2031-re megérkezhetnek a marsi kőzetminták

Nagyjából egy évtized múlva a Perseverance rover által jelenleg gyűjtött marsi kőzetmintákat egy másik kis marsjáró összegyűjti, majd egy külön küldetésben fognak megérkezni a Földre.

A minták hazaszállítása igen összetett akció lesz. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) űreszközei és felszíni járművei összehangolt munkával lesznek képesek erre, számolt be a Scientific American. Bár a rendkívül jól felszerelt roverek sok vizsgálatra képesek, egy földi laboratórium lehetőségeit semmi sem pótolhatja egyelőre.

A NASA Perseverance marsjárója jelenleg is a felszínen dolgozik, s közben időnként kis kőzetfúrójával kiemel egy-egy mintát, s ezeket egy e célra szolgáló, lezárt, szivarszerű kapszulába teszi, ezekből összesen 38-at tud megtölteni. A hazaszállítás általános elképzelése már világos, ám még a részleteket ki kell dolgozni.

Lesz például egy kis begyűjtő rover, amelyet az ESA készít és küld a Marsra, ám azt még nem tudjuk, pontosan milyen is lesz ez az eszköz. Egyelőre az sem világos, hogy hány helyszínről kell majd összeszedni a mintákat tartalmazó kapszulákat. Különösen nagy kihívás lesz a Marsról felszálló automata űrhajó, az esemény, Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos küldetéseit felügyelő, nagy tapasztalatú szakember szerint történelmi lesz majd.

A NASA nemrégiben választotta ki ennek a leendő, Marsról felszálló űrjárműnek az elkészítésére a Lockheed Martin repülő- és űripari céget; a MAV (Marsi Felszálló Jármű) nevű eszközt kb. 3 méteresre tervezik, és már most nagyban zajlik az egyes részeinek a tervezése.

Az eszköznek számtalan kihívással kell majd szembenéznie ezen a történelmi küldetésen: bár a marsi gravitáció csak kb. a harmada a földinek, a légköre pedig százszor ritkább, mégis nagyon más lesz ez, mint a korábbi, légkör nélküli égitestről történt felszállások. A MAV indulásának nemcsak teljesen automatizáltan, de teljesen hibátlanul is kell majd működnie.

A NASA tervei szerint 2026-ban indulhat el a Marsra a MAV, de van, aki szerint inkább 2028 lehet a reális időpont. Az út a szokásosnál lassabb lesz, és precízen kell időzíteni is, hogy elkerülhesse a marsi porviharok időszakát. A MAV egy, az InSight-hoz hasonló leszálló platformon érkezik majd a felszínre, és valószínűleg maga a leszállás is ahhoz hasonlóan, fékezőrakétákkal zajlik majd, s sík, szikláktól mentes helyet keresnek e célra. A leszállóplatform egyetlen célja a MAV megóvása lesz, és semmiféle tudományos műszerrel nem látják el. A platform fogja hordozni és útjára engedni az ESA kapszulákat begyűjtő kis roverét is.

A MAV hajtóművét a Northrop Grumman által készített alumínium alapú üzemanyag fogja működtetni, ám kulcsfontosságú, hogy ez ne fagyjon meg. Mivel a marsi felszínen -60 Celsius-fokos hideg uralkodik, a MAV-ot fűteni kell, ezt valószínűleg egy napenergiával működtetett elektromos rendszer segítségével oldják meg. E módon a MAV egy földi éven át is a Mars felszínén tartózkodhat, s ez remélhetőleg elegendő lesz a kis európai rovernek ahhoz, hogy begyűjtse és a MAV-ra szállítsa a Perseverance kőzetmintáit.

A marsi mintagyűjtő projekt távoli álomból egyre inkább a belátható jövő valóságává kezd alakulni, s még akkor is, ha a kőzetmintákból semmiféle életnyomot nem sikerül kibogarászni a földi vizsgálatok során, akkor is történelmi jelentőségű lesz maga az akció.

