A történelem órákon azt tanultuk hogy régen az ősemberek mind barlangokban éltek. Sokszor elmondták, én meg gondolkoztam a dolgon… Aztán egyszer már azért csak úgy spontán felálltam a padban az egyik ilyen ismétlődő alkalommal az órán és jó hangosan megkérdeztem: -” Tanár úr, és aki nem kapott barlangot? “- az osztály persze visított, dőlt mindenki a nevetéstől, már megint mit ki nem találok, milyen jó viccet…én meg vihettem ki “már megint ” az ellenőrzőmet amibe kaptam… – de nem barlangot, hanem egy újabb karót:-)
Azóta kis idő eltelt, ma már tudom a választ erre a kérdésre, habár pld. a hiányzó láncszemre még nem, de az egy másik téma és blog lesz majd.
Az ember legfontosabb első műszaki tevékenysége a szerszámok készítése volt. A vadászatot segítő fából, csontokból és kövekből készített szerszámok azután a hajléképítés kezdeti eszközeivé is váltak. Mivel ( szerencsére ) nem volt mindenhol elegendő mennyiségű barlang az adott területeken, a szerszámkészítés során kifejlődött technikákat alkalmazniuk kellett a primitív átmeneti menedékek szerkezeti, technológiai megoldásaihoz. A fejlődés törvényszerűen beindult és nem csak a fegyverek hanem az építészet terén is.
Barlangos, földüreges természeti képződmények híján az ember leveles faágakból, aljnövényekből maga alakította ki kezdetleges hajlékát. Testét állati bőrökkel védte a hideggel szemben. Felfedezte hogy az állati bőrökből és faágakból eszkábált építményei jól védik az esővíz és a hideg-meleg ellen egyaránt. A nap és vízvédő tákolmányok építése alatt idővel rájött a vastagabb rúdszerkezetek merevítési lehetőségeire.
A földbe ásott ágasfákra további fa rudakat támasztottak. A rúdelemek közti kötést növényi szálakból készített kötöző anyagokkal alakították ki, ahogyan már korábban is a kő és csontszerszám fejeket a fa nyelekhez rögzítették. A vázra növényi szöveteket, állati bőröket fektettek, és sokszor a hajlékot félig vagy akár teljesen a földbe süllyesztették. Ezeket aztán faágakból összekötözött, és növényi szálakkal, illetve állati bőrökkel takart kezdetleges tetőszerkezetekkel fedték, a szél ellen köveket raktak rájuk.
A száraz éghajlatú területeken a földfalú építmények lefedésére gerendasoros, vagy két irányban gerendázott vízszintes lefedéseket, zárófödémeket készítettek. Félve az állatok, vagy ellenséges embertársaik behatolásától az épületek bejáratai gyakran felülre kerültek.
Majd pedig a kő használata már a nyitott, vagy földréteggel is fedett nagyobb méretű és tartósabb építmények létrehozására szolgált. Az ekkor kialakult szerkezeti megoldások a népi építészetben és természeti népek építményeiben ma is tovább élnek, mint azt az alábbi pár videóban látni fogjuk.
Szétnézünk a Földön pár helyszínen, érdekes dolgokat fogunk látni
Számos filmrésznél sokszor olyan érzés van mintha időutazásban lenne részünk, ott lennénk a régi idők emberei mellett ( akár a kő vagy a bronzkorban is ) az építés alatt, és majd a kész menedékben együtt a tűz mellett.
Mai kor emberének ezek a hajlékok, átmeneti menedékek primitívnek tűnnek, mondván ezt simán, játszva, könnyedén megoldja, de azért egy kis észrevétel ez ügyben nem árt.
Ne feledjük el azt a tényt hogy ezek mind a természetben készülnek, semmi modern dolog – még egy lapát sem – áll rendelkezésre. Végére lett téve a video listának az iglu… mert azért itt is van kis gond, és nem volt szándék rögtön a blog elején senkinek az önbizalmát letörni, és kedvét sem elvenni.
Mert ha mélységében megvizsgáljuk például ezt a kis dolgot… 100 emberből ( aki nem eszkimó, és nem is élt ott sok ideig a területen akár mint vendégmunkás ), szóval 100 emberből hányan tudnánk felépíteni – hidegben, kis hóviharban..stb. – és még ezeket a lenti alapdolgokat mennyien tudnánk hozzá?
Alaszkában az inuit eszkimók soha nem ássák le a padlót a hó külső szintje alá. Bár ez az építési módszer több blokkot igényel, van egy oka. A magasabb padló segíti megőrizni felmelegedett belső levegőt, és akadályozza hogy ha a kinti szél megváltoztatja az irányát akkor a hideg levegő hirtelen beáramoljon. Az alvó rész és az iglu bejárata nem egy szintben van. Ez megakadályozza a légcserét, hideg csapdaként működik, így az alvó tér melege – testhő, lámpa hője – bent marad a kunyhóban. Az alvó rész a lehető legközelebb van az iglu tetejéhez. Amíg a kinti hőmérséklet akár -45 °C-ig is süllyedhet, addig a benti elérheti a 16 °C-t is.
Az eszkimók rénszarvas bőrrel takarják be az iglu alját, amely fantasztikus szigetelés a hó és a jég ellen. És természetesen befedik magukat is vele és több réteg más szőrmével a komfort érdekében. Ha a hőmérséklet hidegebb, akkor egy kutyát hoznak be. Ha még hidegebbé válik az időjárás, egy második kutyát is behoznak. Ha különösen hideg, akkor egy harmadik kutya is behozatalra kerül. Az eszkimóknak nincs hőmérőjük, egyszerűen azt mondják egy másik útitársuknak hogy ez egy, vagy kettő, vagy három kutyás éjszaka. És bizony a három kutyás éjszaka már nagyon hideget jelent.
Még az is lényeges hogy az alsó hőmérséklettől függően az eszkimó egy bálna vagy rozmár csontból készült kést használ a hótömbök vágásához. A jég nem rakódik rá úgy a csontokra mint a fémre a nagy hidegben. Ezek csak apróságok, pár alapvető tudás morzsa, és utána akkor még ugye ott van nekünk mint feladat a tömbök kiszabása, méretezés, összeillesztés. Még ”jó időben” ( kb. mínusz 18-20 fok, közepes szél és havazás ) sem egyszerű ez a dolog.
Kezdjük inkább a trópusokon a körutazást, bár ott is lesznek – finoman fogalmazva – érdekes helyszínek és dolgok… mindenkinek kellemes lakásnézést, válassza ki álmai otthonát.
És egy kis kőkorszaki humor is a végére a sok építkezés után
Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ. Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is!
Stone Age Adventures – Kőkorszaki Kalandok
Egy biztos: ezt ember nem építhette – vagy mégis?
A Föld elveszett kontinensei, eltűnt civilizációk
再見 * Goodbye * Adiós * Au revoir * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal * नमस्ते * Totsiens * Αντίο * معالسلامة * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *
Intercontact Marketing Network 