Repülni fogok – mondta a hernyó. Mindenki kinevette, kivéve a pillangók.
A világ tele van átváltozásokkal. A mesékben és a valóságban is. A görög mitológiában Zeusz bikává változva rabolja el a szépséges Európé királylányt. A mesékben a boszorkányok bukfencet vetnek, és macskává változnak, a béka szép királyfivá, a rút kiskacsa szépséges hattyúvá változik, stb.
A valóságos átváltozások közül az egyik legizgalmasabb, ahogyan a rusnya hernyóból gyönyörűséges pillangó lesz. Ez annyira meghökkentő, hogy gyakran a megszépülés jelképeként is emlegetjük.
Gyakori, hogy a csúnyának tartott hernyóból szép pillangó lesz.
A lepkéknek van bábja is, amely nem olyan, mint a hernyó, és távolról sem olyan, mint a kifejlett lepke. A lepkék élettörténete a következő lépésekből áll: a nőstény lepke lerakja – például levelek fonákjára – a petéket; azokból kikel a picike lárva (amelyet a lepkék esetében hernyónak nevezünk), s azonnal rágni kezdi a növényt, amelyen kikelt.
A hernyónak elképesztő étvágya van! Egy hónap alatt kezdeti súlyának akár a százszorosát is eléri. Ekkor átalakul bábbá, amely mozdulatlanul lóg a növény szárán. Kívülről semmi nem látszik, a belsejében azonban nagyon bonyolult változások történnek; hetek múlva megmozdul valami, felreped a báb merev fala, s kibújik belőle a majdnem kész pillangó. Már csak a szárnyait kell kifeszítenie úgy, hogy testfolyadékot présel a szárny ereibe.
Kis kitérőt tegyünk most.
Egyszerűen félelmetes, káprázatos – még a lepkék átváltozásától is a szitakötők fejlődése. Bár a lepkékhez hasonlóan a szitakötők is a rovarok közé tartoznak, nekik nincs bábjuk. Náluk a petéből kikelő lárva már olyasféle, mint a felnőtt szitakötő, csak persze kicsi, és még nincsen szárnya. A vízben él, és ragadozóként mindent felfal, amit csak elkap.
Ahogy növekszik, időnként szűkké válik a kitinpáncélja. Ekkor vedlik, azaz felrepeszti a kitinbőrt, s kibújik belőle egy majdnem ugyanolyan, de már nagyobb szitakötő lárva. Néhány ilyen vedlés után azonban egyszer csak felmászik egy vízből kiálló növény szárára, ott megkapaszkodik, s ekkor történik az utolsó vedlése. Fantasztikus látvány, amikor a lárva burkából már az igazi, szárnyas szitakötő bújik ki. Neki is már csak a szárnyait kell felpumpálnia, hogy életében először repüljön.
Tehát: a szitakötők életük első periódusát a vízben töltik, mint a víz alatti ragadozók – majd azután a szárazföldön és a levegőben töltik a további életüket. Egyszerűen káprázatos… teljesen eltérő három más életközeg… képzeljük el ezt az emberiségnél, mint létformák egy adott életen belül. Víz alatt – szárazföldön – levegőben.
Csodálatos a levegőben történő nagy sebességű mozgásuk, valamint a precíz, gyors információ feldolgozás a rendelkezésükre álló kevés neuron ellenére is. Bonyolult felépítésű összetett szemük a leggyorsabb vizuális eszköz a földkerekségen.
Agyuk, mely a mienknél sokkalta kisebb — 100 milliárd neuron helyett csak 100 ezerből áll — a leggyakoribb agytípus a földön, és már 400 millió éve létezik. Az őshüllők (reptiles) és a dinoszauruszok megjelenése előtt már jóval itt repkedtek, cikáztak a hatalmas méretű szitakötők a bolygón.
Egy kis elő-információ, amiből kitűnik hogy ez a témakör sem egyszerű. De ebbe a szitakötős témába itt most inkább ne ugorjunk bele mélységébe, az inkább egy másféle, eléggé borzongató blog lesz majd.:)
A Meganeuropsis permiana, óriás szitakötő a devon időszakban, 400 millió évvel ezelőtt már jelen volt a bolygón
A modern szitakötőknek indokolatlanul vad nevük van, viszont óriási őseik, (az M. permiana) valóban megérdemelnék a ”sárkány” nevet. Valószínűleg ez volt a legnagyobb repülő rovar, ami valaha is élt a Földön. Szárnyának hossza meghaladta a 60 cm-t, a teste pedig majdnem 40 cm-re nőtt – térdtől a mai ember derekáig ért volna a törzse.
Visszatérve a szépségekre, ez a videó mutatja be a hernyó pillangóvá válását.