Rövid videó

Evolution of Mars

This is a conception view of the Western hemisphere of Mars with oceans and clouds. Olympus Mons is visible on the horizon beyond the Tharsis Montes volcanoes and the Valles Marineris canyons near the center. Credit: Kevin Gill

Veszélyes Idegen Élet

Elöször is nézzünk szét a Marson, rövid videó

Szerkesztő véleménye: Tehát van kb. 9-10 évünk, és lehozzák a marsi mintákat a Földre. Szerény véleményem szerint ez a mostani civilizáció / emberiség még abszolút nincs erre felkészülve, és nem eléggé érett erre a veszélyes kihívásra. Előbb itt, ezen a bolygón kellene rendet csinálni. És megoldani pld. a globális felmelegedést, a háborúkat, a víz és élelmiszer hiányt, a fosszilis energiák felváltását, valamint a járványok hatékony kezelését. Mert sajnos jelenleg az a helyzet , hogy még egy földi Covid, vagy a majomhimlő elleni hatékony védekezés is megoldhatatlan feladatnak tűnik.

Napjainkban a világon mintegy 700 millió embernek nem vezették még be a villamosáramot az otthonába, jelenleg háromnegyed részük Afrika szubszaharai részénél él – ameddig lesz ott legalább némi víz és élelem. Ha eltűnik a víz, akkor elindulnak a bolygó más, élhetőbb földjei, országai felé. Az elektromos árammal ellátott afrikai háztartásoknak is csak kevés részének van biztonságos, stabil energiaellátásuk hűtők, számítógépek vagy a mezőgazdasági berendezések üzemeltetéséhez.

A Föld óceánjainak 95%-a és az óceáni aljzat 99%-a (!!) még a XXI. században is felfedezetlen. 99% ismeretlen…..nem elírás, nagyon brutál… Habár a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világűrről, illetve közvetlen kozmikus környezetünkről. A földi nélkülözhetetlen oxigén felét a világóceán biztosítja, a milliárdnyi mikroszkopikus oxigéntermelő fitoplankton által.

A világóceán átlagmélysége 4000 méter, sok hegycsúcs ekkora a Sziklás-hegységben és az Alpokban. Bár teljesen egzakt számokat nehéz meghatározni, de annyi bizonyos, hogy a Föld élőhelyeinek mintegy 90 %-át alkotja a világóceán.

És még erről is kevesebbet tudunk és ismerünk, mint pld. a Hold túlsó oldaláról.

Miért írtam ezt le ide? Nos, régen a Marson is óceánok, tengerek voltak, illetve még mindig vannak sós, jeges felszín alatti tavak….ahol lehetséges élet. Ma már – nagy nehezen, de ezeket elismeri a mainstream tudomány, mint ahogyan azt is, hogy a Mars északi és déli sarkvidékein valamint a Korolev kráterben sem szárazjég van ( CO2 – szén-dioxid szilárd halmazállapota ), hanem bizony fagyott víz.

Előbb a teljes földi mikroszkopikus élettel kellene tisztában lenni, pld. már a földi felhőkben is hemzsegnek a parányi baktériumok. Attól, hogy ezelőtt 40-50 éve még nem tudott róla az emberiség, illetve nem volt képes az akkori műszereivel detektálni, nos attól még ezek a baktériumok vígan, lazán eléldegéltek több milliárd éven át a felhőkben, és napjainkban is jól elvannak. Ez itt a probléma, hasonló lehet a helyzet a Titán, Vénusz, Mars bolygón is. Főleg  a Titánon, de az egy másik történet és blog.

Mindezeket egybevetve, nem pánikkeltés, csak tények: véleményem szerint jelen helyzetben  a Földön nekünk jelenleg más sem hiányzik most a nyakunkba még egy bajnak, mint egy idegen bolygóról esetleg behurcolt vírus, vagy bármilyen idegen létforma, amely teljesen más mint a földi életformák.

