A világ legfélelmetesebb vulkánjai

planet

Amikor a Föld nevű bolygón mindannyian a szokásos napi feladatokat, munkákat végezzük azt gondoljuk hogy körülöttünk sok minden stabil és biztonságos. Azonban van pár apró kis dolog amire nem mindig gondolunk, és talán jobb is ez így.

Az egyik apróság hogy bolygónk a világűrben 29,8 Km/s sebességgel, azaz 107.280 Km/h száguld a Nap körül – pályasebesség. Tehát kb. 30 km másodpercenként, közel 110 ezer km óránként amit utasként megteszünk ezen a szilárd földgolyón.

Másik apróság: tényleg szilárd, vagy ez is csak – stílszerűen – egy felszínes érzés?

vulk.

A Föld belső felépítéséről, szerkezetéről nagyon kevés közvetlen adattal, megfigyeléssel rendelkezünk, hiszen még a legmélyebb kutatófúrások is csak mintegy 10 km-es mélységig hatolnak le.

Néha amikor egy nagyobb vulkánkitörés van, kapunk kis ízelítőt abból mi is lehet a mélyben. A Föld belseje több, egymáshoz kapcsolódó rétegből áll. Jelenleg úgy tartják, hogy a földmag elsősorban vasból és nikkelből épül fel. Konkrét bizonyítékok azonban nem léteznek.

Ha el akarnánk jutni a Föld középpontjába kb. 6.400 km-t kellene utazni. Azt hogy mit találnánk a közepében ma még nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy nagyon meleg lehet a Föld belsejében. A legbelső részt magnak nevezzük, amely egy megközelítőleg 1.400 kilométer sugarú forró anyagból álló gömb. Ez a gömb valószínűleg főleg vasból és nikkelből állhat, amelyre nagyon nagy nyomás nehezedik, hiszen az egész Föld több ezer kilométernyi kőzetanyaga nyomja.

Borzasztó nagy forróság uralkodik a mélyben, de annyira erősen összepréseli a Föld a magot, hogy halmazállapota nem cseppfolyós, hanem szilárd. A Föld magját a magburok veszi körül, amely nagyjából 1.800-2.100 kilométer vastag. A mag és a magburok közti határt nem lehet egyértelműen meghúzni, valószínűleg fokozatosan megy át a mag a magburokba. Anyaga forró, folyékony fém.

A magburok után a belső köpeny következik. Ez is nagyrészt képlékeny, sűrű folyékony fémből áll, körülbelül 2.000 kilométer vastagságú.

A Föld külső köpenye 600-700 kilométer vastagságú. Itt már nemcsak fémek vannak, hanem könnyebb kőzetek is. A hőmérséklet azonban még itt is rendkívül magas, ezért az itteni anyagok folyékony halmazállapotúak. Persze nem úgy, mint a víz, hanem sokkal sűrűbbek.

Földkéreg a neve a legfelső rétegnek amelyen járunk. Vastagsága nagyon változó, alig néhány km-től 75-80 km-ig terjedhet, az átlagérték 30-33 km kőzetburok. Ez a legvékonyabb réteg, mint az almahéj az almán. A tengerek alatt vékonyabb, a szárazföldek alatt vastagabb. Felfelé haladva fokozatosan hűl ki a kőzet és szilárd halmazállapotú.

Tehát gyakorlatilag egy vékony gömbhéjon töltjük el szorgos dolgos napjainkat, miközben alattunk folyamatosan szintén nagy energiák és erők vannak jelen.

Amíg a bolygónk kinti világűrben szédületes sebességgel történő mozgását nem, addig a belső energiáját, és veszélyét néha sajnos módunkban áll megtapasztalni.

A világ legfélelmetesebb vulkánjai

A Földön már ősidők óta a villámlások majd a vulkánok az emberiség számára a legendák és a mítoszok alapjai voltak. A régi társadalmakban kultusz majd vallás formájában Istenként tisztelték a vulkánokat, és a félelmetes erőt, energiát csodálták ami belőlük időnként kitört.

