiai összetételét, a folyadék oszlopban való keveredést és rétegződést, az árapályokat, a szelet és a hullámokat, a batimetriát, valamint a fenék jellemzőit és összetételét ”- magyarázza Oleson . “A Titán szénhidrogén óceáni környezetének ezen aspektusait csak jól műszerezett vízi járművel végzett célzott feltárással lehet mérni.”
A Földdel való kommunikáció nem lehetséges ha a jármű a tenger alá merül, ezért a tudományos adatok továbbításához rendszeresen fel kell jönnie a felszínre. A hardver fejlesztéséhez szükséges idő, az utazási idő és hogy az évszakok a Titánon hét földi évig tartanak, mindezen tényezők miatt Oleson és csapata a 2040-es években javasolják az indítást, a nyári időszakok egyikében.
Ha a NASA a Titan tengeralattjáró koncepciót választja a továbbfejlesztés érdekében, a tervbe beépítenék a NASA Glenn szaktudását a radioizotóp-energia, érzékelők és kommunikációs rendszerek terén.
A Cassini VIMS műszerének felvétele a Titán északi pólusáról. A “vizes járda” fantázianevet kapott reflektív tartományt narancssárga keret jelzi a képen. Az alsó képen kinagyítva láthatjuk az északi pólus környékét. A sötétkék nyilak felhőket jelölnek, a piros nyilak pedig egy tükörhöz hasonló visszaverődést a Xolotlan Lacus nevű tóról. További “vizes járda” részekre mutatnak a rózsaszín nyilak is, míg a fekete pötty jelöli a Titán északi pólusának helyét. Világoskék nyilak mutatják pedig az északi félteke legnagyobb tavának, a Kraken Mare-nak a határait.
A Cassini űrszonda egyik felvétele alapján úgy tűnik, hogy bizonyítékot találtak, esik az eső a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titán északi sarkánál. Az eső lenne az első jele annak, hogy a hold északi féltekéjén megkezdődött a nyári évszak.
A rövid élettartamú reflektív események különféle analízisei arra utalnak, hogy valószínűleg nedves felszínről visszaverődő napfény okozhatta a jelenséget. A tanulmány a visszatükröződést metánesőt követő, valószínűleg párolgási időszakkal magyarázza. Mintha egy napsütötte vizes járdát néznénk.
Ez a reflektív felszín jelenti a hold északi féltekéjén történő nyári esőzések első megfigyelését. A földi évszakokkal összevetve a Titánon egyetlen évszak hét földi évnek felel meg.
További kutatások arra utalnak, hogy a metáneső kavicsos felszínhez hasonló felületre eshetett. Egy durvább felszín inkább amorf mintázatokat generál, ahogyan a folyadék szakadékokban és vízmosásokban gyűlik össze, míg a sima felületre hulló csapadék nagyjából körkörös alakú tócsákat alkotna.
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is!
Legszélsőségesebb bolygók, extrém helyek az Univerzumban
Titokzatos Holdak – Rejtélyes Kísérők
Üdvözlet Földlakó! Melyik űrhajót vezetnéd?
Csak 2×22 másodpercen múlt…. – TROODON –
We love 
Milky Way | We love Pleiades | We love Laniakea
Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW
NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
THANK YOU FOR VIEWING!
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Intercontact Marketing Network 