Röviden ennyit erről, és elnézést a kis kitérőért, de talán így teljesebb lesz a kép ezzel a témával kapcsolatban, és ez csak személyes vélemény – ha másnak ettől eltérő lenne, azt mindig tiszteletben tartom.

Véleményem szerint a kockázat nagy, nem szabadna lehozni a bolygónkra a marsi mintákat – hanem majd ott kell egy ottani kiépített fejlett és modern laborban az elemzéseket elvégezni. Bár tudjuk a Nobel díjak, és az űrverseny….stb. nagyon fontos….hm. De ha már tudtunk várni 10-12 ezer évig, akkor még további 20-25 év igazán beleférne, amig egy ottani állandó bázis, és kutató labor felépülne a Marson.

Az idő majd úgyis választ fog adni ezekre a kérdésekre – véleményekre is nemsokára. Reméljük nem lesz baj, de a kockázat nagy, nagyon nagy.

Veszélyes Idegen Élet

Következzék akkor most  a filmről egy rövid ismertető

Ahogy közeledik az időpont, az emberek már most egyre inkább lelkesednek a vörös bolygó meghódítására tett erõfeszítésekért, valamint sorra jelennek meg a kiváló filmek. Nézzük ezt a mostani Mars filmet, mely az élet keresésére helyezi a hangsúlyt.

Egy űrhajóscsapat a Mars-kutatás eddigi legnagyobb áttörését éri el: élet jeleire találnak a vörös bolygón. De a siker megrészegíti és felelőtlenné teszi őket.

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a felfedezést követően mindenki ünnepel és el van ragadtatva. Az idegen életformát magukkal viszik, nem is sejtve, milyen veszélyt zúdítanak ezáltal magukra, nem beszélve a Földről. Ez a gyorsan növekvő életforma okozta ugyanis a Mars kihalását, és most a földi életformával keveredve drasztikus változáson megy keresztül. Az organizmus elszabadul az űrállomásban, és halálos veszélyt jelent a legénységre nézve.

Az eredetileg ártalmatlannak tűnő lény megtámadja az egyik űrhajóst. A hirtelen támadás rémületet és bizonytalanságot okoz a legénységben, amikor megpróbálják kitalálni, mit tegyenek annak érdekében, hogy az idegen ne jöjjön vissza velük a Földre, ahol hatalmas fenyegetést jelenthet az emberi civilizációra. Teljesen más ez létforma a földitől, és ráadásul teljesen más logikával is gondolkozik, mint  az emberiség.

A film magyar nyelven az alábbi linkre kattintva tekinthető meg

Élet / Life / amerikai sci-fi

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

Titán Misszió 2034 | Felszínen – Tengerben – Levegőben

Titán a Naprendszer második legnagyobb holdja

Ez az egyetlen hold, amelynek sűrű légköre van, és az egyetlen olyan objektum az űrben, a Földön kívül, ahol egyértelmű bizonyítékot találtak a felszíni folyadék stabil jelenlétére.

A Titán a Szaturnusz hatodik holdja. A gyakran bolygószerű holdnak titulált Titán 50% -al nagyobb, mint a Föld holdja, és 80% -al masszívabb. Felszínéről a Szaturnusz 5,09 fokos szögben látható és 11,4-szer nagyobbnak tűnik az égen, mint a Hold a Földről.

A Szaturnusz legnagyobb holdja jobban hasonlít a Földhöz, mint gondoltuk. A Titán roppant érdekes hold, különösen vastag légköre egyedivé teszi Naprendszerünk összes holdja között. A Földet leszámítva az egyetlen égitest a Naprendszerben, melyen nagy mennyiségű folyadék található. A Titán felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.

A Titán légköre extrém sűrű, még a Földénél is vastagabb és főként nitrogénből áll. Mivel a Titán az egyetlen olyan hold a Naprendszerünkben, melynek jelentős légköre van, régóta fennáll a kérdés, honnan származhat.

