Mi lenne, ha fúrnánk egy alagutat a Holdon keresztül?

holdc

A Hold felszínét régen kialudt vulkánok és aszteroidákból származó becsapódási kráterek alkotják. De gondolkoztunk már azon, mi lehet benne? 

NASA’s Artemis Accords are controversial new rules of space

Egy nap majd megtudhatjuk, ha fúrunk egy alagutat a Holdon keresztül. Finoman fogalmazva nem lesz egyszerű a feladat, sőt eléggé érdekes munkakörülmények várnak ránk a kivitelezés során.

Mennyi ideig tartana ez? Milyen rejtélyeket találhatnánk bent? És hogyan hatna a gravitáció az ásásunkra?

hold10

A Föld rétegeivel ellentétben nem tudunk sokat arról, hogy mi van a Hold belsejében. De ahhoz, hogy átfúrjuk, több mint 3000 km-t kell ásni. Nem tűnik soknak, de van egy kis gond… A mai technológiával  ennek a munkának az elvégzése körülbelül 1300 évig tartana.

De mi lenne, ha ezt fejlettebb technológiával sikerülne időben előrehoznunk? Mi történne akkor?

fantasy art, hely, hó, jármű, hold film, screenshot, űrhajó

A Holdon való utazásunk megkezdéséhez először azt a területet kellene kiválasztani, amely előnyt jelentene számunkra. A legjobb választás a Déli-sark Aitken-medencéje lenne. Ez egy hatalmas medence, amely 8 km mély. Összehasonlításképpen: a Földön legmélyebb fúrt lyuk 12,2 km. Tehát az Aitken-medencében történő munka jelentős mélységet, és időt spórolna meg nekünk.

Itt az ideje elkezdeni az ásást. Az első réteg, amely miatt aggódni kell, a Hold regolitja, vagyis a Hold külső kérge. Elsőre nem tűnhet nehéznek, de ez a réteg meglepően veszélyes.

holdegy

Az évmilliárdok alatt összetört aszteroidák és holdpor a Hold majd egész felszínét befedő vékony, laza porréteg, mely a hőingadozás általi feldarabolódás (a nappali átlagos 107°C –ról éjszaka a hőmérséklet átlagosan -153°C-ra hűl le), és meteorbecsapódások miatt keletkezett. Az egyéb külső erők (víz, szél) hiánya miatt ezeket az apró szemcséket nem kerekítette le semmi, ezért így nagyon élesek, szögletesek, erős dörzshatásuk van.

A holdi por nem tesz túl jót az egészségnek: tüdőproblémákat okozott, és az is ismert volt, hogy könnyen erodálja az űrruhát. Valamint kiderült, hogy daganatos megbetegedéseket is okozhat, ami azt jelenti, hogy ez az egyik legnagyobb megoldandó probléma, ha a Holdra akarunk embereket küldeni.

Egy holdi séta alkalmával még nem lesz senkinek sem nagy baja, de egy holdbázis lakóit komolyabb védőfelszereléssel kell majd ellátni, a holdi por veszélyes az emberekre nézve. A por gyulladást okoz, ami a tüdődaganatok kialakulásának esélyét növeli meg.

Nem ússzuk meg viszont ennyivel: a kutatásokból az is kiderült, hogy a holdi por a DNS-t megrongálhatja, ami előbb-utóbb ugyanúgy rákos megbetegedésekhez vezethet. Korábbi kutatásoknál letesztelték, hogy amikor ilyen pornak tettek ki egérből származó agysejteket és emberi tüdőből kinyert sejteket, mindegyik majdnem 90 százaléka elpusztult a kísérlet hatására.

holdketto

Tehát  a holdi por borotvaéles és nagyon finom, ezáltal könnyen beszállhat bárhová, így természetesen a fúrógépekbe is, amitől azok idővel tönkremennek.  A fúrásnál 15 métert kell átásnunk a regolit réteget, amíg el nem érjük a holdkérget. Ez a réteg alapkőzetekből áll. És itt lehet némi pénzt keresni, mivel a kéregben található kőzetek sok titánt és alumíniumot tartalmaznak.