Az egész egy gombostűfejnyi tojással kezdődik, amiből hernyó bébi kitör, és mit csinál? Eszik, mégpedig a saját tojását fogyasztja el. Ezt azért teszi, hogy elég energiája legyen a rá váró hosszú utazáshoz. A hernyó egyetlen feladata az, hogy leveleket egyen, abból viszont nagyon sokat, addig, amíg százszor nagyobb nem lesz. Ugyanis csak ekkor áll készen egy teljesen új életre.
A hernyó elkezdi nyomni a saját testét, ami alatt vergődik és felnyitja a bőrét, miközben levedli az addigit. A külső bőre megszilárdul, kemény burok lesz belőle. Ez már a bábozódás ideje, melynek során a hernyó egy rejtekhelyen, mozdulatlanul várja a változást. Bábozódás előtt a hernyó egy selyemszállal rögzíti magát, hogy a lepke biztosan ugyanazon a helyen keljen majd ki. Elképesztő látvány, érdemes végignézni a videót!
A teljes átalakulással fejlődő rovarok utolsó fejlődési stádiuma, amikor a lárva bebábozódik, majd a szervezete teljes átépítése után kikel, ősidők óta lenyűgözi az embert. Amikor a végső forma látványos és esztétikus – egy színes pillangó -, míg a megelőző hernyó forma cseppet sem az, finoman fogalmazva.
Nézzük meg ezt a rövid kis videót, és keressünk párhuzamot a saját életetünkre vonatkozóan.
Amikor életünk végén ezt a mostani földi testünket elhagyjuk, remélhetőleg mi is egy teljesen más létformában és közegben tovább létezünk majd, mert a lélek halhatatlan. Pár perc csoda ez a kis videó, amiből kiderül hogy a riasztó, taszító csúf külső mögött milyen csodás szépség lapul.
Előtte – Utána
Az állatvilág tele van szép és titokzatos folyamatokkal, de kevés a lebilincselőbb és szebb, mint a pillangó metamorfózis. A pillangóvá változó hernyó valóban egy varázslatos átalakulás.
Talán még a drasztikus átalakulásnál is elképesztőbb, hogy ez hogyan történik. Gubóik belsejében a hernyók teljesen folyékonyak, csak kezdetleges „tányérokat” tartanak fenn, amelyek kiindulópontjai az olyan alapvető tulajdonságoknak, mint a szárnyak és a szemek. Annak ellenére, hogy fehérjelevesre redukálják őket, tanulmányok kimutatták, hogy egyes pillangók megtarthatják azokat a viselkedési formákat, amelyeket még hernyó állapotukban tanítottak nekik a kutatók a laboratóriumokban.
A jó dolog az, hogy sok ilyen hernyó majdnem olyan lenyűgöző, ha nem több, mint a pillangó társaik. Világos jelzéseik és szerkezetük gyakran védelmet jelentenek, mérgező jellegüket hirdetik, vagy hamis célpontokat adnak a ragadozóknak. A szőrös hernyók néha allergiás reakciót okozhatnak, és ez is az egyik túlélési technikájuk.
Cecropia
Image credits: Lida
Image credits: Chip Miller
Spicebush Swallowtail
Image credits: luckybon
Image credits: shill718
Black Swallowtail
Image credits: Jim Gilbert
Image credits: Tetsuya Shimizu
Polyura Sempronius
Image credits: teejaybee
Image credits: David Cook
Acraga Coa
Image credits: Our Breathing Planet
Image credits: greenmama.ru
Glass Winged Butterfly
Image credits: Wendy
Image credits: Alexander Adema
Blue Morpho
Image credits: gerckens.photo
Image credits: Ricardo Jimenes
Hubbard’s Small Silkmoth
Image credits: Charles & Clint
Image credits: Margarethe Brummermann
Isa Textula
Image credits: Matthew Myers
Image credits: Ray Morris
Pipevine Swallowtail
Image credits: cotinis
Image credits: John Flannery
Io Moth
Image credits: Jason Penney
Image credits: Roger Wasley
Attacus Atlas
Image credits: John Horstman
Image credits: Andrew Cooper
10 legszebb pillangó a Földön
Ezek az aranyos és színes, pillangóként ismert lények gyönyörű természetünk szívét képezik, és nagyon fontos, hogy kiemeljük ezeket a gyönyörű rovarokat. Ezeknek a csodálatos lényeknek több száz fajuk és nevük van, de a video készítője csak 10-et sorolt fel a legszebbek közül, amelyek vonzóak a számára. Hozzászólhatsz a YouTube oldalon hogy neked melyik tetszik a legjobban és miért.
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is!