A Titán légkörének egy másik furcsa tulajdonsága, hogy körülbelül 5 százalékban metán alkotja, mely (csillagászati értelemben véve) gyorsan szerves anyagokat formál és fokozatosan a felszínre hullik. Ennek eredményeképpen a légköri metánt vagy valaminek pótolnia kell, vagy a jelen időszak valamiért különleges a Titán történetében.

Információ: Titán Misszió 2034 | Felszínen – Tengerben – Levegőben

Víz és jégbolygók, holdak ahol szintén lehet földön kívüli élet

Ideje átértékelni az eddigi lakható bolygókról és holdakról alkotott múlt századi elméleteket.

Nemrégen a NASA bejelentette, hogy a TRAPPIST-1 csillag körül hét földszerű exobolygót fedeztek fel. A csillag körül keringő bolygó mind kőzetbolygó, ezekből három (TRAPPIST-1 e, TRAPPIST-1 f, TRAPPIST-1 g) a TRAPPIST-1 lakható zónájában kering, azaz a felszínén folyékony víz jelenléte valószínű, bár a víz jelenléte mind a hét bolygón lehetséges.

A tudomány eddigi álláspontja szerint központi csillag körüli azon tartományt, amin belül keringve a bolygón elméletileg folyékony víz és a földihez hasonló élethez elegendően magas hőmérséklet létezhet, lakhatósági zónának nevezzük. Ezen a régión belül keringő bolygók lehetnek kellemes meleg, mérsékelt bolygók, mint a Föld, de lehetnek teljesen fagyottak is.

Geológus kutatók szerint a Föld körülbelül 1-3 ilyen fagyott perióduson mehetett keresztül a múltban, az óceánokban élő mikroorganizmusok pedig legalább egyet valószínűleg túléltek. (lásd lent: Jégbolygó és a Nagy Robbanás) Tudjuk, hogy a Föld a saját jégkorszakainak során is lakható maradt, mert az élet még a fagyott epizódok előtt kezdődött és jóval utána is létezik. Minden életforma azonban az óceánokban létezett akkoriban.

Az élet lehetséges előfordulási helyeként a kőzetbolygókon kívül egy másik kategóriát is figyelembe kell tehát venni. Ez pedig konkrétan a fagyott jégbolygók  – jégholdak világa, melyek felszínét folyadék, vagy fagyott jégréteg borítja, amely alatt mély óceánok találhatók.

A jég alatti vizet az ottani vulkánok, és a bolygó – vagy hold belső magjának hője melegítheti és ezáltal a körülmények hasonlóak lehetnek a földi óceánok életfeltételeihez. Tehát hasonló hőmérséklet, nyomás és folyékony víz esetén az élet ugyanúgy kialakulhatott és létezhet ezekben az óceánokban, víz alatti világokban, mint a Föld bolygón.

A fenti rövid bevezető után most pedig nézzünk szét pár helyen, egyenlőre csak a saját csillagrendszerünkben, lesz néhány érdekes hely.

Mint látni fogjuk a Naprendszerben is van néhány hold ahol jellemzően fagyott jégréteg, de pld. a Titánon nagy mennyiségű folyadék van. A Titan felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.

EURÓPA – TRITON – ENCELADUS – GANYMEDE – CALLISTO – TITÁN

Távoli, idegen világok tengerei, óceánjai amelyek mélysége titkokat rejt, és felfedezésre vár

Információ: Víz és jégbolygók, holdak ahol szintén lehet földön kívüli élet

Idegen világok hangjai

Félelmetes – különleges – egyedi hangok. Tegyünk egy rövid körutazást és hallgassuk meg az idegen világok által kibocsájtott rezgéseket, a bolygók és csillagok zenéjét.

Információ: Idegen világok hangjai

We love  Milky Way | We love  Pleiades | We love  Laniakea 

Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW

NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 THANK YOU FOR VIEWING!

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.