Ma már ismerjük a működésüket, de a csodálat és a tisztelet változatlanul megmaradt irántuk. Rangsorolás nélkül nézzünk szét a bolygón, egy rövid lista és pár videó következik.

vulcan1

Kilauea, Hawaii-szigetek
A Kilauea pajzsvulkán egyike az öt közül a szigeteken találhatónak és a Mauna Loa mellett a legaktívabb.

Mauna Loa, Hawaii-szigetek
A Mauna Loa a Vulkánok Nemzeti Parkban, Hawaii szigetének déli felén álló aktív pajzsvulkán, a sziget második legmagasabb vulkáni kúpja.

Erta Ale, Etiópia
Az Etiópia Afar régióban folyamatosan aktív vulkán a világon. Az utolsó kitörést 2017 januárjában jelentették.

Villarrica, Chile
A legaktívabb vulkán Chilében, és az utolsó kitörés 2015 februárjában történt.

Stromboli és Etna, Olaszország
A Stromboli rétegvulkán a Föld egyik legaktívabb, csaknem folyamatosan működő tűzhányója. Az Etna utolsó kitörése 2018 decemberben volt.

Mount Agung, Indonézia
Az indonéziai Balin lévő hegyi vulkán egyike a legutóbb kitört vulkánoknak. 2017 novemberben és 2018 januárban ismét kitört. 1963-ban volt a legpusztítóbb kitörés Indonéziában vulkanikus földrengésekkel.

Mount Slamet, Indonézia
A Mount Slamet egy másik aktív rétegvulkán Indonézia Közép-Jáva tartományában, 2009-ben és 2014 szeptemberében újra kitört.

Mount Merapi, Indonézia
A Merapi Indonézia egyik rétegvulkánja. Jelenleg is aktív tűzhányó Jáva szigetén. Az országban összesen 129 aktív vulkán található.

Mount Erebus, Antarktisz
Jelenleg a kontinens legaktívabb vulkánja, és bolygónk öt lávatavának egyike is a vulkánon található. A Ross-sziget egy négy vulkán alkotta sziget az antarktiszi Ross-tengerben, a Viktória-föld közelében.

Piton de la Fournaise, Reunion-sziget
A Piton de la Fournaise pajzs vulkán amely 2019 februárban kitört, és turisztikai attrakció a Reunion szigetén.

Eyjafjallajokull, Izland
Izland déli részén található, kb. 1600 méter magasra emelkedő jégtakaró. A jég alatt egy aktív vulkán található. A vulkán 2010-es kitörése megbénította a légi közlekedést Európa és az Atlanti-óceán északi része fölött.

Grimsvotn, Izland
A Grímsvötn jég alatti tavak csoportja és egy azonos nevű tűzhányó Izland délkeleti részén. A tavak 1725 m-es tengerszint feletti magasságban fekszenek, és alattuk található a vulkán magmakamrája. A vulkán 2011-ben kitört, és az összes többi izlandi vulkánhoz képest kitörési gyakorisága a legnagyobb.

Sakurajima, Japán
Az Aira kaldera területén működő aktív vulkán. A Kirishima Yaku Nemzeti Parkban található, és a láva a fő turisztikai attrakció Japánban.

Barren Island Volcano, Andaman India
Az indiai Andamán-tengeren szigetén található aktív vulkán Dél-Ázsiában. A vulkanikus sziget időszakos tevékenységet folytatott 2017 január 23-án.

Galeras, Kolumbia
Az Andokban elhelyezkedő Galeras a csendes-óceáni Tűzgyűrű csaknem kétszáz vulkánjának egyike. Kolumbia legaktívabb vulkánja. A vulkán 2010 januárjában és 2010 augusztusában újra kitört.

Volcan de Colima, Mexikó
A legaktívabb vulkánok egyike Mexikóban és egy évtizedes vulkánnak nevezett. A vulkán 2014 novemberében kitört, és egy másik kitörés 2015 júliusában, majd 2017. januárjában robbanással történt.