Találhatunk még vasat, kalciumot és a magnéziumot is. Áthozhatnánk ezeket a Földre, vagy felhasználhatnánk a Hold gyarmatosításához. Ez a réteg körülbelül 100 km mély. Miután átjutott a fúrónk ezen a rétegen, akkor találkoznia kell a litoszférával. Ez a réteg korábban magma volt, amely ellátja a Hold vulkánjait, de szerencsére lehűlt és most szilárd.

holdharom

Azonban kevésbé lennénk hálásak ezért a találkozásért, mert ez a réteg közel 1000 km mély. Tehát gépünk folytatná a fúrást, és csak a fúrna..fúrna..amíg végül el nem érné az astenoszférát. Ami itt más közeg ismét, mivel ez a réteg olvadt lávából áll.

Ezen a ponton ekkor az utazás mindenképpen véget ér, mivel akár 1500°C  hőmérséklettel is szembe kell néznie a fúrónknak. De adunk neked egy speciális ruhát, amely segít túlélni ezt, – és még egy speciális fúrót is. Most nem kell  fúrni ezen a ponton. Ehelyett te lennél az, aki megpróbálja átúszni ezt a magmát.

És amikor ezen túljutsz, újabb folyadékkal találkozol. De ezúttal folyékony vas lesz, amely a Hold magjának külső rétege. Sugara nagyjából 330 km ezért reméljük, hogy az öltözéked még mindig ellenáll a hatalmas hőségnek.

És amikor végig úszod ezeket a kilométereket is észreveszed majd, hogy a gravitáció változik.  És ismét fúrnod kell, mert a szilárd belső maghoz érkezel. Amint eléred a Hold közepét, a gravitáció eléri a nullát, és teljesen súlytalan leszel, lebegsz a Hold szilárd vasból lévő belső magjában.

holdnegy

Most pedig hogy elérted a központot, itt az ideje, hogy a másik oldalon elkezd a kijutást. A külső magon keresztül, ki az astenoszférán keresztül, majd a litoszféra, a belső kéreg és végül a regolit rétegen át. A fúrás pedig nem tart olyan sokáig, mint első alkalommal. Ennek az az oka, hogy a belső kéreg körülbelül 40 km-rel vékonyabb a Hold ezen az oldalán, amely a Föld felé néz.

A Hold keresztül fúrásának van némi előnye, de összességében nem érné meg. Végül is ez a projekt 1300 évet vesz igénybe, és ki akar ennyit várni? Ó, jut eszembe, talán segítene egy időgép építése.

Source: What If

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

dim4

hold2

hold3

hold7

hold6

Lehet, hogy az űrhajósok egyszer majd nyomtatnak, nem pedig bázist építenek a Holdon? Az ESA 2013-ban, ipari partnerekkel együttműködve, bebizonyította, hogy a holdi anyaggal történő 3D nyomtatás elvileg megvalósítható. Azóta folytatódik a technika kivizsgálása. Megmérték a 3D-nyomtatott szimulált hold-regolit blokk által biztosított sugárzás elleni védelmet, amely fontos inputokat szolgáltatott a következő szakaszban történő tervezéshez.  Hamarosan az Ügynökségnek egy másik holdi 3D-s nyomtatási módszert kell megvizsgálnia, amely koncentrált napfényt alkalmaz a regolit megolvasztása helyett, kötőfolyadék segítségével.

De hogyan lehetne egy napon a holdi 3D nyomtatást használni a gyakorlatban? A Foster + Partners, az eredeti tanulmány építészeti koncepcióinak közreműködésével, összeállította egy hipotetikus küldetés vázlatát, hogy egy teljes holdalapot 3D-ben kinyomtasson, bemutatva azokat a tervezési tényezőket, amelyek munkájuk során irányították őket.

Shackleton kráterének peremét a hold déli sarkánál választották az alap helyére. A Hold forgása olyan, hogy a Nap csak alacsony szögben éri pólusait. Az eredmény egy majdnem állandó „örök fény csúcsa” a Shackletoni kráter pereme mentén, az állandó árnyék régiói mellett. Egy ilyen helyszín közelében történő építkezés rengeteg napenergiát kínálna, és megkimélné a Hold többi részén fellelhető hő és hideg szélsőségeitől.  Hatalmas a hőingadozás a Hold többi részén: a nappali átlagos 107 °C –ról éjszaka a hőmérséklet átlagosan -153°C-ra hűl le. Ez ellen igen hatékony hőszigetelő anyagokra lenne szükség.

dim,

hold28

Titokzatos Holdak – Rejtélyes Kísérők

Néhány különösen titokzatos, rejtélyes égi kísérőt fogunk meglátogatni.

Körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt Naprendszerünk heves gáz- és porfelhőből született. A csillagközi anyagból üstökösök, aszteroidák, bolygók és holdak jöttek létre.

A NASA honlapja szerint 214 hold van a Naprendszerben: 158 megerősített hold és 56 ideiglenes hold  – olyanok, amelyeket gyanítunk, hogy ott vannak, vagy egyszer észleltek, de még nem erősítették meg.  Ahogy a világűr megfigyelési képessége kifinomultabbá válik, minden bizonnyal több holdat fogunk észlelni, amelyek Naprendszerünk távoli bolygói körül keringnek.

Most ezek közül néhány különösen titokzatos, rejtélyes égi kísérőt fogunk meglátogatni. Van itt még ebből az extrém mezőnyből is néhány kiemelkedő versenyző, közülük is Titán a bajnok. Külön figyelmet/oldalt kapott.

Sok érdekes információ a linkekre kattintva tekinthető majd meg, érdemes a 2 oldalt meglátogatni.

Titokzatos Holdak – Rejtélyes Kísérők

Titán Misszió 2034 | Földön – Vízen – Levegőben

De előtte ismerkedjünk meg röviden a 11 játékossal, úgymond a Naprendszeren belüli Hold Bajnokok Ligája nyerő csapatával. Jelenleg ők a 214 közül a legfigyelemre méltóbbak, azonban bármikor módosulhat a ” kezdő csapat ” a csillagászati megfigyelő rendszer fejlődésével.

A 214  hold soknak tűnik, nagy szám, és bonyolult rendszer?  Akkor most gyorsan nézzünk csak egy kicsit szét a Naprendszeren kívül is, félelmetes számokkal fogunk találkozni….

Nézzük  a számokat és az esélyeket röviden a földönkívüli élettel kapcsolatban.  Mindenképp  a mi galaxisunkban maradjunk belül mert a nagyobb – több galaktikus – lépték számunkra már szinte felfoghatatlan (majd teszünk egy kis kitérőt és látni fogjuk hogy miért is az).

És bizony még így nagyon leredukálva, csak a földi élethez hasonló  paraméterekkel is már hatalmas számok jönnek ki. Mai becslések alapján 150-400 milliárd csillag található galaxisunkban. Legújabb ismereteink szerint valószínűleg minden csillag körül kering bolygó. Legalább egy, de inkább több… minden csillag körül.

e3b59-milky252c

Ezen csillagok közt nagyon sok a mi Napunkhoz hasonló égitest van, de még sokkal több ami tőle kisebb. Ezek a vörös törpék és körülöttük keringő bolygókon is lehet élet, de most mi szigorúak vagyunk és csak a földi élethez hasonló helyeket nézzük.

A Nap típusú csillagok egyötöde körül kering a Földhöz hasonló exobolygó, amely a miénkhez hasonló kőzetanyagból áll, és esély van arra, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ez borzasztó nagy szám, nagyon nagy, és ez még csak a Tejútrendszer.

Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban legalább néhány milliárd ilyen potenciálisan lakható bolygó létezhet. Nagy részük bizonyára nem lakható, de ha az egymilliárdnak csak egy kis része élhető, az is még mindig sok, több milliós nagyságrendű.

Nagy számok…de még emberi léptékkel felfoghatók, viszont tegyük meg azt  a kis kitérőt. De csak óvatosan, mert a világűr, az univerzum olyan mint az óceán, – húz, vonz befele  a mélybe. A Földön készített csillagtérképek már nem sokat érnek, például a Marson is más az ottani reális nézet, a Naprendszeren kívül, vagy pláne egy másik galaxisban aztán már végképp hasznavehetetlenek. De az egy másik történet és blog, inkább abba most  ne menjünk bele, a 3D – és real time / dinamikusan változó – csillagtérkép témakörbe.

galax1

A Milky Way apró porszem az Ic 1011 galaxishoz képest.

galax2

A fenti képen GALAXISOK láthatók, kint a világűrben nincs lent és fent… ha majd XXII. századi detektáló eszközünk lesz, akkor majd kint a világűrben bármerre nézünk végtelen számú galaxist látunk körülöttünk egy hatalmas gömbszerű kiterjedésben. Lábunk alatt, fejünk felett, tőlünk jobbra-balra, elől- hátul, mindenhol. Ez csak egy kis részlet, de már önmagában ez is jól érzékelteti a dolgokat. Tehát….ezek nem csillagok mint a mi Napunk, hanem galaxisok…. mindenhol…. az apró fénypontok is a távoli galaxisok fényei…. döbbenetes.