Az élővilág legyőzhetetlen szuperhatalma
Kedves Hölgyeim! – Egy Időutazás? – Sikítófrász Garantálva 
Véletlen evolúció vagy intelligens tervezés?
Azt gondoljuk most már sok mindent tudunk a rovarok világáról?
( Azért, mielőtt erre a kérdésre választ adnánk… üljünk csak le, és talán előtte gondolkozzunk el most egy kicsit…. )
Sajnos nem, például kibernetika – számos rovar antigravitációs technológiát alkalmaz, képes akár helyből villámgyorsan hátrafelé is felszállni és repülni, stb. Vagy a fogaskerék téma is érdekes, mint alkalmazott technológia a rovaroknál.
Ha valaki kabócának született, ahhoz hogy egy métert egyetlen ugrással megtegyen, mindkét hátsó lábbal tökéletesen egyszerre kell elrugaszkodnia, különben forgásba torkollhat a mutatvány.
Két fogaskerékként kapcsolódó láb segít elrugaszkodni egy rovarnak, gyorsabban kilő, mint egy megfeszített íjból kilőtt nyíl. A szöcskeszerű állat lábainak felső részén apró fogacskák vannak, ezek a klasszikus fogaskerékhez hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz.
Az eredmény, hogy az Issus nevű állat szemvillanásnál is gyorsabban el tud rugaszkodni a talajról, alig két milliszekundum alatt felugrik a magasba. A leggyorsabb ugrás, amit mértek, 13 km/órás sebesség, ami óriási, főleg ha azt nézzük, hogy az egész lény alig néhány milliméteres.
A Science magazinban publikált tanulmány írói rámutatnak arra, hogy ez az első, állatnál felfedezett fogaskerék. Malcolm Burrows, a Cambridge Egyetem kutatója szerint ennek azért van jelentősége, mert úgy tud villámgyorsan ugrani az állat, hogy nem támaszkodik idegrendszerére. Azzal amúgy sem sikerülne ezt a sebességet elérni, ráadásul a fiatal állatnak ereje sincs ekkora erejű kezdőlökéshez.
De ebbe a témába most ne menjünk bele mélységébe, az egy másik blog lesz majd.
Elég ha most csak a látással foglalkozunk, érintőlegesen. A szitakötő, a sáskák, stb. teljesen más sebességgel, másként látják ezt a világot mint az emberek.
Minimum 3 – 4 szeres sebességgel érzékelik és dolgozzák fel a látott információkat. Ha például egy rovarszerű földönkívüli, ráadásul már alapból eleve technológialiag fejlettebb civilizáció látogatná meg a Föld bolygót…. az esély ellenük szinte zéro lenne amennyiben rossz szándékkal érkeznének.
Mozis nyelvre lefordítva ők bizony nem 16-24 kocka / másodperces filmet néznének…. A földi élőlények leggyorsabb mozgását is lassított felvételként látnák, érzékelnék.
A legtöbb helyen azt olvashatjuk, hogy ha szemünk 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt agyunk már mozgásként észleli. A „mítosz” hátterében azonban nem tudományos tények, hanem a filmkészítési gyakorlat áll.
Tény, hogy az emberi szem, ide értve a receptorokat és a transzmissziós rendszert, másodpercenként átlagosan 10-12 képet tud továbbítani és analizálni – igaz, jelentős eltérés is jelentkezhet. A látóközpont az egyes képeket általában a másodperc tizenötöd részéig tartja meg, így ha ezen időszak alatt újabb információt kap, az a folytonosság érzetét kelti bennünk. A legyek ugyanennyi idő alatt ennél jóval több vizuális információt is képesek feldolgozni, többek közt ezért nehéz lecsapni őket.
Amikor másodpercenként 15 vagy ennél több összefüggő képkockát látunk, azt már szaggatásmentes mozgásnak érezzük.
Egy földönkívüli gyík vagy rovar evolúciós ágon kifejlődött civilizáció valószínűleg ettől teljesen más módon és nagyobb sebességgel dolgozza fel a környezetéből kapott információkat, valamint másként is kommunikál – nem rádióhullámokon keresztül.
Ebben a birodalomban még az óramutató is gyorsabban jár
Tekintsen be egy ismeretlen világba!
Hogy részt vegyen egy centiméteres méretű kalandban
Ebben a birodalomban még az óramutató is gyorsabban jár
Egy perc egy óra
Egy óra egy nap
Egy nap egy évszak
Egy évszak egy élet
Varázslatos pillanatok a Microcosmos minden létezőjével
The Wonderful Microworld
Everything is Connected
When you compare them to this world and then yourself to the universe…and than you compare them to the universe…
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
Intercontact Marketing Network 