Popocatepetl, Mexikó
Egy másik legaktívabb vulkán Mexikóban, utolsó kitörés 2004 januárjában volt.

Mayon Volcano, Fülöp-szigetek
A legnagyobb ottani sziget Luzon belsejében lévő természeti parkban található aktív rétegvulkán, fenyegető kitörés volt 2018 januárjában.

Taal Volcano, Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigetek második legaktívabb vulkánja, az elmúlt öt évre vonatkozó erőszakos kitörések számát tekintve.

Ulawun, Pápua Új-Guinea
A legaktívabb vulkán Pápua Új-Guineában és a legveszélyesebb, hiszen tízezer ember él a vulkán közelében. Az utóbbi 200 év alatt 22 feljegyzett kitörés történt, az utolsó robbanás 2013-ban volt.

Nyamuragira, Kongó
A Virunga-hegységében emelkedő aktív vulkán. A hegy a Kivu-tótól északra, kb. 25 km-re fekszik. Afrika legaktívabb tűzhányójaként tartják nyilván, mivel 1880 óta több mint harmincszor tört ki.

Mount Nyiragongo, Kongó
A Nyiragongo-hegy egy másik vulkán, amely a Kongói Medence és a Nagy-hasadékvölgy találkozásánál található közel a ruandai határhoz. Magassága 3470 méter. Jelenleg is aktív rétegvulkán.

Santa Maria Volcano, Guatemala
Aktív tűzhányó Guatemala délnyugati részén. 1902-ben történt kitörése a világtörténelem egyik legnagyobbja volt. Legutóbb 2013 augusztusban tört ki.

Pacaya Volcano, Guatemala
Népszerű idegenforgalmi attrakció és aktív komplex vulkán Guatemalában, 2010 májusában tört ki.

Arenal Volcano, Costa Rica
Fiatal vulkánnak számít és az utolsó kitörés 2006-ban történt.

Mount Cleveland, Alaszka
Az alaszkai régió egyik legaktívabb rétegvulkánja, amely 2008-ban kitört.

Mount Yasur, Vanuatu
Vanuatu egy fő turisztikai látványossága, és egy könnyen elérhető vulkán a világon.

Mount Batur, Indonézia
Az egyik legaktívabb vulkán Indonéziában, az Agung-hegy közelében, Bali szigetén. Utolsó kitörés 2000-ben volt.

Mount St. Helens, Washington
Legutóbb 1980-ban óriási kitörést produkált, amelynek következtében 62 ember meghalt és 600 négyzetkilométernyi erdő elpusztult. A vulkán nem felfelé tört ki, hanem oldalirányban. A Mount St. Helens északi oldala teljesen leomlott, és a hegy 400 métert veszített magasságából. A kitörési hamufelhő 25 km-es magasságot ért el. A vulkáni hamu feljutott az atmoszférába, és a levegőbe került kén-dioxid szokatlan színű naplementéket és napkeltéket idézett elő. Az izzó felhő hőmérséklete elérte a 600 °C-ot. A vulkán kitörése Észak-Amerika addigi legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozta.

Vezúv, Olaszország
Az 1913 és 1944 közötti időszakban több kitörés volt, folyamatosan gyengülő intenzitással. Ebben a periódusban mintegy 250 millió m3 láva ömlött ki. Napjaink egyik legveszélyesebb vulkánjaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak. A Vezúv 1944-ben tört ki utoljára, áprilisban a kúp teteje beomlott és így 200 méterrel alacsonyabb lett. Ugyanekkor végleg eltűnt a Vezúv évszázadokon át aktív füstcsóvája is.

Következzék pár rövid videó

FIGYELEM ! Az első videót mindenképpen érdemes végignézni !!!

Az előkészületek után, kb. a felétől már nagyon bedurvul….még videón át is érzékelhető a természet… a bolygó mélyén lévő őserő, és a hatalmas energia. A kutató leereszkedik egészen az aktív vulkán aljáig a kráterben.