És mindegyik galaxisban több száz milliárd csillag, közülük pedig több száz millió a mi Napunkhoz hasonló csillag található, amelyek körül több milliárd bolygó, és azok körül a holdjaik keringenek. Ha ismét csak a földi élethez hasonló helyeket vesszük számításba.

De ez még csak egy másik galaxis, nézzünk rá ismét a fenti képre, mindenhol galaxisok, – az apró fényes pontok is azok – amerre csak a mostani technikával rendelkező űrteleszkóp ellát….mindenhol. És persze még úgymond  a látóhatár, az általunk eddig észlelt világon kívül ott van bizony még a többi galaxis. Természetesen nem csak a Földhöz hasonló bolygókon van élet, és nem csak szén alapú rendszerekben kell gondolkozni.

A Hubble új adatai valamint egy kutatócsapat elképzelései alapján amíg korábban a tudósok úgy gondolták 100-200 milliárd galaxis van az univerzumban, az új becslés szerint ennél tízszer több, nagyjából 2 billió.

Aki azt állítja hogy csak a Földön van élet azzal nem érdemes vitatkozni, mert nincs értelme. De ebbe a témába ne menjünk bele mélységében, az egy másik blog.

Következzék most már akkor a mi kis Naprendszerünkből a 11  földönkívüli élet szempontjából legígéretesebb hold. – Ne feledjük, a Titán a bajnok!

CALLISTO

hold3

TETHYS

hold5

hold4

MIMAS

hold8

hold29

MIRANDA

hold9

IAPETUS

hold12

GANYMEDE

hold13

hold14

IO

hold16

hold15

TRITON

hold17

Enceladus 

hold18

planete

EURÓPA

hold20

hold22

hold21

TITÁN

File:Earth-Titan-Moon size comparison.PNG - Wikipedia

Információ: Titokzatos Holdak – Rejtélyes Kísérők

ava6

Titán a Naprendszer második legnagyobb holdja

Ez az egyetlen hold, amelynek sűrű légköre van, és az egyetlen olyan objektum az űrben, a Földön kívül, ahol egyértelmű bizonyítékot találtak a felszíni folyadék stabil jelenlétére.

A Titán a Szaturnusz hatodik holdja. A gyakran bolygószerű holdnak titulált Titán 50% -al nagyobb, mint a Föld holdja, és 80% -al masszívabb. Felszínéről a Szaturnusz 5,09 fokos szögben látható és 11,4-szer nagyobbnak tűnik az égen, mint a Hold a Földről.

planett

A Szaturnusz legnagyobb holdja jobban hasonlít a Földhöz, mint gondoltuk. A Titán roppant érdekes hold, különösen vastag légköre egyedivé teszi Naprendszerünk összes holdja között. A Földet leszámítva az egyetlen test a Naprendszerben, melyen nagy mennyiségű folyadék található. A Titán felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.

hold24

hold26

titanradar

Információ: Titán Misszió 2034 | Földön – Vízen – Levegőben

gombh

space5

Enel X – Powering Up New Opportunities

planetearth

space4

gal

spacei1

HOW IT WORKS: The International Space Station

moon

hold

We Are Going to the Moon

mars,

marsgy

mars9

2020s – 2030s – 2040s – 2050s – 2060s – 2070s – 2080s – 2090s – 22nd century

Mars Colonization Timeline

We love ❤️ Earth| We love ❤️ Mars| We love ❤️ Space

planets,

We love  Earth | We love  Mars | We love  Space

gömb

planet5

Save the Planet Earth!  Business Opportunity | Innovations & Future Technology

Renewable Energy – Water Management – Cleantech – Ecosystem – Biogas and Biofuels – Projects – Innovative Technologies

gombhat
cropped-c682a-ship6

NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 THANK YOU FOR VIEWING!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s